Nézze meg, hol tanácskoznak az akadémikusok!
A nemzeti mozgalom kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát és a legrangosabb tudományos testület üléseinek helyet adó impozáns Dísztermet is megtekinthetik azok, akik a Múzeumok Éjszakáján meglátogatják az MTA idén 150 éves Székházát. A látogatók szakértők által vezetett csoportokban este 6 órától éjfélig vehetnek részt a rendezvényen, és hallgathatnak előadást az épület történetéről.
1865. december 11-én avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia palotáját. A jubileumi emlékév alkalmából a szervezők számos rendezvényre várják az MTA Székházába az érdeklődőket, legközelebb június 20-án, a Múzeumok Éjszakája alkalmából, este 6 órától éjfélig.
(Forrás: Wikimedia Commons / Adam Slowikowski)
A Széchenyi (leánykori nevén Roosevelt) téri épületbe látogatók előzetes regisztráció után különböző, művészettörténészek által vezetett programokon vehetnek részt. Megismerkedhetnek a Székház építészettörténetével, illetve szakavatott vezetők kalauzolásával megtekinthetik a Művészeti Gyűjteményt és a Dísztermet. Ez utóbbi az a több mint 300 fő befogadására alkalmas, impozáns terem, amelynek belső kialakítását Schickedanz Albert, a Szépművészeti Múzeum építésze végezte, seccóit pedig Lotz Károly festette a tanítványaival.
Az MTA Művészeti Gyűjteményben az érdeklődők többek közt a 19. századi nemzeti mozgalom kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát láthatják: az Akadémia alapítóit, mecénásait, elnökeit és jelentős tagjait ábrázoló portrékat, továbbá az egykor az épületben működő gyűjtemények – például az Esterházy-képtár, a Goethe-kollekció és a Széchenyi-múzeum – értékes darabjait. Az MTA Székház építészettörténete iránt érdeklődők Sisa Józsefnek, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet igazgatójának az előadását hallgathatják meg a neoreneszánsz stílusjegyeket viselő épületről, amely a főváros építészeti fejlődésére is komoly hatást gyakorolt.
Az MTA Székháza a méltóság, a megközelíthetőség, valamint a világosság elvének szem előtt tartásával egy azóta is példátlan nemzeti közadakozás eredményeként épült fel. Tervezője Friedrich August Stüler, a porosz király építésze volt, aki a barokk palotatradíciók mentén tervezte meg a neoreneszánsz stílusú épületet. Az impozáns palota központi elhelyezkedésével, nyitott, a fényt átengedő tereivel már átadásakor azt sugallta, hogy a tudomány legyen mindenkié. Az Akadémia Székháza a szó szoros értelmében divatot teremtett: a kiegyezés utáni körülbelül húsz év során stílusát tekintve meghatározó mintát jelentő, ikonikus épületté vált Magyarországon. Lényegében a Székház tömegelrendezése, homlokzati kialakítása jelentette a „középületet”. Hozzá hasonló például a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri központi épülete, a szentesi városháza, a komáromi takarékpénztár, a békéscsabai színház; sőt még szállodaépületet is építettek fel ebben a stílusban.
Regisztráció a programokra
Látogatás az MTA Művészeti Gyűjteményében (regisztrációs lehetőség csoportonként 80 fő részére) 18.00, 19.00, 20.00, 21.00, 22.00, 23.00 Szakvezetés az MTA Dísztermében (regisztrációs lehetőség csoportonként 30 fő részére) 18.30, 19.30, 20.30, 21.30
Az idén 150 éves Székház építéstörténetéről – Sisa József, az MTA BTK Művészeti Intézet igazgatójának előadása (regisztrációs lehetőség 100 fő részére) 20.15