Az ateista cipők esete az amerikai postával
Tömegesen késnek a Berlinben készített Atheist márkájú cipők az USA-ban. Az amerikai postások nem bírják az ateistákat? Vagy szigorúbban ellenőrzik az ateista csomagokat? Esetleg más erők befolyásolják a késéseket?
Az Atheist (’ateista’) egy berlini székhelyű cipőkészítő cég kézzel készített, elképesztően kényelmes, bauhaus-ihletésű terméke azok számára, akik bizonyosak abban, hogy Isten vagy istenek nem léteznek. Az Atheist cipők gumitalpába az „Ich bin Atheist” (’Ateista vagyok’), illetve a „Darwin loves” (’Darwin szeret’) feliratok vannak nyomva. Így az Atheist-cipők viselői – két lábbal a földön állván – ezeket a feliratokat hagyják maguk után. Már ha egyáltalán megkapják a Németországban gyártott egyedi cipőket...
(Forrás: kickstarter.com)
A berlini székhelyű cég számára ugyanis kiderült, hogy tengerentúli megrendelőik késve kapják meg a cipőszállítmányokat. A vevők panaszkodtak, hogy világnézeti lábbelijük késik, mire a cipőkészítő cég elnézéskérés vagy a rossz szerencse okolása helyett tudományos kutatásba fogott. Arra voltak kíváncsiak, hogy mi lehet az oka a késéseknek. Hipotézisük az volt, hogy az ok a csomagok „Atheist” feliratú ragasztószalagjában keresendő. Ez ugyanis kívülről is látszik a csomagon, és ha az amerikai postahivatalok dolgozóinak ellenérzéseik vannak az ateistákkal kapcsolatban, ez megmagyarázhatja a késéseket.
A vizsgálathoz nem kérték senkinek az áldását: belefogtak a nagy kísérletbe, amelynek a részletes leírását saját oldalukon közzé is tették. Összesen 89 megrendelőnek küldtek ki 178 csomagot az Amerikai Egyesült Államok 49 államába. Tehát minden megrendelőnek két csomagot címeztek: az egyiket az „Atheist” márkanév feliratú ragasztószalaggal, míg a másikat egy teljesen sima ragasztószalaggal zárták le. Az összes csomagot 2012. november 21-én adták postára Berlinben. Majd megvárták, melyik csomag mikor érkezik meg a címzetthez.
A kísérletből az derült ki, hogy az „Atheist” feliratú szalaggal leragasztott csomagok átlagosan három nappal később értek célba, mint a sima ragasztószalagosak. Azt is tapasztalták továbbá, hogy míg az „Atheist” ragasztószalagos csomagok közül kilencnek veszett nyoma, addig a sima ragasztósok közül csak egy tűnt el. Ez azt jelenti, hogy tízszer nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy az „Atheist” feiratú csomag soha nem ért célba. Külön érdekesség, hogy Michigan államban egy „Atheist” feiratú csomag 37 nappal később érkezett meg, mint a felirat nélküli.
A cég honlapján azt találjuk, hogy kontrollvizsgálatot is készítettek Európában, ahol nem tapasztaltak hasonló késéseket. Ezekről a vizsgálatokról ugyan részletesen nem számoltak be, de a következtetésüket annál biztosabban levonták. Az USA-ban kicsi az ateizmus társadalmi elfogadottsága, ezért a postán diszkriminálják, gyanúsabbnak tartják az ehhez köthető csomagokat. Ezzel magyarázható a tengerentúli csomagok tömeges késése.
Persze a hipotézis igazolásához még további vizsgálatok lennének szükségesek. Nem tudható például, hogy számít-e egyáltalán az, hogy mi van a csomagra írva, hiszen minden feliraton ugyanaz szerepelt a mostani vizsgálatban. A cégnek tehát érdemes lenne tesztelnie, késnek-e a „Faith” (’hit’) feliratú csomagok is. Mert a jelen vizsgálat alapján még az is elképzelhető, hogy a késések oka a felirat – függetlenül annak tartalmától. Lehetséges, hogy a feliratos csomagokat komolyabb biztonsági ellenőrzéseknek kell alávetni. De még az is lehet egy magyarázat, hogy Isten keze avatkozott bele az ateista cipők dolgába...
Forrás
USPS Discrimination Against Atheism? (A berlini cég saját kutatása)
@BRAIN STORMING: diszkrét csomagolásban való szállítás:
okor-latin.uw.hu/humor/kepek/humor/original/humor6.jpg
:)
Ez nem amerikai eset, hiszen más országokban is diszkriminálják a fogyatékosokat...
Viccet félretéve, nem „Faith", hanem inkább „God" feliratúak lehetnének a kontrollcsomagok. Egyébként meg normális cégek futárszolgálatot használnak, nem a postát, hogy nyomon lehessen követni a kiszállítást. (Bár ott meg talán kis krampuszok dolgoznak és elveszejtenék a God feliratú csomagokat. :)
Ui.: a „bad luck" meg balszerencse magyarul.
A cikkben említett késésekről az a feltételezésem, hogy a kettő közül az egyik országban (körzetben?) változhatott a postai forgalom rendszere. Pl. lehet, hogy a megszokott díjazásért egyszercsak lassúbb szolgáltatás jár, de van drágábban gyorsabb. Itt is az lett, persze rövid idő mulva már meg is szűntették a "normál" forgalmat és azóta csak az expressz van:-). Az oknyomozás, meg a "kutatások", nem néz ki komoly dolognak.
Más hozzászóló sem tudott mit kezdeni a cikkel, ehelyett az ateizmust-szkepticizmust jártuk körül.
Na, Krizsáról gyűlnek az infók. Már a macskáját is ismerjük :D Játékos. Nem úgy, mint öreganyám macskái. Azok lusta, kövér, bamba, hálátlan, gyanakvó, számító dögök. Se nem játszanak, se játszani nem lehet velük, se semmit. Csak akkor dörgölőznek, ha azt hiszik, hogy zabálni kapnak. Aztán az öreglány ott dicsérgeti őket, hogy milyen szeretetre méltó opszilén (???) cicák. Hiába mondom neki, hogy obszilén a francokat (jelentsen bármit, szerintem nincs is ilyen szó), közkuka vagy sintértelep mélyéről guberált mocskos, buta, vegetáló dögök, akik csak kieszik a pénzéből, meg lehet állatorvoshoz is hordani őket. Arra van eszük, hogy a Purinát megzabálják, de ha normális, friss kajamaradékot kapnak, aminek sok magyar ember örülne, azt nem eszik. Vágnám ki őket, hogy csak nyekkennek, zabálnák le másnak a pénzét. Persze mindez szoros összefüggésben van mind az ateista cipőkkel, mind az amerikai postával. Aki az ellenkezőjét állítja, "valótlant" hazudik, "maunika, kérem".
@DJS: Persze, helyes a szóhasználatod, de a szkepikust én negatív értelműnek érzem - olyasminek, hogy "na, ezzel nem is megy semmire". Míg az ateista (legalábbis az ő köreikben) pozítív értelmű kifejezés. S úgy látom, nincs is megfelelő kifejezés arra, amire én gondolok. A túlélés feltétele a szüntelen kiváncsiság, majd az új jelenség kikutatása: ez miért van? - s innen: mi a megoldás?
A kíváncsiság kielégítése ugyan veszélyeket is rejt magában, de mégis csak ez biztosítja az egyed és a faj továbbélését. Mert a rutin-viselkedés - embernél pusztán a tanult ismeretek felhasználása - csak változatlan környezetben biztosítaná a fennmaradást. Csakhogy változatlan környezet - nem létezik.
***
Feltettem az asztalra egy csomag irattartó nejlont és felnyitottam. Bejött a macska, felugrott az asztalra. Ki kéne zavarni, gondoltam és hátranéztem. Ebben a pillanatban zuhant le a macska a csomaggal együtt. A nejlonok szétcsúsztak, és a macska egy métert is szánkázott velük együtt. Ugrott egyet, amitől megint csúszott rajtuk. Na most biztosan kiszalad... NEM! Megint ugrott és csúszott. Most már óvatosan lejött róluk, és távolabbra ment. Nekifutásból rájukszaladt - csúszás. Ezután egy negyedórán keresztül ismételte ezt, több oldalról nekifutva - s eközben se látott, se hallott.
Szerintem a macskának semmiféle előzetes tapasztalata nem lehetett a csúszkálásról. Jég itt egyáltalán nincs, de ha északabbra van is, azon biztosan nem előnyös és nem is kellemes neki még mászkálni sem, nemhogy csúszkálni. Tehát nem lehetett genetikus a viselkedése. Mi marad?: a kíváncsiság. Az viszont már genetikus.
***
Szerintem az az ember (lehet akármilyen végzettségű), aki nem születik nagyon kíváncsinak és nem keres folyton új okot / új megoldást, nemcsak hogy nem "ember", még macska sem:-). A tanulás nagyon fontos dolog, de csak arra való, hogy megtudjuk, mi a koncenzus erről a kérdésről az adott közösségben. A tudásnak egy - témakörönként változó - része sikeresen alkalmazható is.
De ennyi még csak helybenjárás és a jövőt tekintve: biztos bukás.
A cikk szempontjából az az érdekes, hogy úgy tűnik, mintha direkte büntetnék a postások az ateistákat azzal, h késedelmesen kézbesítenek. Azért érdekelne, h pl. szexuális segédeszközökkel kapcsolatban is ennyire "késlekedők"-e a csomagok kiszállításával... bár ott mindig megígérik a "diszkrét csomagolásban való szállítás"-t :))
Kérdés persze az is, h a postások mennyire elkötelezett hívők, vagy hívők-e egyáltalán.
"Az ateizmus üzenete számomra az volt (fiatal koromban), hogy soha, senkinek, semmit nem kell elHINNI. ... még azt sem kell hinni, hogy az Univerzum működésének biztosan nincs valamiféle beindítója"
Ez a szó szoros értelmében nem ateizmus, hanem szkepticizmus. Az ateista biztosnak látja, hogy nincsen isten (abban az értelemben, ahogy a vallásosak hiszik). A szkeptikus kételkedik mindenben, így az ateizmusban is.
@Blogin:
"Az ő vallásuk meglehetősen érdekes: mert nem azt mondják, hogy nem létezik, tehát nem foglalkoznak vele, hanem kifejezetten foglalkoznak azzal, ami nem létezik. Szomorú :("
Az ateisták többsége nem foglalkozik sokat az istenhittel. Ahogy én sem foglalkozom a manókkal, mert nem hiszem, hogy léteznek, sem azokkal a gyerekekkel, akik elhiszik, hogy léteznek.
Vannak viszont az ateizmusnak propagátorai. Ők olyanok, mint a vallásban a misszionáriusok. A misszióban a pap odamegy az idegen emberekhez, akik mondjuk az iszlám, a buddhizmus, a törzsi vallások vagy az ateizmus hívei. Nem hiszi el, amik ők gondolnak, ehelyett megpróbálja meggyőzni őket, hogy neki van igaza.
Ebben az értelemben az ateizmus propagátorának lenni pontosan olyan szomorú dolog, mint egy hit misszionáriusának.
Az ateizmus üzenete számomra az volt (fiatal koromban), hogy soha, senkinek, semmit nem kell elHINNI. Természetesen a tanulmányainknak sem.
S mivel fogalmunk sincs róla, még azt sem kell hinni, hogy az Univerzum működésének biztosan nincs valamiféle "beindítója'. Az Univerzum "semmije" (nem tudjuk mije) ugyanis sugárzást, abból anyagot, az anyagból élőt, az élőben információ tömeget koncentrál mindaddig, amíg ez a koncentrátum önmaga tudatára nem ébred.
Az ateista azonban általában nem is jut el idáig - a hit tagadása a vallási hitre vonatkozik nála, vagyis népies szinten marad.
Az ő vallásuk meglehetősen érdekes: mert nem azt mondják, hogy nem létezik, tehát nem foglalkoznak vele, hanem kifejezetten foglalkoznak azzal, ami nem létezik. Szomorú :(