0:05
Főoldal | Rénhírek

Mi az a szerte?

Az iskolában megtanuljuk, hogy az egyes szavak használatának szabályait az határozza meg, hogy milyen szófajba tartoznak. Ha tehát tudni szeretnénk, hogyan használhatjuk a szót, meg kell tudnunk határozni a szófaját. Ez azonban nem mindig könnyű feladat.

Fejes László | 2013. június 24.

Korábban már többször írtunk arról, hogy mi a különbség az önálló szó és a toldalék között. Ezek során már kiderült, hogy a szó lazábban kapcsolódik más szavakhoz, mint egy toldalék: tipikusan egyik szónak sem változik meg a hangalakja; nem ismétlődik, ha több szóhoz kapcsolódik egyszerre; mellérendelhető más, hasonló szerepű szavaknak stb. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a határok nem mindig annyira élesek, mint az első pillanatban gondolnánk. Most erre szeretnénk újabb példát mutatni.

Itt van az a szó, hogy szerte. Kétségtelen, hogy önálló szóként is használjuk: Sok példa van rá szerte a világban. Könnyű megállapítani, hogy ebben az esetben a szó az őt követő a világban szószerkezethez kapcsolódik: akármi is követi, annak -ban/-ben vagy -on/-en/-ön ragosnak kell lennie (szerte az országban, szerte a megyében, szerte a mezőn stb.) Ha azonban úgy kapcsolódik valamihez, hogy azt követi, akkor nincs -ban/-ben vagy -on/-en/-ön rag, és  egybeírjuk a szóval (nyilván azért, mert a szerte ilyenkor sosem kap hangsúlyt): faluszerte, városszerte, megyeszerte, országszerte, világszerte stb.

A példa elé tett csillag azt jelenti, hogy a példa nem fordulhat elő.

A korábban megismert kritériumok alapján világos, hogy a -szerte nem toldalék: nem csupán a magánhangzó-harmóniában nem vesz részt, és a tőben sem vált ki váltakozást (*megyészerte), de még a mellérendeléses teszt is működik: falu- és városszerte, megye- vagy országszerte. Ettől azonban még lehetne szó névutóról. Miért nem olyanok ezek az szavak, mint a névutós szerkezetek?

Először is, azok a szavak, melyekhez kapcsolódik, nem kaphatnak sem jelzőt, sem névelőt:

*A forró városszerte vizet osztogatnak.

*Három megyeszerte veszélyhelyzetet hirdettek ki.

Az, hogy melyik faluról, városról stb. van szó, a szövegkörnyezetből derül ki. Furcsamód azonban hasonlóan viselkedik a szerte akkor is, ha önálló szó:

*Szerte egy országban nagyon népszerű ez a játék.

*Szerte három megyében folyik az árvízi védekezés.

*Szerte a nemrég függetlenné vált országban ünnepelnek az emberek.

Amikor tehát a szerte a hozzá tartozó szerkezet után jelenik meg, összetett szót alkot vele. Ezt tükrözi a helyesírás akkor is, amikor tulajdonnevek után kötőjellel íratja: Anglia-szerte, Németország-szerte. Mi ebben a furcsa? Az, hogy hasonló összetett szavaink nincsenek. Már csak azért sem, mert nincs igazán olyan szavunk sem, melyek az önálló szertéhez hasonlóan viselkednének.

Szerte az országban
Szerte az országban
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

Az önálló szerte jelentését tekintve a névutókhoz áll közel, ám a névutók tipikusan esetrag nélküli szavakkal állnak, és mint a nevük is mutatja, a  főnév után (ráadásul a főnév jelzőket, névelőt is kaphat). Vannak ugyan olyan névutóink, melyek raggal kapcsolódnak (az erdőn át, a mezőn keresztül, Pistán kívül), és ezek időnként kerülhetnek a főneves szerkezet elé is (bár *kívül Pistán, lehetséges az át az erdőn, keresztül a mezőn – éppen ezért vannak, akik szerint az át vagy a keresztül nem is névutó, hanem határozószó ), ám nincs olyan, amelyik csak ott fordulhatna elő. Az egyetlen elöljárószó a magyarban a mint (az olyan mondatokban, amikor a jelentése ’-ként’: A politikus mint a kormány képviselője vett részt a tárgyalásokon), a hozzá tartozó szerkezet élén álló főnév azonban mindig ragtalan.

A szertének van egy harmadik lehetséges szerepe is, amikor igekötő: szertefoszlik, szerteszór, szertenéz, szerteágazik, szerterajzik. A viselkedése ilyenkor az át, keresztül szavakéhoz hasonló. A következő mondatokban például nehezen tudnánk eldönteni, hogy az át, illetve a keresztül igekötő-e (azaz az igéhez kapcsolódik szorosabban: átfut, keresztülfut), vagy pedig névutó/határozószó (azaz a főneves szerkezethez kapcsolódik szorosabban: át/keresztül a mezőn):

Tíz perc alatt futott át/keresztül a mezőn.

A kérdés csak ott dönthető el, ahol egyértelműen van igekötő, így az át/keresztül nem tekinthető annak (mivel a magyarban egy igének csak egy igekötője lehet):

Tíz perc alatt futotta le a két kilométert át/keresztül a mezőn.

Hasonló példákat tudunk konstruálni a szertével is:

Méhek rajzottak szerte a mezőn.

Méhek rajzottak szét szerte a mezőn.

Ez a példa is rendkívül mesterkélt azonban, és van benne némi csalás. A szerte ugyanis igekötőként azt jelenti, hogy ’szét’ (hova?), egyébkén azonban ’mindenfelé, mindenhol’ (hol?). Ennek köszönhetően az első mondat is kétféleképpen értelmezhető: ha igekötő, akkor a méhek mindenféle irányba rajzottak, egyébként viszont mindenfelé (minden pontján) rajzottak. Ebben az esetben tehát két, egymástól független szertéről kell beszélnünk: az egyik igekötő, a másikról továbbra sem tudjuk, hogy micsoda.

Az iskolai nyelvtan alapján az az elképzelésünk alakulhat ki, hogy a nyelv építőkockákból áll, melyekből nagyobb szerkezeteket építhetünk. A szófajokról azt tanuljuk, hogy ezek szabják meg, miféle építőkockákat lehet összerakni, és miképp. A szerte példája azonban jól mutatja, hogy a szavak nem sorolhatók egyértelműen szófajokba, mivel viselkedésük teljesen egyedi is lehet. És nyilván nem ez az utolsó példa, melyről írunk...

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (12):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. június 30. 07:32
12 HIstike

Ha jól értam a SZERTE szavunk tulajdonképpen nagyon SZERTELENÜL viselkedik, vagyis SZERTELENKEDIK (habár helytelenül viseli magát, de azért nem mondhatni: ízetlenkedik).

6 éve 2013. június 26. 08:32
11 Krizsa

@fpg: Az SzR váz értelme héberben-magyarban: szőrös, hosszas, viharos. A magyar "szer" ált. értelme: eszköz.

SZERTE A héber sz'ér = szétszór, szeret = szalag. A magyar szerte: folyamatosan szétszór.

A héber tole = ráakaszt, függ v.mitől - magyar: tőle, talán, talány, -talan. Szer-telen: szór (tesz), de nem folyamatosan, ez mástól is függ.

A héber szanuk = ellökött, ledobott, la-szét = vinni - SZANA-SZÉT.

***

A P/FL váz eredete a finn-magyar-héber (és még nagyon sok nyelvben): paa / puu (a fentlevő) - fő (fej) - pe (száj).

FÉLE A finnben még nincs F. Az FL váz közös értelme magyarban héberben: fenti / fontos valami, ami folyamatosan megoszt:

fal, falu, fal (eszik), fel (rá), fél (felfigyel), 1/2, felé, féle, fölé, foló (folyó), föl (tej), fül, fűl. S bár idegen szavak, a filé, fiola, fólia is idetartozik.

6 éve 2013. június 25. 21:52
10 fpg

Mi a helyzet a szertelennel?

6 éve 2013. június 25. 15:47
9 Dani11

Én egyébként főleg a német nyelvészetben vagyok jártas, ott a hasonlóan viselkedő szavakat Ambipositionnak hívják (pl. entgegen, wegen, entlang, gegenüber), vagyis ezek a hozzájuk tartozó Phrase előtt és után is állhatnak. De persze ez azért nem egészen a "szerte" esete...

6 éve 2013. június 25. 15:37
8 Dani11

Igaz, köszönöm ;)

6 éve 2013. június 25. 09:28
7 Fejes László (nyest.hu)

@Dani11: Egy tipikus határozószó nem szokott kötelező vonzattal járni, ha igen, akkor sincs megkötve a helye (márpedig a szerte csak a szerkezet előtt állhat), továbbá a vonzata nem csak határozott lehet (át a/egy mezőn, de szerte a/*egy mezőn), továbbá nem szokott összetett szó utótagjává válni.

Persze besúvaszthatjuk a határozószók közé, de ezzel az erővel mondhatjuk azt is, hogy elöljárószó: mindkettő kényszermegoldás, ráadásul egyik sem jobb a másiknál, ami azt mutatja, hogy az osztályozási rendszer rossz.

6 éve 2013. június 25. 09:10
6 mederi

@Tar:

A "féle" is valamiféle "tömörítő" általánosító szó, úgy gondolom, hasonlóan ahhoz, mint amikor a vírusok, baktériumok, növények, állatok összességére azt mondjuk "élő világ".

Érdekes, hogy matematikai jellegűnek látszik, ha azt mondom:

"fele"/ "fölé", ezt a műveletet folytatva "x"-szer,

haladunk a sok "féle"/ "felé".

Mintha osztásról beszélnénk.. Az "élő világ" hasonlatot követve, annak sokféleségét (egynek-) alapul véve (pl. a vírusok összessége), és a "felét" folyamatosan, ismételten 'felezve', majd 'fölé' helyezve (magasabb rendű, bonyolultabb életforma), eljutunk más 'féle' (bonyolultabb) élet formák 'felé'.

Az "alapnyelvi" fejlődés is hasonló, mert az "elágazások"-at nevezhetjük "felezéseknek" is..

A "felezési" folyamat jellegére van egy "késztetés-eredmény" példa:

"felez (fele(s)zte)"// "feled(te)".

Talán azért óckodnak/ óckodunk a "finnugorizmus"-t illetően is, mert 'feledünk'.

Pl. idegenül hangzana azt mondani, hogy a majmok (legközelebbi rokonaink) a 'pálcikaegyenes kukactól' származnak, míg az ember a 'kunkorcsavar kukactól', bármennyire úgy volna is. Gondolom hiány érzetünk lenne..!

Talán meg kéne világítani az azt megelőző, és az az utáni korok (bonyolult) rokoni kapcsolatait is, hogy a fejlődési folyamat látszódjon, és a térben és időben rögzített kiindulási pontú 'kukac' kapcsolat rendszert a 'vírusoktól' az 'emberig' összefügéseiben nyomon követhessük.

Úgy hiszem, egyfajta "tím" rendszer (pl. a sikeres mérnöki tervezési folyamatok fő jellemzője, de a különböző alap kutatások eredményességét is segíti ), sokat segíthetne a látszólagos ellentmondások feloldásában a nyelvész-antropológus-genetikus-történész kutatási eredmények "összefésülésével".

6 éve 2013. június 24. 21:46
5 mederi

Úgy gondolom, hogy a "szerte" jelentése:

"sok felé" .

-Igekötőként használva a "szerte" szerintem egyfajta "hatás fokozásnak" tűnik:

Példák:

Szétszakadt a cérna (ketté)// Szerteszét szakadt a cérna (szanaszét-, sok felé).

Szétbomlott a haja (ki-).// Szerteszét bomlott a haja (szanaszét, sok felé).

Ilyenkor a "szerte-" és a "szana-" azonos értékűnek tűnik.

-Szerintem, "(egybe foglalt) többes helyhatározó"-ként "mondat tömörítő" jellegű a "szerte".

Pl.:

Faluszerte pletykálkodnak./ A faluban sok felé (sok helyen) pletykálkodnak./ Amerre csak járunk a faluban, nem egy utcát találunk, ahol pletykálkodnak.

6 éve 2013. június 24. 20:33
4 Dani11

"Ebben az esetben tehát két, egymástól független szertéről kell beszélnünk: az egyik igekötő, a másikról továbbra sem tudjuk, hogy micsoda." Nem határozószó? Mint a mindenütt, mindenhol?

6 éve 2013. június 24. 20:09
3 Sultanus Constantinus

@Tar: Ez csupán attól függ, hogyan akarod kategorizálni. Nyilván ellenáll, ha egyetlen kategóriába akarod besuvasztani, amelynek minden esetben meg kellene felelnie. Ilyenkor a kategorizálás módszere a rossz.

6 éve 2013. június 24. 19:52
2 Tar

Persze, de van, amelyik ezek szerint ellenáll a kategorizálásnak.

No és a "féle"?

6 éve 2013. június 24. 19:31
1 Sultanus Constantinus

Szerintem azt nem zárja ki semmi, hogy ugyanaz a szó több szófajhoz tartozzon, használatától függően. Ilyen a "szerte" is.