Paradoxon: az egyenlőséget hirdetők jobbak
Heves politikai vitát váltott ki vasárnap Franciaországban az illegális bevándorlókat és „a román bűnözőket” rendszeresen ostorozó belügyminiszter újabb kijelentése, miszerint „nem minden civilizáció egyenértékű”.
Claude Guéant egy jobboldali diákokat tömörítő egyesület által szervezett konferencián szombaton azt mondta: „Azzal ellentétben, amit a baloldali relativista ideológia állít, számunkra nem minden civilizáció egyenlő ... Azok, amelyek az emberiség pártját fogják, szerintünk haladóbbak, mint azok, amelyek tagadják azt”. Majd így folytatta: „Azok, amelyek a szabadság, egyenlőség és testvériség pártján vannak, számunkra magasabb rendűnek tűnnek, mint azok, amelyek elfogadják a zsarnokságot, a nők kisebbségét, a társadalmi vagy etnikai gyűlölködést”.
Az internetes oldalakon felháborodással kommentált mondatokat a Szocialista Párt szombat este elítélte. Harlem Désir, a legnagyobb ellenzéki párt egyik vezető politikusa szerint a kijelentés „szánalmas provokáció egy olyan minisztertől, akinek a (szélsőjobboldali) Nemzeti Front szavazatainak begyűjtése” jutott feladatul. A politikus arra utalt, hogy a felmérések szerint Nicolas Sarkozy államfő kikapna baloldali riválisától, Francois Hollande-tól az elnökválasztáson, ha azt most tartanák, s elemzők szerint a jelenlegi tendenciák alapján az is elképzelhető, hogy a május 6-i második fordulóba bekerül Marine Le Pen szélsőjobboldali jelölt.
Az SOS Racisme (SOS Rasszizmus) nevű rasszizmusellenes szervezet annak a reményének adott hangot, hogy a miniszter „sürgősen megcáfolja” a mondottakat.
”Nem sajnálom az elhangzottakat, de sajnálom, hogy a baloldalról egyesek továbbra is kiragadnak mondatokat a kontextusukból, és ezzel megfosztják méltóságától a demokratikus vitát” – reagált a bírálatokra vasárnap az RTL kereskedelmi rádióban a belügyminiszter. Később a France Inter közszolgálati rádióban azt mondta, hogy nem valamelyik konkrét kultúráról beszélt, ugyanakkor két, az iszlámot érintő példával – a burka viselésével és az utcai imádkozással – magyarázta meg kijelentése értelmét: „Egy szocialista vezető azt mondta, hogy ez senkit nem zavar. Pedig igen, ez nagyon sok franciát zavarja ... Be is tiltottuk az utcai imádkozást, ami egyébként egy civilizációs kifejezési mód”.
Vasárnap a kormány több tagja és jobboldali vezető politikusok is védelmükbe vették a belügyminisztert. Henri Guaino, az államfő különleges tanácsadója például a véleménynyilvánítás szabadsága nevében. Gérard Longuet védelmi miniszter pedig azért, mert osztja a belügyminiszter álláspontját. Francois Baroin gazdasági miniszter az ellenzéket támadta, amely választási célokra használja fel a szerinte „mélyen köztársasági” meggyőződésű Guéant kijelentését.
Bernard Cazeneuve, a szocialista elnökjelölt egyik szóvivője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy „a civilizációk közti konfliktusok teoretizálása megosztja és megalázza a köztársaságot”.
A belügyminiszter nem először váltott ki polémiát kijelentéseivel. Áprilisban „problémának” nevezte, hogy a muzulmánok körében egyre több a hívő. A közelmúltban pedig azt mondta, hogy a külföldi lakosság körében növekedett a bűnözési arány, amely szerinte kétszer-háromszor nagyobb, mint az országos átlag. Külön kitért a Párizsban román állampolgárok által elkövetett bűncselekményekre, miután a fővárosban „a bíróság elé kerülő személyek tíz százaléka román állampolgárságú”.
Ezek szerint én szélsőjobboldali vagyok, mert nagyon egyetértek a fenti kijelentésekkel. :)
@Annie:
Egész héten ezen gondolkoztam. Valahogy az a bökkenő, hogy a szólásszabadságba ez is belefér. Tehát nyugodtan mondhatja a muzulmán ipse azt, hogy "mi nem vagyunk nőgyűlölők, úgy véljük, Allah egyenlőnek teremtette a nőket és a férfiakat, de nem egyformának - így hát eltérőek a jogok és kötelességek is".
De ezzel szemben a jogvédők is nyugodtan mondhatják, hogy szerintük ez elnyomás, és hogy hosszú távon az egyenlőséget hirdető társadalmak stabilabbak. Azt is elmondhatják, hogy maga Mohamed is egy haladó nézetet képviselt a nők jogaival kapcsolatban (már úgy értve, hogy a hatodik századi Arábiában ezek haladó nézeteknek számítottak). Azt is el lehet mondani, hogy a legutóbbi mérések szerint az iszlamisták 92%-a nem radikális, azazhogy ezeket az egyenlőtlen nézeteket valójában csak egy kisebbség képviseli. És még sok mindent el lehet mondani, és ez ugyanúgy belefér a szólásszabadság kereteibe.
Tehát azzal, hogy én alacsonyabbrendűnek nevezek egy társadalmat, lényegében nem teszek semmit, csak élek a demokratikus jogaimmal. Még nem uszítok ellenük erőszakra (jogilag nem büntetendő). Ha ők közlik, hogy márpedig szerintük a hitehagyókat kövekkel kell agyonverni, az is belefér a keretekbe, amíg csak beszélnek róla, és nem teszik meg. Ha viszont már tettekre kerül a sor, akkor jóval bonyolultabb a helyzet: akkor nekik szembe kell nézniük a saját közvéleményükkel is, viszont nekünk meg választanunk kell, hogy az európai jogot alkalmazzuk rájuk, vagy nem. Akkor már nincs jó választás, akkor már tényleg paradox a helyzet. De amíg csak vélemény feszül össze véleménnyel, addig nincs feloldhatatlan ellentét.
„Azok, amelyek az emberiség pártját fogják, szerintünk haladóbbak, mint azok, amelyek tagadják azt”. Majd így folytatta: „Azok, amelyek a szabadság, egyenlőség és testvériség pártján vannak, számunkra magasabb rendűnek tűnnek, mint azok, amelyek elfogadják a zsarnokságot, a nők kisebbségét, a társadalmi vagy etnikai gyűlölködést.”
Hát, lehet rasszistázni, de én ebben semmi rosszat nem látok. Persze egy konkrét ország ellen mondani nem udvarias, megfogalmazhatta volna úgy is, hogy „fejlettebb” és „kevésbé fejlett”, de a lényeg ugyanez lenne.