Mi lesz az angollal a Brexit után?

Szerintem a kérdés igen erősen elméleti jellegű. Lehet, hogy az EU-s jogalkotás szempontjából fontos, de mint a cikk is említi, az angol már annyira elterjedt és olyan területeken, földrészeken is közvetítőnyelv, ahol amúgy semmilyen angol anyanyelvű népcsoport nem él.

Viszont azt a személyes véleményemet továbbra is fenntartom (tudva, hogy ezzel a nyelvészek nem feltétlenül értenek egyet), miszerint az angol annak is köszönheti ezt a népszerűségét, hogy alaktanilag rendkívül egyszerű. Annyira mégsem lehet véletlen, hogy nem mondjuk éppen az orosz, a német, a spanyol vagy a portugál terjedt el globális nemzetközi közvetítőnyelvként.

Az angol egyetlen világnyelvvé válását két tényezőnek köszönheti: A Brit Birodalom mint első nagyhatalom és az Egyesült Államok mint szuperhatalom. Ez egy befejezett tény, az angol olyan elterjedtségre tett szert ennek köszönhetően a globális térben, mint egykor a latin, szanszkrit vagy éppen arab a saját, akkor még nem globális, csak kontinentális életterükben. A francia egy olyan nyelv, aminek semmi jelentősége nincs. Igazából a magyar állam helyében az angolon kívül más nyelv oktatását nem is támogatnám az adófizetők pénzéből, mert értelmetlen!

angolt nem tanítunk közpénzből, aki akarja megtanulja, épp a Sultanus miatt ismertetett okok miatt. Magyarországon végre a szlovák, román, ukrán és BHMSZ nyelveket kell oktatni hogy végre megértsük azt a világot, ami közvetlenül körülvesz.

@deakt: Csakhogy egy szlovákkal vagy románnal is leginkább angolul tudunk beszélgetni.

@szigetva: Ami meglehetősen groteszk ha azt nézzük hogy a település-területünk átfedi egymást... ez a nyelvi elszigeteltségünk veszélyes, elsősorban ránk.

@blogen: "Igazából a magyar állam helyében az angolon kívül más nyelv oktatását nem is támogatnám az adófizetők pénzéből, mert értelmetlen!"

Ezzel nem értek egyet, eléggé szűk látókörű megközelítésre utal, egyúttal táplálja a rasszizmusra való hajlamot. Sajnos már most is azt tapasztalom, hogy az angolon kívül az összes többi nyelvet semmibe veszik minden szinten (persze nyilván nem azok, akik az oktatásukból élnek), ezáltal a beszélőiket is. Ez pedig nem vezet semmi jóra. Én éppen fordítva csinálnám: a minél színesebb kultúrák, minél több nyelv megismerését és tanítását támogatnám államilag.

Más kérdés, hogy sajnos a magyarok nem szívesen tanulnak meg semmilyen idegen nyelvet, és ha meg is tanulnak egyet jól, azt is csak gyakorlati kényszerből teszik, így nyilván az angol lesz az.

@blogen: "Igazából a magyar állam helyében az angolon kívül más nyelv oktatását nem is támogatnám az adófizetők pénzéből, mert értelmetlen!" -- Ezzel elég nagy baromságot mondtál (és akkor még nagyon enyhén fejeztem ki magam). A nyelvtudásnak csak az egyik funkciója az, hogy megértesd magad külföldiekkel, ha ledobják Külső-Timbuktuban, és erre a célra tényleg angolul érdemes tudni (feltéve, hogy az úticél nem előre megfontoltan és kizárólag Külső-Timbuktu, mert akkor éppen értelmetlen). Nyilván képletesen értem, és az általánosítást tessék helyettem elvégezni, de a lényeg, hogy a nyelvtudásnak elég sok egyéb felhasználási területe létezik, amelyek mind éppen olyan értelmesek, mint a többi, de az angol mégsem alkalmas rájuk. Ha fejre állsz sem leszel például orosz tolmács az angol nyelvtudásodtól. Ahogy idegenvezető sem. Egy japán cég magyar leányvállalatának saját tolmácsa sem. Magyar lóalomgyár német tolmács és üzletkötője sem (lehet röhögni, de ez pont az ismeretségi körömön belüli eset). És sem az általános, sem a középiskolának nem feladata, de még joga sem eldönteni, hogy te, fiam, márpedig ezek közül egyik sem leszel. Pont elég limitáló tényező az, hogy a németen kívül gyakorlatilag nem sok nyelvre akad egyáltalán tanár. De ha már van, már elnézést, de jól be is ****na, ha az angolon kívül minden másért még külön perkálni kéne.

A világ angolul beszél , a sok felesleges lexikális, elméleti tananyaggal terhelt közoktatásban az angol nyelv ( és az informatika ) legátfogóbb ismeretét kamatoztathatnák a legjobban a gyakorlatban a diákok. Az álláshírdetések majdnem mindegyikénél - persze itt a jól fizető,magasabb presztizsü és poziciójú munkákról van szó - alapkövetelmény az angol legalább középfokú ismerete ( de sok esetben már az állást is angolul hírdetik meg, ill. angolul interjúztatnak ) , más nyelv ismerete csak max. előnyként jöhet szóba. A nagy német , kínai vagy japán multicégek is angolul kommunikálnak az alsóbb ( gyakran más országban levő ) részlegeikkel vagy partnereikkel. Azoknál a kisebb vállalatoknál, ahol közvetlen kapcsolat van a munkáltató és a munkavállaló között, ott már inkább előny a vezetők nyelvének ismerete, de ha nyugat-európai cégről van szó, itt sem feltétlen szükség, mert valószínűleg ők is jól beszélnek angolul.

Én egyébként két nyelv oktatását támogatnám vagy kötelezném az általános és középiskolákban : az egyik mindenképpen az angol, a másik pedig valamilyen másik sok beszélővel rendelkező nyelv, de inkább a spanyol, mivel több százmillióan beszélnek spanyolul a világban, ráadásul az olasz és a portugál is könnyebben érthető és tanulható vele.

@Kormos: "Ha fejre állsz sem leszel például orosz tolmács az angol nyelvtudásodtól. Ahogy idegenvezető sem. Egy japán cég magyar leányvállalatának saját tolmácsa sem" Igen, de ez nem mond ellent annak,hogy az angol ismerete alapvető szükséglet lett mára.

"Pont elég limitáló tényező az, hogy a németen kívül gyakorlatilag nem sok nyelvre akad egyáltalán tanár" Nemrég olvastam, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a kínai és koreai nyelvtanulás iránt , egyre több kínai bevándorló kezd nyelvtanításba, valszeg a kínai és a koreai nyelvoktatás felívelő pályába kezd. Egyébként ez is csak gazdasági kérdés, kereslet-kínálat viszonya, melyik nyelv mennyire vonzó gazdaságilag vagy kultúrálisan. Egyébként szerintem már németet sincsen sok értelme tanulni: személyes tapasztalatból mondom,mikor Németországban jártam ( több helyen is ) , és németül kérdeztem vagy beszéltem valakivel, sokan automatikusan angolul válaszoltak, pedig értették mit mondok, mert aszerint válaszoltak.Ez főleg a fiatal generációra jellemző, akik a beszédükben sok angol kifejezést használnak, de az idősebb generációból is a legtöbben jól beszélnek angolul.

@deakt: @Untermensch4: Egy budapesti, székesfehérvári, egri,stb. magyarnak mi szüksége van arra, hogy románul, szlovákul,szerbül,stb. beszéljen ? Állítom, hogy talán előbb és gyakrabban találkoznak angol anyanyelvűekkel. Egy felvidéki,erdélyi, délvidéki magyart pedig rávesz arra a sorsa, hogy megtanulja az adott állam nyelvét legalább annyira, hogy a hétköznapokban boldoguljon. Egyébként naiv badarság azt hinni, hogy ha beszéljük az ő nyelvüket, majd a szlovákok, románok, szerbek pozitívabban tekintenek ránk, mert nem ( hiszen látjuk, hogy az ottani magyarsághoz is hogyan viszonyulnak, pedig már sok ideje velük élnek ).

@Roland2: Ez majdnem ugyanakkora marhaság, mint amit blogen írt.

Egyrészt nem azt állítottam, hogy nem fontos az angol nyelv ismerete, hanem azt az ökörséget kértem ki magamnak, hogy az lenne az egyetlen nyelv, amit van értelme tanulni. Az angol nyelv lingua franca, és mint lingua francát, érdemes tudni. De a nyelvtudásnak nem az az egyetlen célja, hogy beszéljük a lingua francát. Aki csak azt akarja, nyilván beéri az angollal. De ha az egész világ angolul beszélne, ahogy te mondod, én (tolmácsként és fordítóként) éhen halnék. Pont a rám való szükség mutatja, hogy nincs igazad.

Másrészt nem arról beszéltem, hogy a tarhonyahámozót-keresünk-angol-nyelvtudás-követelmény-től a lecsukták-a-vezérigazgatónkat-angolul-beszélőt-keresünk-a-helyére-ig terjedő skálán csak előny-e nyelveket tudni, vagy követelmény-e, hanem arról, hogy bizonyos lehetőségek csak és kizárólag a z angoltól különböző nyelvek ismerete miatt nyílnak meg az ember előtt.

A spanyollal kapcsolatban sincs semmi értelme ennek az "ennyien-meg-annyian-vannak, tanuljunk hát spanyolul" érvelésnek. A gyakorlatban totálisan lényegtelen, hogy többszázmillióan vannak-e a spanyolajkúak, mert a nem-spanyolajkúak pont annyira tudnak spanyolul, mint a nem-tibetiajkúak tibetiül. Ennél fogva pont annyi köze van a lingua francasághoz, mint bármelyik másik nyelvnek. Nem tudom, és még nem is magyarázta el nekem senki, hogy a beszélői létszámnak mi a jelentősége. Az oroszt még meg tudnám érteni, de a spanyoloktól se földgázt nem fogunk venni, se vonatot, se politikailag nem csinálunk velük az ég adta világon semmit. A kínait is értem, meg a japánt is. Az urdut, pastut és darit is. A spanyolt nem. Függetlenül attól, hogy aki azt tanulja, nyilván megvan rá az oka, és pont ezért mondom azt, hogy a közoktatásban tanulható nyelvek korlátozásának még a gondolata is felháborító. Igenis, ahol aminek van gyakorlati lehetősége (mert van rá tanár), ott az legyen alanyi jogon hozzáférhető minden diáknak legalább amíg a középiskolát be nem fejezi.

@Roland2: Leegyszerűsítve a világ kétféle helyből van. A "messze" és a "közel", utóbbi "egynapi járóföldön belül" ami a jelenlegi reális közlekedési lehetőségeket tekintve a gyakorlatban az egri, bp-i, és székesfehérvári magyarnak a szomszédos nyelvek által dominált területek.

Az újlatin nyelvek tanulását a latin is segítené csak lehet hogy a gyakorlati értékéhez képest manapság nem éri meg az erőfeszítést.

@Kormos: Valóban nem a beszélők száma a fontos, hanem az, hogy hány országban/földrészen használják. Vedd figyelembe, hogy a spanyol 21 ország (de facto) hivatalos és gyakorlatban is használt nyelve (nem mellesleg az USA-ban a második leggyakrabban használt nyelv), és ezekben az országokban/régiókban valóban az emberek anyanyelve a spanyol. Lehet, hogy az angol ennél sokkal több országban hivatalos/állam- vagy közvetítőnyelv, de azért nézzük már meg, hogy közülük hány olyan van, ahol anyanyelve is az embereknek: talán öt? Márpedig pl. Latin-Amerikában, ami gyakorlatilag Kanadán és az USA-n kívül az egész amerikai kontinenst jelenti, nem sokra mennél az angollal (kb. annyira, mint egy külföldi Magyarországon), mert ott igenis a spanyol a közvetítőnyelv (pl. Brazíliában is használhatod, azon kívül, hogy megértik, ott tanulják a legtöbben idegen nyelvként is).

A spanyollal az az egyetlen baj, hogy olyan szerencsétlen helyzetben van, hogy Európában csak egy országban beszélik, ezért nincs sok jelentősége (amire még sajnálatos módon rátesz egy lapáttal az általánosan elterjedt rasszizmus minden szinten; nem is kell messzire mennem, hogy találjak olyan ismerőst/kollégát, aki szerint a spanyol/portugál/brazil/olasz/török = cigány). Ellenben ha megnézel bármilyen, nem csak Európában forgalmazott globális terméket, nagy eséllyel az angol után a spanyol lesz a második nyelv, amit megtalálsz rajta, nem véletlenül.

@deakt: Tény és való, hogy a fegyveres erők számára képezni kell román és ukrán tolmácsokat, hogy tudjanak kommunikálni a helyi lakossággal (prostituáltak, bozgorvezetők, stb.), ha majd átlépik a Kárpátokat. De a szlovákot nem értem, mindenben tökéletesen ugyanolyanok, mint mi, csak a nyelvünk különbözik, nincs mit megérteni rajtuk!

@Kormos: Pont a német nyelvtanítás az, amit a kisebbségi iskolák és tagozatok kivételével tollvonással kellene felszámolni, mert leginkább a kivándorlást szolgálja hazánkból!

@Sultanus Constantinus: Nem, nem számít, hágy országban és földrészen beszélik. Nem veszem figyelembe, hogy 21 ország hivatalos és gyakorlatban használt nyelve, mert egyikbe sem tervezem, hogy valaha is megyek, és ha mennék is angolul próbálnék beszélni velük. A spanyolt éppen úgy a spanyol anyanyelvűen használják, ahogy az özbéget az özbég anyanyelvűek. Hogy hány országban, annak pont annyi a jelentősége, mint annak, hogy milyen színű zoknit hordanak. Egyáltalán nem is értem, és jó lenne, ha valaki végre elmagyarázná, hogy miért előny mondjuk az angollal szemben, hogy hány országban anyanyelve az embereknek. Pont hogy az angol esetében előny, hogy lehet közvetítőnyelvként használni. De még mindig elképesztően beszűkült szempontkészletet látok, és sírni van kedvem tőle. Mondjuk például az urdura egyik sem igaz, de aki 2015-ben beszélte, milliókat kereshetett vele egy év alatt úgy, hogy az országból ki sem kellett tennie a lábát. Itt az nem megy át szerintem, hogy a hányemberbeszéli-érv engem eleve nem győz meg és nem is igazán érdekel. Jószerével minden nyelv tanulására lehet jó indokot találni spanyoltól manysiig és nincs mód ezeknek a szempontoknak az egzakt rangsorolására.

@blogen: Ez tudom, hogy durva, amit íram a német nyelvoktatás felszámolásáról, de gondoljunk egy kicsit bele, hogy mi a mi társadalmi és gazdasági érdekünk?

- Alapvető érdekünk, hogy a magyar lakosság meg tudja értetni magát a világ nagyobbik felével.

- Nem érdekünk olya nyelvtudást könnyen elérhetővé tenni, ami a kivándorlást segíti elő Magyarországról.

Akkor osszunk és szorozzunk. Az átlag német, különösen a lassan középkorúvá érő fiatal generációk beszélnek angolul, így a németekkel tudunk angolul kommunikálni itthon, hiszen jó eséllyel angolul beszélő német érkezik hozzánk, míg a magyarnak csak azért van szüksége német nyelvtudásra, hogy az angolul kommunikálni nem tudó némettel beszélhessen Németországban! Míg Európában csak Nagy Britanniában tud boldogulni a magyar az angollal, ami ugyan vonzó célpont, de limitálja is a kivándorlás mértékét a távolság és a jó eséllyel egyre jobban bezáruló angol munkaerőpiac.

Ez a példa igaz lesz a legtöbb európaira nyelvre is. Nekünk nem előnyös beszélnünk az ő nyelvüket és ők úgyis beszélnek angolul. Valószínűleg jobban mint mi!

Továbbá a nyelvtudás aránya hazánkban katasztrofális, így ha erőforrásinkat megosztjuk, akkor lassabban fogunk kilábalni a jelenlegi helyzetből! El kell érnünk, hogy ne léphessen ki úgy diák talán már az alapfokú oktatásból, hogy nem beszél alapszinten angolul!

@blogen: "leginkább a kivándorlást szolgálja hazánkból". Azokat az embereket kellene egy tollvonással felszámolni, akik így gondolkoznak.

1. Az angol sem szolgálja kevésbé a kivándorlást.

2. Kivándorolni nem azért fog az ember, mert nyelveket beszél, hanem mert itt tele van a hócipője.

3. Hogy lehet ilyen marhaságot mondani? Ausztriába vándorolni angolul is lehet. Meg lehet menni vele sokkal messzebbre is.

4. Van az a Jackie Chan mém. Na az.

@Kormos: Ezzel, amit most leírtál, pontosan te vagy a mérhetetlenül beszűkült gondolkodású. Ilyen alapon nyugodtan haljon ki az összes nyelv a világon, mert úgyis csak az angolra van szükség. (Megjegyzem, ha csak olyan emberek élnének a Földön, mint te, akkor erre nem sokáig kellene várni.)

@blogen: A kivándorlást az segíti elő, hogy meg*ta a nyúl a borzot. És nekem speciel nem érdekem bárkit is akadályozni abban, hogy rendbe rakja az életét azáltal, hogy abban az országban dolgozik, ahol meg is fizetik. Ha bárki meg akarja akadályozni a kivándorlást, tegye jobbá, szebbé élhetőbbé az országot, ne a lehetőséget akarja elvenni. Mondjuk nem tudja, mert aki akar menni, az meg is fogja oldani.

@Sultanus Constantinus: Ha abból, amit leírtam, neked ez következik, akkor ezzel a "Hegeli dialektikát egy végtelen Guttmann-nadrággá alakítod". Azt mondtam, hogy az angol nyelv az egyetlen, aminél számít azok száma, akik beszélik, mert nem csak az anyanyelvűek beszélik, hanem boldog-boldogtalan, ezért lehet beszélni rajta olyan emberekkel, akik nem ismerik a miénket, sem mi az övékét. Ez a spanyolra nem igaz, éppúgy, mint a kínaira vagy a baszkra. Ezeket a nyelveket egészen más okokból és célokkal tanuljuk, és tudom, hogy az embereknek, különösen a magyaroknak van egy olyan krónikus betegségük, hogy megpróbálják minél objektívebb ténynek látszó dolgokkal igazol(va láttat)ni az egyébként abszolút szubjektív döntéseiket, így például azzal, hogy ennyien-meg-annyian-beszélik, meg hogy kimennek-tűle-a'-Országbú, de igazából ezek továbbra is szubjektív döntések, csak míg spanyolul tanulni reális és rendben van, addig betiltani a németet, nehogy a GDP-tenyészet és a nyugdíjtőgyű tehén kimenjen Ausztriába, nincs rendben és - mellesleg - nem is reális. Nyelveket n! (n faktoriális) okból lehet tanulni és teljesen fölösleges a csak angolra érvényes érvet bármi másra megpróbálni ráhúzni, mert egyrészt nem fog menni, másrészt nem is kell mennie. Ebből nem hinném, hogy az következik, amit te írtál.

@Kormos: "az angol nyelv az egyetlen, aminél számít azok száma, akik beszélik, mert nem csak az anyanyelvűek beszélik [...]. Ez a spanyolra nem igaz, éppúgy, mint a kínaira vagy a baszkra."

Ezt mégis honnan veszed? Nézd meg a Wikipédiában, hogy hányan beszélik/tanulják a spanyolt második nyelvként, sőt, ha jól tudom, az USA-ban kötelező is bizonyos felsőoktatási intézményekben az angol anyanyelvűek számára. Ezek pedig valós kutatásokon alapuló tények, nem csak én gondolom így.

en.wikipedia.org/wiki/Spanish_language

@Sultanus Constantinus: Nem nézem meg, mert nem érdekel, ugyanis, ha így is van, csak annyit tudok rá mondani, hogy: "és?". Nem megyek az USÁ-ba sem mostanság, és ha mennék is angolt használnék. Nem fogok túl sok spanyolul beszélő románt, szlovákot, szerbet, albánt, németet, kínait, japánt vagy törököt találni, de olyat, akivel angolul vagy törökül szót tudok érteni, jó eséllyel igen. A valós kutatásokon alapuló tények pontosan addig tartanak, amíg ki nem megyek Röszkére.

@Sultanus Constantinus: De ha még mindig nem érthető: nekem nem a spanyollal van bajom, hanem azzal, ha valaki megpróbálja megmagyarázni, hogy valamelyik nyelvet tudni objektíve jobb vagy rosszabb, több vagy kevesebb, hasznosabb vagy haszontalanabb mint valamelyik másikat. Hiába sorolod a spanyol mindenféle előnyeit, ha abból engem bármelyik érintene, már roskadozna az asztalom és a merevlemezem a spanyol tananyagtól. Ha egyik sem, csak annyira megtetszik, akkor is. Én ezzel szemben urduul szeretnék megtanulni, mert annak az előnyeit sokkal inkább ki tudnám aknázni, és ezek eldöntése nem blogen és nem valós tényeken alapuló kutatások feladata.

@Kormos: "nekem nem a spanyollal van bajom, hanem azzal, ha valaki megpróbálja megmagyarázni, hogy valamelyik nyelvet tudni objektíve jobb vagy rosszabb, több vagy kevesebb, hasznosabb vagy haszontalanabb mint valamelyik másikat."

Kicsit vicces ez az álláspontod, ugyanis az alább idézett korábbi kommentedben pontosan ezt próbáltad megmagyarázni:

"Az oroszt még meg tudnám érteni, de a spanyoloktól se földgázt nem fogunk venni, se vonatot, se politikailag nem csinálunk velük az ég adta világon semmit. A kínait is értem, meg a japánt is. Az urdut, pastut és darit is. A spanyolt nem."

Azon kívül persze, hogy senki sem tudhatja előre, fogunk-e valamikor üzletelni spanyolokkal vagy sem, tehát ez ismét csak negatív előítélet (amúgy emlékeztetlek, hogy pl. villamost már vettünk tőlük), én meg azt nem tudom elképzelni, hogy az urdura, a pastura vagy a darira mi szükség lenne Magyarországon, hacsak nem olyan menekültekkel akarsz beszélgetni, akiknek éppen ezeket az indoiráni nyelveket beszélik. De "objektíve" ez éppen úgy nem állja meg a helyét.

Szerintem a legnagyobb baj az, hogy mindenki magából indul ki. Sajnos tisztában vagyok vele, hogy a spanyol itt senkit sem érdekel, így nem meglepő, ha téged sem (mivel sokszor még azokat sem, akik tanulják vagy tanítják), ahhoz is hozzászoktam már, hogy általában az sem érdekel senkit, hogy engem mi érdekel vagy mit írok, de éppen ezért próbálom több-kevesebb (inkább az utóbbi) sikerrel terjeszteni egy kicsit a spanyollal kapcsolatos dolgokat, hogy észrevegyék, hogy az angolmajmoláson és az USA-n kívül is van élet a világon.

@Sultanus Constantinus: "pontosan ezt próbáltad megmagyarázni" -- Nem. Abban a kommentben csak arra reagáltam, amikor valaki már megint kiokoskodta, hogy egy nyelvet van értelme tanítani, az angolt, aztán még egyefene alapon a spanyolt, de a többi mind úgy hülyeség, ahogy van.

"én meg azt nem tudom elképzelni, hogy az urdura, a pastura vagy a darira mi szükség lenne Magyarországon" -- Azzal nincs is semmi baj. Te elég ha azt tudod, hogy a spanyollal mit akarsz, nyilván megvan rá az okod. Aki urduval, pastuval, darival foglalkozik, az éppen ugyanúgy pontosan tudja, hogy mit akar ezekkel. Én például pontosan azt, amit írtál, csak meg kéne tanulni őket. Objektíve ez abszolút nem állja meg a helyét, de olyat én nem állítottam. Objektíve az állja meg legkevésbé a helyét, hogy majd blogen jól betilt mindent az angolon kívül, mert minden más minek, főleg a német. Mindezt olyan kontextusban sikerül leírnia, amikor amúgy is éppen elég siralmas a magyar nyelvoktatás, meg különben sem nagyon van miből választani. Teljesen mindegy, mi lenne az az egy-két nyelv, amit egy olyan okostóni megengedne állami pénzen oktatni, mert a saját agyával értelmesnek találja, hanem hogy ruhadtul nem az számít, hogy Jóskapista mit gondol a saját agyával értelmesnek. Így is alig van miből választani, ha már itt tartunk, spanyolt sem sok középiskolában tanítanak nálunk, oroszt sem, olaszt sem, franciát sem, egyebek felsorolásába meg inkább bele sem kezdek.

Tök jó, hogy nem lehet belejabítani a hozzászólásba, így ha másképp fejezem be a mondatot, mint ahogy elkezdem, az már úgy is marad.

*v (ha értitek, mire célzok)

@blogen: Aki csak angolul beszél, az is simán ki tud menni Ausztriába vagy Németországba dolgozni,pont azért, mert ott szinte mindenki tud ( minimum alapszinten ) angolul, pl. egyik kollégám testvére Ausztriában dolgozik a húsfeldolgozó iparban évek óta , szinte 0 német tudással ment ki, azóta valamennyire megtanult, de elég sokáig elboldogult az angollal is.

Egyébként Nagy-Britanniában sok magyar cég,munkáltató is van, akik a magyar munkavállalóik helyett intézik a jogi és egyéb ottartózkodással kapcsolatos dolgaikat, és mivel magyarok környezetében dolgoznak és laknak ( ha szállást is biztosítanak nekik ), az alapszintnél nagyobb angoltudásra nincs is szükségük. Tehát többeket az alacsony nyelvtudási szintjük sem tart vissza a külföldi munkavállalástól.

@Roland2: [A második bekezdésedhez]

Az sem biztos sajnos, hogy a magas(abb) (legalább középfokú vagy társalgási, de akár felsőfokú) nyelvtudási szint segít. Ahhoz ugyanis, hogy hivatali ügyeket is tudjon az ember intézni, ismernie kell a hivatali bikkfanyelvet is, amit tekinthetünk a művelt írott nyelven belül is egy teljesen külön nyelvnek. Elég csak arra gondolni, hogy még egy átlagos műveltségű magyar anyanyelvű sem érti sokszor a jogszabályok nyelvét vagy a hivatali bürokratanyelvet, amelyben teljesen mást jelenthetnek azok az egyébként a hétköznapi nyelvben is használt szavak, mint amit a köznyelvben jelentenek. (Egyszerű példa: a köznyelvben sokszor szinonimaként használjuk, hogy valaki "irányít" vagy "vezet" valamit, ezzel szemben jogi értelemben tök mást jelent a kettő.)

Pl. én a középfoknál talán kissé magasabb spanyol nyelvtudásommal ugyanúgy bajban lennék, ha Spanyolországban akarnék letelepedni, munkát vállalni stb., mert ugyanúgy fogalmam sem volna, hogy egy hivatali formanyomtatványt hogy kell kitölteni vagy mi mit jelent rajta, mintha egy szót sem tudnék spanyolul (jó, persze annyi túlzás van benne, hogy nyilván azt érteném, hogy név, lakcím és hasonlók).

@blogen: Az a sztori megvan amikor a magyar '70-es évekbeli disszidens néhány év asszimilálódás után Cleveland táján az autójával megállva útbaigazítást kér és a tornácon ülő öreg néni bekiabál a házba "Jóska! Gyere már ki, itt valaki angolul beszél!!!" :) ? A néni a két világháború között vándorolt ki... :)

Nagyapám meg a 8hónapos terhes nagyanyámmal nulla nyelvtudással érkezett ausztriába '56-ban... arra a jelenségre hogy a német gazdaság perifériája/csatolmánya vagyunk nem az a megoldás hogy néhány tolmáccsal, szipolyokkal és maharadzsákkal egy jól elkerített területen kényelmesen kezelhetővé és tárolhatóvá teszed a populációt.

Kicsit tekintsünk előre. Ha az emberiség nem pusztul bele a globális felmelegedésbe vagy egy atomháborúba vagy más természeti katasztrófába, nem elképzelhető, hogy a globalizáció miatt egyetlen nyelv marad, valamiféle globál-angol?

@hhgygy: A távoli jövőben talán – bár én inkább azt jósolnám helyette, hogy 2-3 nyelv lesz, angol spanyol kínai ilyesmi. Bár ettől még minimum évszázadokra vagyunk. Az viszont vitathatatlan, hogy mivel úgymond sokkal kisebb lett a világ, mint mondjuk 200 éve volt, jelenleg a nyelvi egységesedés a trend, és az is fog maradni, amíg egy naprendszeren belül él az egész emberiség. Ha majd fényévek választanak el egymástól beszélőket, nah akkor viszont újra különfelé fognak fejlődni a nyelvek.

@Kormos: "Nem fogok túl sok spanyolul beszélő románt [...] találni"

Romániában feltehetően tényleg nem, de itt az Ibériai-félszigeten a románok az egyik (ha nem *a*) legnagyobb bevándorló csoport, gondolom leginkább a nyelvrokonság miatt, és hát mivel a spanyolok abszolút nem nagyon tudogatnak angolul, kizárásos alapon a románok tanulgatnak spanyolul.

Ugyan mitől csökkenne a nyelvek száma, egy lassan nyolcmilliárdos emberiségben? Éppenhogy nőni fog, a mai nagy birodalmi és nemzeti nyelvek fragmentálódásával, amit semmi és senki nem tud megakadályozni! Ráadásul egy-egy több tízmillió lakosú megapolisz földrajzi és szociális strukturáltsága akár olyan nyelvfejlődési helyzetet is előidészhet, amit jelenleg hegyvidéknek nyelvföldrajzi értelemben, ahol a sok-sok völgyben izolálódni tudnak tucatnyi számban helyi változatok! Nem látok semmi olyan jelet, ami a nyelvek számát csökkentené. Hogy van egy természetes folyamat, ami a régebbi nyelvek számának csökkenésével jár, az nem jelent semmit, mert az uralkodó nyelvek fragmentálódásával párhuzamos!

@blogen: A lélekszám egy dolog (bár jelenleg az is tetőzni tűnik a 8 milliárd körül), viszont ami inkább számít, az az, hogy mennyire elkülönülten élnek egymástól az emberek. A középkori Európában a szomszéd faluba is macerás volt átmenni, ma viszont pár kattintás és másnap máris Szingapúrban vagy. Illetve nem is kell fizikailag odamenni, bárhol előkapod a telódat és akár élőben kommunikálhatsz a világ bármelyik részén élő emberekkel. Hasonlítsd csak össze a brit-szigeteki angol dialektusok számát az amerikaiakkal, vagy Spanyolország nyelvi térképét Mexikóéval. Én a mai földgömbön nem igazán látok hegyvidékeket...

Persze különféle szlengek meg zsargonok meg lingók továbbra is lesznek, és ezekből több lesz mint régen volt, de ezek inkább regiszterek mint dialektusok vagy nyelvek. Generációs különbségek azaz időbeli változás is nyilván lesz, de pont ez fog az egységesedés felé hatni.

@aphelion: Egyszer megkérdeztem egy spanyol filológus ismerősömtől, hogy szerinte milyen lesz a spanyol 500 év múlva. Erre azt felelte, hogy szerinte 500 év múlva már nem lesz ilyen nyelv, mert az egész világ vagy angolul, vagy arabul fog beszélni. :) Persze a túlzásoktól és a vicctől eltekintve az már most biztos, hogy nagyon sok nyelv ki fog halni, vagy legalábbis háttérbe fog szorulni, és sokkal nagyobb lesz a kétnyelvűség.

@aphelion: "Hasonlítsd csak össze a brit-szigeteki angol dialektusok számát az amerikaiakkal, vagy Spanyolország nyelvi térképét Mexikóéval."

És ha mindezt összehasonlítod Olaszország nyelv(járás)i sokféleségével, akkor ahhoz képest az Ibériai-félszigetre nyugodtan lehetne azt is mondani, hogy csak egyetlen nyelvet beszélnek. :) Olaszországban már magának a tulajdonképpeni toszkán olasznak a változatai között vannak akkora különbségek, mint mondjuk a spanyol és a galiciai között. Az északi és a déli olaszországi nyelvváltozatok között pedig már nagyobb különbségek vannak, mint az irodalmi olasz és az irodalmi spanyol között. (Nem is értenék meg egymást, ha nem létezne az irodalmi olasz mint közvetítőnyelv.)

Az angol nem tűnik el, de lehetne mondjuk brit hejett amerikai angolt használni. Annak több értelme van.

Miért Euro-angol?? Kiváltak. (USA-ban talán 1 szavazaton- de nem sokon- múlott, hogy a német legyen a hivatalos nyelv.

Melyik nyelvet beszélik EU-ban hivatalosan legtöbben?

Melyik nyelvet ismerik legtöbben, mert legrégebbi, mert sokáig volt kötelezően hivatalos- latin- nem beszélve Keletről- akik többen vannak, mint nyugaton...? (oroszul 12 év alatt nem tudtam megtanulni kérni egy pohár vizet... nem kretén vagyok, német, angol és latin-szakmai szinten- megy az anyanyelvemen kívül)

Vagy ott az Eszperantó, ami egyszerű, mesterséges, a legkevesebb erőfeszítéssel , szándékosan közismert görög-latin alap szókinccsel működik...(épp magyar találta ki)

(a németben sok a fölösleges és logikátlan nyelvtan- ahol egy NŐ orra hímnemű....ott egyéb furcsaság is elképzelhető.)

Vagy a világ igen nagy részét gyarmatosító és abból jól élő angoloknak legyen most is könnyű? (szóba került, hogy ne az angol legyen, nagyon zokon vették)

A francia meg- kevés ember képes kiejteni jól és megérteni sem könnyű, véletlenül sem úgy kell írni, ahogy mondják és fordítva. A japán-kínai-egyéb keleti nyelv nagyon sokaknak idegen....

szavazás?

@idiklat@gmail.com: „USA-ban talán 1 szavazaton- de nem sokon- múlott, hogy a német legyen a hivatalos nyelv.” Ez egy elterjedt anekdota, de nem igaz: www.snopes.com/fact-check/the-german-vote/

„Vagy ott az Eszperantó, ami egyszerű, mesterséges, a legkevesebb erőfeszítéssel , szándékosan közismert görög-latin alap szókinccsel működik...(épp magyar találta ki)” Ludwig Zamenhof is magyar volt szerinted? (Nem.)

„a németben sok a fölösleges és logikátlan nyelvtan-” A nyelvtani nemek akkor logikátlanok, ha azt gondolod, hogy a természetes nemekkel szoros kapcsolatban állnak.

„A francia meg- kevés ember képes kiejteni jól és megérteni sem könnyű” Ne vetítsd ki a saját korlátaidat másokra.

@idiklat@gmail.com: Még nem váltak ki

Az angol nyevű beszélgetések csupán 4%-a történik angol anyanyelvű beszélők között. A többi 96% amikor legalább az egyik résztvevő más anyanyelvű. Szóval az angol már nem csak a brit-amerikai fölényt jelenti, hanem egyfajta közkincs, amivel bármely két ember megértheti egymást. Az arab számokat sem csak az arabok használják és ezzel mindenki csak nyer.