Prezi: hosszú az út a tökéletesség felé
A Prezi remek dolgokra képes – de akkor a legegyszerűbbekre miért nem? Mik a fejlesztők főbb szempontjai, és miben látják ők a legnagyobb problémákat? És mikor lesz végre magyarul is használható? Ilyen kérdésekkel gyötörtük meg a cég képviselőjét.
Korábban már beszámoltunk a magyar fejlesztésű ingyenes online prezentációkészítőről, a Preziről. Azóta az alkalmazás is fejlődött, a cég megünnepelte harmadik születésnapját, és új irodába költözött. Van tehát ok az ünneplésre. Mi mégis néhány kínos kérdéssel kerestük meg Halácsy Pétert, a Prezi egyik alapítóját, technológiai igazgatóját.
(Forrás: Prezi.com)
nyest: Senki nem vonja kétségbe, hogy a Prezi egy remek alkalmazás, és olyan dolgokat tud, melyekről más prezentációs szoftvereknél nem is álmodhatunk. Annál meglepőbb, hogy bizonyos nagyon egyszerű dolgokat nem tudunk megtenni vele. Hogy egy nagyon kézenfekvő példát mondjunk: egy szövegmezőn belül nem váltogathatjuk az antikva, a kurzív és a félkövér betűket.
HP: Ennek több oka is van. Az egyik rögtön legfontosabb alapszabályunk: a kezelőfelületnek egyszerűnek kell maradnia. Ahhoz, hogy akár a kurzív, akár a félkövér választható legyen, be kell tenni egy újabb gombot. Ennek érdekében egy másikat ki kellene vennünk? Melyik legyen az? Hirtelen azt mondanám, hogy a szöveg középre igazítására a preziben nincs igazán szükség, de ki tudja, valaki talán ezt tartja fontosnak. Az a változás, ami a felhasználók egy részének tetszene, másoknak nem. Különben is: kinek van komoly szüksége arra, hogy dőlt betűket használjon?
nyest: Például a nyelvészeknek.
HP: Ez igaz, a nyelvi adatokat valóban kurzívval illene szedni. Ez azért most is megoldható, legfeljebb külön szövegdobozba kell őket írni. A Prezit azonban kevés nyelvész használja, és azok, akik fizetni is hajlandóak, főleg az üzleti szférából érkeznek. Nekik erre semmi szükségük. Az pedig érthető, ha a fejlesztéseink során elsősorban azok igényeire összpontosítunk, akik fizetnek is nekünk. Azoknak a felhasználóknak is, akik ingyen használják termékeinket, érdekük, hogy ne kelljen lehúznunk a rolót.
nyest: Ez ugyan érthető, de a kívülálló szemével mégis úgy tűnik, hogy ennek a problémának a megoldása technikailag nem lenne olyan bonyolult. Nem gondolnám, hogy aránytalanul nagy erőket vonna el más fejlesztésektől.
HP: Valóban megoldhatnánk, de szembeütköznénk egy másik problémával. Fontos szempont, hogy a kész preziket bárhol be lehessen mutatni. Mivel nem biztos, hogy a prezi készítésekor használt betűkészlet megvan azon a gépen is, amin a prezentációt tartjuk, mindenképpen be kell csomagolnunk a letölthető fájlba. Most a betűkészlet körülbelül száz kilobájtot foglal el, ha betesszük a dőlt betűt, az megint száz, a félkövér megint száz... és mindez csak egy kis csoport igényei miatt.
nyest: Ha már a letölthető verziónál tartunk, fel kell tennünk ezzel kapcsolatban is egy kérdést. Prezit szerkeszthetünk Windowson, Macen és Linuxon is. A letölthető verzió viszont csak Windowson és Macen játszható le, holott nyilvánvaló, hogy a Linuxon való lejátszásnak sem lenne elvi akadálya...
(Forrás: Prezi.com)
HP: Értem a felvetést, és el kell ismernem, hogy jogos. Mi is nagyon szeretjük a Linuxot. De itt megint arról van szó, hogy a letölthető fájl méretére kell tekintettel lennünk, és a probléma itt még nagyobb. A letölthető változat így is minimum 18 megabájt, ha beleraknánk a linuxos lejátszót is, minimum 27 lenne. Ezt mindenkinek le kellene töltenie, még akkor is, ha Linuxnak a közelében sem jár.
nyest: Az is megoldás lenne, ha mindenki kiválaszthatná, hogy windowsos, maces vagy linuxos lejátszóval szeretné-e letölteni a csomagot. Azt azért mindenki tudja, vagy megkérdezheti, hogy a konferencián, amelyikre utazik, milyen gépek lesznek.
HP: Ez valóban megfontolásra érdemes ötlet. A fejlesztés azonban pénzt és energiát igényel, és megint ott vagyunk a korábbi problémánál: arra kell koncentrálni, ami a fizető felhasználók igénye. Tőlük pedig egyelőre nem kaptunk arra vonatkozó jelzést, hogy nagy szükségük lenne a linuxos lejátszásra.
nyest: Rendben, térjünk vissza a prezik külsejére. Nem csak a betűformát nem tudjuk változtatni a szövegen belül, hanem a szöveg színét sem. Sőt, egyáltalán: meglehetősen szűkek a színválasztás lehetőségei.
HP: Igen, de ez koncepció. A felhasználók hajlamosak túl színessé tenni a prezentációt, ami nem hatékony. Látszólag szűkítjük a lehetőségeket, de valójában segítünk a jó prezentációk elkészítésében.
nyest: Nos, ebben valóban van valami, bár az kérdéses, hogy tényleg a fejlesztő feladata-e korlátozni a felhasználót. De így is meg lehetne oldani, hogy a felhasználó megadna öt színt, viszont ezeket szabadon váltogathatná a prezentáción belül.
HP: Igen, ezeket a problémákat azért mi is látjuk, és pont hasonló változtatásokon gondolkozunk. Például nem lenne feltétlenül ronda, ha nem fehér alapon fekete, hanem fekete alapon fehér lenne a prezentáció. Pillanatnyilag ezt nem lehet megoldani. De azért dolgozunk a problémán.
nyest: Jó, akkor beszéljünk másról! A prezi alapötlete, hogy a prezentáció nem diavetítésre hasonlít, hanem olyan, mintha egy nagy lapra lenne felvázolva minden ötlet, és erről a lapról mindig különböző részleteket nagyítunk ki a közönségnek. Azt, hogy a részletek milyen sorrendben jelennek meg, egy úgynevezett ösvény (path) határozza meg. Ennek a kezelése viszont időnként igen körülményes. Bizonyos helyzetekben nehéz egy új pont beillesztése és törlése, nem lehet beszúrni pontot az első elé. Sokat segítene, ha az ösvényt részletekből lehetne felépíteni, és a végén összekötni. Most azonban erre nincs mód. De ha például két részletet szeretnénk megcserélni, akkor sem tudjuk az ösvény egyik szakaszát máshova elhelyezni, hanem elölről kell kezdeni a felépítését. Olyan nagy programozási feladat lenne ezeket megoldani?
HP: Nem, programozási szemszögből nézve ez nem nagy kihívás. Sokkal nehezebb megtalálni azt a felületet, ahol ezek a módosítások könnyen elvégezhetőek. Lényegében dizájn kérdése az egész. De könnyű megérteni, miért probléma ez nekünk. Aki ma szövegszerkesztőt vagy táblázatkezelőt fejleszt, egy halom kész megoldáshoz nyúlhat. Rengeteg ilyen szoftver van, rengeteg ötlettel. A szoftver működését már nem kell kitalálni, csak le kell programozni. A prezi viszont teljesen egyedülálló, nem kaptunk kész megoldásokat, és nem tudunk semmit ellesni a konkurensektől. A fejlesztőknek nem is igazán programozóknak, inkább feltalálóknak kell lenniük.
(Forrás: Prezi.com)
Az ösvény megtervezése még hagyján. Én mondjuk már eleve automatikusan úgy tervezem meg a prezit, hogy nem szokott gondom lenni az ösvények átszervezésével, ha éppen arra van szükség. De mondok mást. Meg tudtuk oldani, hogy az egyik preziből a másikba átmásolhassunk részleteket. Pontosabban objektumokat: képeket, feliratokat a beágyazott videókat át lehet másolni, de a másolás közben elveszik ezek sorrendje. Gyakorlatilag újra fel kell építeni az egész bemutatót. Mi ezt is súlyos problémának látjuk, de egyelőre sajnos nem látjuk a megoldást.
nyest: Ez lenne most a Prezivel a legnagyobb probléma?
HP: Valami ilyesmi, de kicsit összetettebb problémáról van szó. Azt szeretnénk, ha a programmal harminc perc alatt össze lehetne dobni egy előadást. Nagyon fontos szempont, hogy a bemutatót gyorsan el lehessen készíteni: ezért ragaszkodunk az egyszerű és egységes felülethez, ezért mondunk le eleve bizonyos lehetőségekről. Úgy érezzük, jó irányba haladunk, de azért még van mit tökéletesítenünk.
Ezen kívül van néhány kisebb fejlesztés is a tervben. Például jó lenne, ha lehetne hangot is beágyazni: egyelőre csak videót lehet. Vagy hasznos funkció lenne, ha tudnánk a preziben szereplő szövegekre keresni. De ennek is ki kell találni a módját. Ezek szerepelnek a távlati terveinkben, de nem tudom azt ígérni, hogy az elkövetkezendő hónapokban megoldjuk őket.
nyest: Bár a Prezi magyar fejlesztésű, csak angol kezelőfelülete van. Tudjuk, hogy Magyarországon sokan nem beszélnek idegen nyelveket. Várható, hogy lesz magyar felület is?
HP: Valamikor bizonyára, de ez nem olyan sürgető. Akik a Prezit használják, tudnak angolul. Persze mondhatjuk azt is, hogy csak azok használják, akik tudnak. De ha már a nyelvek sorát szeretnénk bővíteni, sokkal fontosabb lenne, hogy kínai, japán és arab felület legyen. Persze ehhez arra lenne szükség, hogy a Prezi megfelelően támogassa a távol-keleti és az arab fontokat. Valójában még a cirill vagy a héber betűkkel is problémáink vannak, nem használhatóak minden stílusban. Igazán csak az ASCII karakterek (az angol ábécé betűi) azok, amelyről biztosan ki merem jelenteni, hogy problémátlanok. Meg azért persze a magyar ábécében megtalálható betűknek külön figyelmet szentelünk. Azonban a magyar felület fejlesztése túl nagy feladat, és rövid távon nem térül meg. Majd ha több nagy nyelv problémáit megoldottuk, azokból biztosan lesz akkora bevétel, hogy fedezze a magyar fejlesztésének költségét is.
nyest: Ez szépen hangzik, de akkor végül is most mi hasznuk van a magyar felhasználóknak abból, hogy a Prezi magyar cég?
HP: Első és nekem legfontosabb: mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy van egy sikeres vállalkozás, aki feltalált és elterjesztett egy új fajta prezentációs technikát. Emellett remélem tudunk energiát adni másoknak, azzal hogy megmutatjuk, lehet sikeres vállalkozást indítani Magyarországon.
Már eddig is 35 mukahelyet teremtettünk Magyarországon, másfél éven belül még 50 embernek fogunk tudni munkát. Még idén keresünk kilenc olyan embert, akik a fent említett problémákat szívesen megoldanánk.
Egyébként az átlagnál sokkal jobban fizetett munkatársaink adójából már egy remek kis játszóteret lehetne építeni.