Élet a PowerPointon túl - ingyenes asztali prezentációkészítők
A francia kulturális miniszter valószínűleg nem maga rakja össze az előadása fóliáit. Ha önnek nem áll rendelkezésére egy egész minisztérium, de szép prezentációkat szeretne készíteni teljesen ingyen, olvassa el cikkünket!
Ha össze kell rakni egy prezentációt, a legtöbb ember a Powerpointot veszi elő. A Microsoft termékét lehet szeretni, lehet utálni, de az tagadhatatlan, hogy forradalmasította az előadásokat. A tudományos értekezésektől az üzleti tárgyalásokon át a termékbemutatókig mindenhol találkozhatunk a színes, mozgó, zenélő bemutatókkal, miközben az írásvetítők lassan a dinoszauruszok sorsára jutnak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Piotrus)
Ami sikeres, annak természetesen vetélytársai is akadnak. Ez nekünk, felhasználóknak csak jó: egyre több prezentációkészítő program közül válogathatunk, sőt ezek közül több teljesen ingyenes. Lássuk, hogyan spórolhatunk! Kétrészes minisorozatunk első cikkében a letölthető, második részében az internetes prezentációkészítő eszközökkel foglalkozunk.
OpenOffice Impress
Az OpenOffice.org (OOo) irodai szoftvercsomag a Microsoft Office egyik legfőbb vetélytársa; a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és hasonló alkalmazások mellett tartalmazza a jelenleg Impress nevet viselő prezentációkészítőt is.
Doboz:
Habár mindenki egyszerűen csak OpenOffice-nak hívja a programcsomagot, a hivatalos neve mégis a kissé faramuci OpenOffice.org. Az OpenOffice márkanév ugyanis már foglalt - egy holland szoftvercég birtokában van. Az Open Office nevet pedig a brit Orange mobilszolgáltató egyik számlacsomagja viseli.
Az OpenOffice története lassan egy teljes évtizedre nyúlik vissza: a Sun szoftvercég 2000-ben tette nyílttá saját Office-riválisa, a StarOffice forráskódját, a szabadszoftver-fejlesztők pedig úgy döntöttek, erre az alapra érdemes építkezni. 2002-ben jelent meg az OpenOffice 1.0 verziója, jelenleg a 3.3 készül. Minden nagyobb operációs rendszerre létezik OOo, a piaci részesedése nulláról egyes piacokon akár 20% fölé is emelkedett. Hetente több, mint egymillióan töltik le az OOo központi oldaláról a telepítőkészletet. Töretlen a siker... vagy mégsem?
A szoftver körül a közelmúltban kisebbfajta háború dúlt: miután az adatbáziskezelőiről ismert Oracle 2010-ben felvásárolta a Sunt, hamarosan összekapott az OpenOffice készítőivel, akik közül többen kiléptek és megalapították a LibreOffice-t. A LibreOffice az OOo-ra épül, de várhatóan eltérő irányba fogják továbbfejleszteni. Egyelőre mindkettőben nagyon hasonló a prezentációkészítő, úgyhogy együtt tárgyaljuk őket; ha valaki LibreOffice tesztet szeretne olvasni, ajánljuk korábbi cikkünket!
Az OpenOffice-hoz fűződik az OpenDocument formátumok elterjesztése, ezek a Microsoft dokumentumformátumaival (.doc, .xls, .ppt...) szemben nyújtanak nyitott alternatívát. Számunkra most az OpenDocument Presentation (.odp) a legérdekesebb, mert ez a közismert .ppt megfelelője. Hasonló dolgokra képes, és az OpenOffice Impress segítségével hasonlóan is szerkeszthető, mint azt a PowerPointnál megszokhattuk. A giccses képátmenetek sem hiányoznak:
Az Impress a PowerPoint formátumát is ismeri, habár a végeredmény nem mindig tökéletes; a mi tapasztalataink szerint érdemesebb lehet PDF-be menteni. Sőt, ha a PDF mellett döntöttünk, további izgalmas dolgokat is csinálhatunk...
Impress!ve
Az Impress!ve, régebbi nevén KeyJNote egy kicsi és ingyenes Python-alapú segédprogram, nem igazán közismert, de mi szeretjük. (A Python miatt gyakorlatilag mindenen elfuttatható, ne aggódjunk, hogy a számítógépünk nem fogja támogatni.) Bármilyen PDF-ből azonnal prezentációt gyárt, szép effektekkel, hasznos apróságokkal. Magát a PDF-et nem tudja előállítani, tehát először össze kell raknunk a PDF-et valamelyik másik prezentációkészítővel, például az OpenOffice Impresszel, vagy a lentebb ismertetett LaTeX Beamerrel. Utána megadjuk az állományunk nevét az Impress!ve-nek, és indulhat a banzáj. A videóban Impress!ve + LaTeX Beamer kombó:
Egyetemre járó vagy ott tanító látogatóinknak különösen ajánljuk ezt a kis segédprogramot, mert PDF formátumú cikkeket sokkal egyszerűbben lehet így vetíteni, mint más PDF-eket megnyitó programokkal. Aki volt már olyan olvasószemináriumon, ahol a laptop használhatatlan tapipadjával próbált valaki egy huszonsok oldalas szakcikkben megkeresni egy ábrát, miközben a többiek halkan kuncogtak, annak nagyon fog tetszeni az áttekintő nézet.
LaTeX Beamer
Egy ilyen összeállításból nem hagyhatjuk ki a tudományos kutatók kedvencét, a LaTeX Beamert sem. (Az X ejtése nem "ksz", hanem olyan, mint a ch a "technika" szóban.) A LaTeX rendszer teljesen más elven működik, mint a megszokott szövegszerkesztők: nem a nyomtatási képet piszkálgatjuk, hanem tulajdonképpen egy programot írunk, amit lefuttatva kimenetként megkapjuk az általunk kívánt dokumentumot.
Mindennek számos előnye van: például külön kezelhetjük a szöveget és a formázásokat, ez utóbbit pillanatok alatt teljesen kicserélhetjük. Képleteket is berakhatunk anélkül, hogy örökre elveszítenénk józan eszünket, és így tovább. Elsősorban Linuxon elterjedt, de Windows és Mac változata is létezik.
A LaTeX Beamer nevű kiegészítőjével hasonlóképpen lehet prezentációkat készíteni: nem képként rakhatjuk össze a fóliáinkat, hanem olyanformán, mintha egy szöveges állományt vagy programkódot szerkesztenénk. Valljuk be, ez elsőre igencsak túlbonyolítottnak tűnik... de valójában meglehetősen kényelmes, csak kicsit bele kell jönni. Ha valaki írt már HTML-kódot, ez se bonyolultabb, csak más a szintaxisa.
A Beamer további előnye, hogy nagyon gyorsan lehet vele szép, áttekinthető és teljesen előadásképes bemutatókat csinálni. A Beamer témák nem a PowerPointból ismert "vízesés-falevelek-virágocskák" vonulatba illeszkednek, sőt ha valami ízléstelenséget szeretnénk beszúrni, komolyan meg kell dolgoznunk érte. Cél a tényközlés, visszafogottan kulturált stílusban; a tartalom a fontos, nem a forma.
Ha már a Beamer használatát elsajátítottuk, a beamerposter kiegészítő segítségével csinos konferenciaposztert is készíthetünk; hamarabb megleszünk vele, mintha valamelyik kiadványszerkesztő programmal kísérleteznénk, és persze ez is teljesen ingyenes.
Természetesen?
A végére pedig egy rendkívül vicces - vagy inkább szomorú - videót szeretnénk ajánlani: a volt francia kulturális miniszter meglehetős vehemenciával magyarázza, hogy az OpenOffice egy ingyenes tűzfal. Ne higgyünk neki.
"Például nekünk a minisztériumban van egy szabad szoftverünk, az a neve, hogy OpenOffice - ez gyakorlatilag egy biztonsági szoftver, ami megakadályozza a minisztérium hozzáférését, természetesen, és a szabad szoftverek szerkesztői szolgáltatják a tűzfalakat, ingyenes tűzfalakat is szolgáltatnak." (Vagy valami hasonló, mi sem igazán értjük...)
Letöltések, hasznos tudnivalók (ábécésorrendben)
Ahol csak lehet, a magyar változatot adjuk meg.
LaTeX Beamer / Beamer User's Guide
OpenOffice.org hivatalos honlap / OpenOffice.org wiki
Extra tipp barkácsoló kedvűeknek, angolul: Könnyen nyomtatható prezentáció háromszintű zoommal
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (11):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@prezzey: "De ne mondd, hogy ez nem hülyeség:
"nous avons un logiciel libre, qui s'appelle OpenOffice, et il y a, effectivement, un logiciel de sécurisation"
Szerinted az tényleg hozzáértésről tanúskodik, hogy az OpenOffice-t biztonsági szoftvernek nevezi?"
Azt írtad, hogy értesz franciául. Az általad idézett mondat fordítása: "Van egy ingyenes szoftverünk, amit úgy hívnak, hogy OpenOffice, és van persze egy biztonsági szoftver". Szerinted ez tényleg azt jelenti vagy implikálja, hogy az OpenOffice-t biztonsági szoftvernek nevezi???
Bocs, "a" Hanopiról, vagy Christine Albanelről, vagy bármiről.
@kalman: Volt hozzá leiratom (valamelyik francia tech portálról), este előkereshetem, ha érdekel. De ne mondd, hogy ez nem hülyeség:
"nous avons un logiciel libre, qui s'appelle OpenOffice, et il y a, effectivement, un logiciel de sécurisation"
Szerinted az tényleg hozzáértésről tanúskodik, hogy az OpenOffice-t biztonsági szoftvernek nevezi? Ez szerintem kicsit bonyolult ahhoz, hogy nyelvbotlásnak lehessen nevezni. Ilyeneket nem mond az ember véletlenül.
"akármit gondol az ember Hanopiról"
Hadopi nem egy személy, hanem egy rövidítés - ez egy internetes szerzői jogi törvény, ami többek között szembement pl. az ártatlanság vélelmével is, meg is nyirbálta a francia Alkotmánybíróság.
"Amúgy meg ennek az egésznek semmi köze a cikk témájához azon kívül, hogy az OpenOffice neve előfordul benne."
Szerintem érdekes, hogy milyen kontextusban kerül bele az OpenOffice a hírekbe. De abban teljesen igazad van, hogy a témához közelebbi videó is lehetett volna, viszont kicsit száraznak éreztem a cikket, és próbáltam beletenni valami szokatlant. Igazából órákig keresgéltem, hogy valami olyasmit találjak, ami ilyen szabadszoftver dolgokat, mint az OpenOffice/LibreOffice/stb. viccesen, jópofán, 5 perces viszonylag profin megcsinált videóban elmagyaráz... nem nagyon vannak :[ Annyi ilyen videó van pedig más témákban! Csupa olyat találtam, amik kb. a "programmer art" videós megfelelői, egy screencapture-ön mutogat valaki dög unalmasan valamit, hát ez nem igazán köti le a külső szemlélőt.
@prezzey: én se értem minden szavát, de a lényeget igen, és egyértelmű, h nem az OpenOffice-ra mondja, hogy az tűzfal lenne, meg a szabad szoftverek szerkesztőiről sincs szó. Amúgy meg ennek az egésznek semmi köze a cikk témájához azon kívül, hogy az OpenOffice neve előfordul benne. Egyszerűen nem értem, mire volt jó a végére odarakni. És akármit gondol az ember Hanopiról, nem kell rosszindulatúan értelmezni valamit, csak azért, mert ő mondta (szemlátomást rohanva, nyilván futott kifele az időből). Ennyit értek belőle:
Sur les logiciels, sur l'affaire des logiciels libres, évidemment, les logiciels libres. Quand on achète évidemment des logiciels, par exemple, le pack Microsoft, [...] Excel, PowerPoint, il y a évidemment des parefeu, [...] il y a des logiciels de sécurisation, sur les logiciels libres, vous pouvez également avoir des parefeu [...]. Mais évidemment. Par exemple nous, au Ministère, nous avons un logiciel libre, qui s'appelle OpenOffice, et il y a, effectivement, un logiciel de sécurisation, qui empêche [...] d'avoir accès, bien sûr, et les éditeurs libres fournissent ces parefeu. [...] ce sont des parefeu
gratuits.
@Fejes László (nyest.hu):
"a webes prezentációkészítőket egy újabb cikkünkben mutatjuk be"
A magam részéről nagyon örülök neki, hogy különválasztják a webes és a nem webes témákat. Sajnos a legtöbb informatikával foglalkozó újság beleesik abba a hibába, hogy nem tesznek különbséget a kettő között.
Sőt, véleményem szerint túl sokat foglalkoznak az internettel. Az emberek jelentős része nem szeret a "fellegekben járni". (Értsd: felhő = internet).
@Pisti: Ez a cikk az "asztali" (azaz telepítendő) programokról szól, a webes prezentációkészítőket egy újabb cikkünkben mutatjuk be. :)
Nagy kár, hogy a magyar fejlesztésű prezi kimaradt.
@kalman: Közben eszembe jutott egy jobb magyar párhuzam, mint amit eredetileg írni akartam, legalábbis kellően régen volt, úgyhogy talán nem kelt nagy indulatokat (szerintem már nem is emlékszik rá szinte senki). Szóval nem Medgyessy dadogását lehetne hozzá hasonlítani, hanem Kovács László energiaügyi biztosi meghallgatását...
@kalman: Szerintem ez egyértelműen nem nyelvbotlás, hanem egyszerűen fogalma sincs arról, amiről beszél. (Értek franciául, annak szántam, hogy a francia kommentelők se nagyon tudtak mit kezdeni a megnyilvánulásával; szóval azért nem lehet érteni, mert *nincs értelme*.) Ami nagy probléma, nézz utána kicsit a törvényhozásbeli pályafutásának, vagy mondjuk inkább ámokfutásának ("loi Hadopi"), ilyen kérdésekre specializálta magát. Nem akarok magyar párhuzamot hozni, de nagyon kínálkozik...
Arra meg különösen nem lennék büszke a helyetekben, hogy "Vagy valami hasonló, mi sem igazán értjük..." Akkor kérdezzetek meg vkit, aki tud franciául.
Nem azt mondja, hanem azt, hogy van náluk OpenOffice *és* ingyenes tűzfal (..."et il y a ..."). Az igaz, hogy a legvégén (de akkor már nagyon rohan) azt mondja, hogy az ingyenes editorok is szolgáltatnak tűzfalat, de én ezt elszólásnak gondolom, valószínűleg vagy arra gondolt, hogy az ingyenes editorok*hoz* is adnak tűzfalat, vagy szimplán az "ingyenes op. rendszerek" helyett mondott "ingyenes editorokat". És amúgy korrekt, amit mondott. Nagyon csúnya és megvetendő dolognak tartom más nyelvbotlásán élcelődni (pl. öregecskedő, útelága...). Jó, hogy nem a frizuráján, a dialektusán vagy a tikkelésén mulattok.