On-line? Online? Onlájn?
A szabályzat szótári része ebben a kérdésben sem a szabálynak megfelelően foglal állást.
Kommentelőnk egy helyesírással kapcsolatos cikk alatt újabb helyesírási kérdést vet fel:
A címben az "online" szó helyesírásán is lehet gondolkodni..
Ha meghonosodott szónak számít, akkor az onlájn írásmód lenne a helyes.
Azt nem tudjuk, milyen címre gondol, mert az adott cikk címében a kérdéses szó nem szerepel. A nyesten azonban az on-line, az online és az onlájn megoldás egyaránt előfordul.
Az idegen eredetű szavak helyesírásával A magyar helyesírás szabályai (AkH.) 202. pontja foglalkozik:
Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.
a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.
Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján.
[...]
A szabály b) és c) pontja számunkra most nem érdekes, mert azok a tulajdonnevekkel, illetve a nem latin betűs írású nyelvekből származó szavakkal foglalkoznak.
Láthatjuk, hogy a helyesírási szabályzat ott próbálja meghúzni az idegen szavak és a jövevényszavak határát, hogy mennyire nyilvánvaló idegen eredetük. Ez persze meglehetősen rugalmas szabály, hiszen a nyelvhasználók között nagy különbség van abban, hogy ki mennyire képes felismerni egy szó idegen eredetét: többnyelvűek számára akár teljesen meghonosodott, hétköznapi szavaink eredete is világos lehet. Ráadásul semmiképp sem állíthatjuk, hogy a szabályzatnak a gyakorlat is megfelel: a grépfrút, pszichológia vagy szubsztitúció szavakat a szabályzat szótári része is magyarosan íratja, holott ezek idegen eredete valószínűleg a nyelvi kérdésekben kevéssé járatos nyelvhasználók számára is világos. Az onlájn írásmódot tehát a szabály nem, ellenben a gyakorlat támogatja. Az onlájn ráadásul több szófajban is meghonosodott a magyarban: lehet melléknév (onlájn folyóirat), határozószó (onlájn hozzáférhető), egyeseknél főnév is.
(Forrás: Wikimedia Commons / א (Aleph) / CC BY-SA 2.5)
Ha az idegen írásmódot választjuk, akkor is felmerülhet a kérdés, hogy kötőjellel vagy kötőjel nélkül írjuk-e. Ebben az AkH. 212. pontja a mérvadó:
A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig stb.
Felmerül a kérdés, hogy az angolban vajon van kötőjel, vagy nincs? Nos, a válasz az, hogy hol van, hol nincs. A kérdésre nincs egyértelmű válasz: bár a kötőjel nélküli alakok tűnnek általánosabbnak, a kötőjeleseket sem hibáztatja senki. Ennek ellenére az AkH., és nyomában az akadémiai kiadványok szükségét érzik a döntésnek, és az on-line mellett foglalnak állást. (Megjegyzendő, hogy lehet, hogy az állásfoglalás idején az angolban is a kötőjeles alak volt a gyakoribb – ezt ma már nehéz lenne ellenőrizni.) Ezzel szemben az Osiris kiadó Helyesírás című tanácsadójában az online formát találjuk. Ha hozzátesszük, hogy az onlájn forma legalább ennyire indokolt, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a helyzet lényegében ugyanaz, mint az e-mail, email vagy ímél kérdése esetében. Állást nem foglalnánk a kérdésben, de az nyilvánvaló, hogy végül úgyis az onlájn fog győzni.
Nekem ellentétes tapasztalatom van. Egyre több helyen lehet találkozni a spré, onlájn, lájk, vincseszter változattal, de van jutyúb, gugli is, mivel ezeket nem informatikusok is használják. A Windows/windóz már határeset, a Unix pedig egyértelműen elsősorban informatikusok által használatos, ezért még őrzi az angol helyesírást.
@Kamamber: Szerintem az online sem fog egyhamar meghonosodni magyar helyesírással. Pl. a lájk már kezd elterjedni, de tapasztalatom szerint még ezt sem használják túl sokan magyarítva.
@Untermensch4:
Érdekes, hogy van egypár szó, amely kitartóan ellenáll a „magyarba törésnek”, például a „spray”.
"Állást nem foglalnánk a kérdésben, de az nyilvánvaló, hogy végül úgyis az onlájn fog győzni."
Nem reprezentatív felmérés de előbb-utóbb az idegen eredetű szavak sorsa (a kerékbetörés mintájára) a "magyarba törés", születik belőle egy magyar szó ami lehet hogy ismerős lesz a származási nyelvet beszélőknek, a történelem meg megy tovább.
"Azt nem tudjuk, milyen címre gondol, mert az adott cikk címében a kérdéses szó nem szerepel"
A rendezvény címe a logó alapján:
"LEGYÉL ORSZÁGH-os BAJNOK! ONLINE VERSENY"
Erre gondolotam.
Mivel az angolban nincs szabályozva a helyesírás, véleményem szerint azt kellene figyelembe venni, ami jelenleg elterjedtebb. Az informatikával -- rohamoson fejlődő és változó szakterület lévén -- úgysem fogják a magyar helyesírás szabályzói felvenni a versenyt, ha még mindig egy 30 éves szabályzat van érvényben... (Én ilyen esetben az OH-t veszem figyelembe, mert az mégiscsak újabb.)