0:05
Főoldal | Rénhírek
Pálmafák és pontosvesszők

San Serriffe, avagy a világ talán legnagyobb tipográfiai átverése

Ki hallott már az Indiai-óceán gyöngyszeméről, San Serriffe-ről? A kitalált szigeten betűtípusokról nevezték el a városokat, de az újságírók akkora figyelmet fordítottak a részletekre, hogy néptömegek dőltek be a trükknek. Van-e fiktív Magyarország is?

Takács Boglárka | 2012. augusztus 2.

A hetvenes évek végén szinte mindenki beugrott egy brit újság trükkjének, de vajon ma is sikerülne néptömegeket megvezetni? Az átverés arra épült, hogy senki sem ismeri a nyomdászati szakkifejezéseket. Ön elutazna-e nyaralni egy nemlétező trópusi szigetre, amelynek lakossága többek között négyszázezer pontosvesszőből áll?

San Serriffe: a nyaralók ideális célpontja
San Serriffe: a nyaralók ideális célpontja
(Forrás: Wikimedia Commons / AndonicO / CC BY-SA 3.0)

Ilyen ország márpedig nincs

A rafinált átverés egy brit országos napilap, a balközép irányultságú The Guardian szerkesztőségében született meg. A brit újságok is legalább annyira versengenek egymással, mint a magyarok, és szinte mindent megpróbálnak, hogy növeljék a példányszámukat. A Guardian egyik reklámszakemberének, Philip Daviesnek 1977-ben szöget ütött a fejébe, hogy a Financial Times gazdasági napilap a mellékleteiben folyton olyan kis országokat mutat be, amelyekről korábban Davies sosem hallott. Mi lenne, ha a Guardian egyenesen egy olyan országot mutatna be, ami nem is létezik?

Vajon Magyarországról hallott-e már a brit átlagolvasó?
Vajon Magyarországról hallott-e már a brit átlagolvasó?
(Forrás: Wikimedia Commons / David Liuzzo)

Az ötlet nagy sikert aratott. A fellelkesült újságírók először csak egy oldalt akartak szentelni a kitalált országnak az április elsejei számban. Azonban hamarosan ráébredtek, hogy minél terjedelmesebb a melléklet, annál több céget lehet rávenni, hogy hirdessen benne, az újságnak pedig igencsak jól jött a bevétel. A hirdetők előre tudták, hogy egy átverésben fognak szerepet vállalni, de ennek ellenére fizettek a megjelenésért, sőt maguk is beszálltak a viccelődésbe.

Segítség, lapzárta!

A kitalált országot a szerkesztők egzotikus trópusi szigetként képzelték el. Először a Kanári-szigetek közelébe helyezték az országot – a melléklet természetesen térképeket is tartalmazott –, de három nappal a megjelenés előtt összeütközött két repülőgép a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife repülőterén, és a balesetben 583-an meghaltak. (A mai napig ez az esemény tartja a legtöbb áldozatot követelő légikatasztrófa rekordját.) Ezek után ízléstelen lett volna a Kanári-szigetekkel kapcsolatban tréfálkozni, így a szigetet villámgyorsan át kellett helyezni valahova máshova.

A csapat az Indiai-óceán mellett döntött, de ehhez újra kellett írni az egész mellékletet, hiszen ott egészen más az élővilág, az éghajlat, és így tovább – a részleteknek pedig pontosnak kellett lenniük, hogy meggyőzőnek hasson az átverés. Az is felmerült, hogy el kellene halasztani a melléklet megjelenését, de végül – ahogy a Guardian egy visszaemlékező cikkében írják, „herkulesi erőfeszítéssel” – sikerült mindent időben befejezni.

Srí Lanka partjai. Ilyennek kellett lennie a kitalált szigetnek is
Srí Lanka partjai. Ilyennek kellett lennie a kitalált szigetnek is
(Forrás: Wikimedia Commons / Colby Otero / CC BY 2.0)

Elszabadult tipográfusok

Az újságírók a szigeten mindent valamilyen tipográfiai vagy nyomdaipari fogalomról neveztek el. Így a kollégák számára nyilvánvaló volt a beugratás, de az olvasók nagy része egyáltalán nem jött rá a turpisságra. Maga a sziget a San Serriffe nevet kapta, a sans serif betűtípusok után. Az ilyen betűtípusoknál a betűknek nincsenek talpaik. A talpakat magyarul szintén szerifnek hívják.

Sans serif betűtípus
Sans serif betűtípus
(Forrás: Wikimedia Commons / Stannered / GNU-FDL 1.2)

A poént a végletekig fokozták: a sziget leírását teletűzdelték betűtípusok, betűméretek neveivel, tördeléssel és nyomdatechnikával kapcsolatos fogalmakkal, maga az ország pedig egyenesen pontosvessző formájú volt.

Serif betűtípus. A szerifek pirossal jelölve
Serif betűtípus. A szerifek pirossal jelölve
(Forrás: Wikimedia Commons / Chmod007 & Stannered / GNU-FDL 1.2 )

Egyik fárasztó szóvicc követte a másikat, az olvasó például megtudhatta, hogy San Serriffe szigetén népszerű a helyi újságírók tollából származó Times Nude Romances (Times meztelen románcok) erotikus regénysorozat. Napjainkban valószínűleg a laikus brit – vagy akár magyar – olvasóknak is nyilvánvaló lenne a Times New Roman betűtípusra való utalás, hiszen a számítógépes szövegszerkesztőkben rendszeresen találkozunk vele. De akkoriban szinte csak a nyomdászok, tördelők, újságírók és más hasonló szakmák művelői ismerték ezeket a kifejezéseket.

Néhány konkrét poén annyira elvont volt, hogy nekünk is keresgélnünk kellett az interneten hozzá. Íme San Serriffe nemzeti eledele, a változatos módokon elkészített swarfega – ehhez az ételhez a hetvenes évek Magyarországán még egyáltalán nem lehetett hozzáférni, de napjainkban már néhány erre specializálódott üzletben itthon is megvásárolható:

Swarfega, a brit nyomdaiparban népszerű rendkívül erős kézmosó szer – leviszi a nyomdafestéket
Swarfega, a brit nyomdaiparban népszerű rendkívül erős kézmosó szer – leviszi a nyomdafestéket
(Forrás: Wikimedia Commons / Dale Simpkins / CC BY-SA 2.0)

Ezt sem vették észre

Bekerült a leírásba néhány teljesen egyértelmű és bárki által észrevehető árulkodó elem is. A melléklet szerint például az európai kolonizálók leszármazottjait a sziget lakói röviden colons-nak nevezik (angolul 'vessző'), a vegyesházasságokból született lakosok pedig a semi-colons (angolul 'pontosvessző') nevet viselik.

De hiába volt minden átlátszó utalás: az idilli trópusi sziget felkeltette a brit lakosok érdeklődését, a Guardian telefonjai pedig naphosszat csöngtek. Az olvasók tudni akarták, hogyan lehet elutazni erre a nagyszerű helyre, hiszen épp itt volt az ideje, hogy szállodát foglaljanak a nyári vakációra. Majd az utazási irodák és a légitársaságok is elkezdtek a szerkesztőségnél tiltakozni – az átverés olyan jól sikerült, hogy az emberek egyszerűen nem hitték el, hogy San Serriffe-re nem indulnak járatok, és dühöngve zaklatták az utaztatókat.

Kultusza van

A következő április elsején szintén San Serriffe melléklettel jelentkezett a lap, de addigra már az emberek ismerték a trükköt, és még egyszer nem dőltek be neki. San Serriffe azért időről időre azóta is feltűnik a Guardian hasábjain, sőt a lap különböző szuveníreket is kibocsátott – a San Serriffe pólóból állítólag tizenkétezer darabot adtak el. Az interneten a kis szigetország új életre kelt, több weblapon találhatunk úti tanácsokat és gyönyörködhetünk a messzi tájakban.

Tipikus helyi hirdetés. Ön tudja, hol készült a fotó igazából?
Tipikus helyi hirdetés. Ön tudja, hol készült a fotó igazából?
(Forrás: Wikimedia Commons / jpatokal / CC BY-SA 3.0)

Jogos kritikák is megjelentek. A melléklet időnként kimondottan „röhögjünk a távoli kis országok lakóin” benyomást keltett, viccelődött a diktatúrán és a gyarmatosításon. Valószínűleg el tudunk képzelni egy közép- és kelet-európai változatot is, vámpírokkal, havas Kárpátokkal és vérszomjas medvékkel. Ha valaki szokott Marvel szuperhős-képregényeket olvasni, az már találkozhatott is egy ilyen fiktív országgal: a főgonosz Fátum doktor szülőhazája, Latveria Magyarországgal határos, lakói magyarul beszélnek, a diktatórikus berendezkedésű ország összességében pedig nagyjából úgy fest, ahogy amerikai képregényszerzők Kelet-Európát elképzelik. Ez részben vicces, részben ciki... Abban mi csak reménykedni tudunk, hogy Latveria fiktív mivolta mindenkinek világos, de mint a fentebbi példa is mutatja, olykor a teljesen egyértelműen kitalált országok is valószerűnek hathatnak!

További olvasnivaló (angolul)

San Serriffe térképe és egy oldal a mellékletből

Úti tanácsok a Wikitravel oldalán

Az átverés története

San Serriffe a Wikipédián

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (8):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
7 éve 2012. augusztus 2. 12:15
1 Sigmoid

"a sans serif betűtípusok után. Az ilyen betűtípusok kis talpakat tartalmaznak, ezeket magyarul szintén szerifnek hívják."

Vagyishogy pont hogy NEM tartalmaznak! A "sans" fosztóképző, "sans serif" azt jelenti, "serif nélküli" (betűtípus).

7 éve 2012. augusztus 2. 12:42
2 Roland2

Erről eszembe jutott a Borat c. film ( ami sztem az előző évtized legjobb vígjátéka ),ahol egy kazahsztáni tv-riporter amerikai kalandjait mutatják be,aki a nyugati szokásoktól nagyban eltérő kultúrát képvisel,pl. bemutatkozáskor minden idegen férfit meg akar csókolni,vérfertőző viszonyt folytat a saját húgával,nem tudja,hogyan kell használni a wc papírt,fél a zsidóktól,misztikus lénynek képzeli őket,el akarja rabolni Pamela Andersont,stb. Kazahsztán erősen tiltakozott a film ellen ( ott be is van tiltva ),de úgy látszik néhányan komolyan vették a filmet,és ebből adódnak vicces félreértések : sportgeza.hu/mindenidok/2012/03/23/a_borat-fele_kazah_himnuszt_jatsz

7 éve 2012. augusztus 2. 12:44
3 doncsecz

Én az unciklopédia nevű paródia lexikonban olvastam a Viharsarokról mint független államról, ahol Torgyán Józsi karrierje emelkedett újból csúcsra. Ha arról cikkeznének egy kicsit az újságok, hogyan függetlenedett és pár manipulált képet is beraknak az lenne még csak az igazi átverés Magyarországon (persze be is kell, hogy dőljenek neki). Megjegyzem volna rá esély, az unciklopédiát olyan sokan nem olvassák.

7 éve 2012. augusztus 2. 12:50
4 Fejes László (nyest.hu)

@Sigmoid: Való igaz, köszönjük.

7 éve 2012. augusztus 3. 20:29
5 Galván Tivadar

"kolonizálók leszármazottjait a sziget lakói röviden colons-nak nevezik (angolul 'vessző')"

Én még úgy tanultam, hogy a "colon" az kettőspont.

7 éve 2012. augusztus 4. 09:19
6 Pesta

Galván Tivadar:

a cikk végére biztos belezavarodott a szerző. :) Szerintem is a semi-colon = pontosvessző; colon = kettőspont; comma = vessző.

Roland:

Ép embert nem ismertem eddig, akinek tetszett volna az a filmnek nevezett szutyok, ami nagyrészt amúgy is csak Cohen előző "munkásságából" lett összevágva.

7 éve 2012. augusztus 25. 03:04
7 Törzsmókus

a ħirdetés Máltáról van (ħonnan másħonnan)

1 hete 2019. október 7. 20:57
8 kovacsszandra

@Pesta: Kevés emberrel beszéltél. Én több tucatnyi ilyen embert is ismerek. Egyébként meg nem rossz egyáltalán. Megvan annak is bőven a maga helye a filmtörténetben. Kiemelném, hogy Cohen zsidó származásával mutat görbe tükröt a filmén keresztül a zsidó szélsőségeseknek, azzal, hogy felvállal olyan témákat, amik tabunak számítanak. Nagyon kevesen vannak annyira nagyon az USÁ-ban (vagy akár a világban), hogy ezt meg merjék tenni. Szerintem respect előtte.