Önnépírtás, vagy mégsem: a csamok tragédiája
Pol Pot és a vörös khmerek neve összeforrt a népirtással, de azt kevesebben tudják, hogy a diktatúra egyik legnagyobb áldozata a kevéssé ismert – és majdnem kiirtott – csam nép volt. Kik is azok a csamok, és miért üldözték őket?
Azt sokan tudják, hogy a vörös khmerek különösen kegyetlen diktatúrával kormányozták Kambodzsát a 70-es évek második felében.
Utólag a történészek többsége úgy látja, hogy az amerikai szőnyegbombázások – mert nem csak Vietnamot és Laoszt bombázták – nagy szerepet játszhattak Pol Pot hatalomra jutásában.
Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a legelfogadottabb számítások szerint a pusztítás négy éve alatt 1,4-2,2 millió ember veszthette el életét. Ez nagyjából a lakosság egyötödét jelenti, akiknek a felét kivégezték, a másik fele pedig betegségben vagy éhínségben halt meg. A történészek egy külön szót is létrehoztak a vörös khmerek tetteinek megnevezésére, ami az autogenocídium, azaz „önnépirtás”. Ez a kifejezés azonban csak részben helyes.
(Forrás: wikimedia commons / Frances76 (CC BY-SA 3.0) )
Az igaz, hogy a vörös khmerek saját népüket is kegyetlenül irtották. Bárkit, akinek köze volt a korábbi kormányzatokhoz, a diplomásokat, az értelmiségieket, sőt, már a szemüvegesség vagy a városi lakcím is elég ok volt az üldöztetésre. Ezzel azonban közel sem ért véget a kipécézettek listája. A nemzeti és vallási kisebbségek szintén kiirtásra voltak ítélve, és a csamok ezért voltak különösen hátrányos helyzetben. Nem csak teljesen más nyelvet beszéltek, mint a khmer többség, de ráadásul még muszlimok is voltak. Becslések szerint 500 ezer csam áldozata lehetett Pol Pot népirtásának, és ezek alapján ők számítanak az egyik leginkább érintett csoportnak.
A csamok megsemmisítése szerencsére nem járt sikerrel. Ma összesen félmillióan élhetnek, többségük ma is Kambodzsában, egynegyedük pedig Vietnamban. De kik is a csamok?
A csamok többsége ma is egy malájjal rokon ausztronéz nyelvet beszél. Feltételezések szerint Borneóról érkezhettek az Indokínai-félszigetre talán már az i.e. 2. évszázadban, de az i.sz. 7. évszázadban már kínai dokumentumokból is ismert jelentős kereskedelmet folytató birodalommal rendelkeztek. Hatalmuk fénykora a 9-12. századokra eset, majd lassú hanyatlás következett. Az egykor hatalmas birodalom utolsó maradványa, Panduranga – nagyjából Vietnam mai tengerparti Ninh Thuận tartománya – 1832-ben vesztette el végleg önállóságát.
Indokína másik nagy középkori birodalmához, az Angkor fennmaradt romjairól híres khmer birodalomhoz hasonlóan a csam birodalom vallása is a hinduizmus volt, melyre egy rövidebb ideig a buddhizmus is hatott. Az arab kereskedőknek köszönhetően a 10. századtól az iszlám is el kezdett terjedni, de ennek előretörése csak 1471 után gyorsult fel.
A csam nyelv egyik legközelebbi rokona az acseh nyelv, melyet a hét évvel ezelőtt cunamival sújtott indonéziai Acseh tartományában beszélnek. Ennek egyik oka, hogy miután a vietnami birodalom 1471 megdöntötte a csam birodalmat és délre szorította, a csam király elküldte fiát, hogy királyságot (szultánságot) alapítson Acseh mai területén. A 4 milliós acseh népet a csam menekültek leszármazottainak tekinthetjük.
A csam uralkodók a 17. században tértek át az iszlámra, és ettől kezdve a köznépre is a muszlim vallás volt a leginkább jellemző, bár még ma is vannak hindu és buddhista csoportjaik is. Az utóbbi két vallás gyakorlása főleg a vietnami csamoknál elterjedet.
(Forrás: wikimedia commons)
A csam birodalom nemcsak a vallást kapta Indiától, de az írást is. A csam az egyik legkorábbi indokínai nyelv saját írással. Az írás első emlékei a i.sz. 4 századra datálhatók, bár ezek még rossz helyességű szanszkrit feliratok. A későbbi emlékeken váltakozik a két nyelv, de a 8. századtól már a tisztán csam nyelvű feliratok dominálnak.
Bár a csam egy ausztronéz nyelv, a hosszú indokínai történelme miatt nagyban hatottak rá a környező ausztroázsiai nyelvek (vietnami és khmer): ezek tonálissá válásában is nagy szerepet játszottak. A mai csamok vietnami és kambodzsai csoportjai nemcsak földrajzilag különülnek el, írásmódjukban is eltérnek. Míg Vietnamban máig elterjedt a keleti csam írás, addig a kambodzsai muszlim csamok gyakran inkább az arab abécét használják.
@ppeli.geo: és népirtás, nem népírtás.
Pol Pot kiírtói repertoárjába még egy elég eszelős módszer is tartozott, ez követelte ugyanakkor a másik legtöbb áldozatot. Pol Pot nem messze egy múzeum közelében nőtt fel és ismerte a néhai Khmer birodalom történelmét is. Egy korabeli tévedés szerint a palotákat övező csatornarendszer gazdasági célú lehetett a rizsföldek elárasztása végett. Ezt azonban semmi más nem támasztotta alá, ma már úgy vélik a történészek esztékikai jellege lehetett. Mindez persze Pol Potot arról győzte meg, hogy Kambodzsa régi dicsfényét úgy állíthatja vissza, ha a legnagyobb rizstermelővé teszi, mert az ősök is ilyen hatalmas csatornákat alkalmaztak. Kiadta a parancsot, hogy minden embert az utolsó szálig, legyen az bárki, értelmiségi, százesztendős aggastyán, eredjen és dolgozzon a rizsföldeken, ahol egészségtelen éghajlat alatt, embertelen körülmények között, ehető élelem és szennyes koszos víz nélkül dolgoztak százezrek. Már az elején hullahegyek borították a földeket.
@bibi: Köszönjük, korrigáltuk az elgépelést.
Érdekes cikk, de szerintem "genOcídium".