Mennyire egészségesek a magyar gyerekek?
A magyar gyerekek túl sok cukros italt fogyasztanak, kevés friss gyümölcsöt és zöldséget esznek, nem mozognak és nem alszanak eleget – derült ki egy nyolc országban végzett európai kutatásból, amelynek magyar résztvevői közül minden hatodik gyermek túlsúlyosnak, illetve elhízottnak bizonyult.
Az európai fiatalok egészségi állapotának felmérésére indított I Family projektben belga, ciprusi, észt, német, olasz, spanyol és svéd gyerekeket vizsgáltak a magyarok mellett. Mint Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikájának igazgatója a magyar eredményekről a baranyai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a nemrégiben zárult projektbe mintegy 16 ezer, 18 év alatti gyermeket vontak be. Magyarországon 2323 gyermeket vizsgáltak Zala és Baranya megyében.
A résztvevőktől biológiai mintákat vettek, fizikai, pszichológiai vizsgálatoknak vetették alá őket, kérdőíveket töltettek ki velük, étkezési naplót kellett vezetniük és mérték a fizikai aktivitásukat is. Molnár Dénes utalt arra, hogy a mostani kutatás egy 2007-ben indult sorozat része volt, amelynek lényege, hogy ugyanazokat a gyerekeket vonták be hét évvel ezelőtt és most is a vizsgálatokba. A kutatásban részt vevő Kovács Éva az eredményekről szólva elmondta, hogy a vizsgált fiatalok között 10 százalékot képviselt a túlsúlyos, hat százalékot a kifejezetten elhízott gyerekek aránya, ami az európai középmezőnyt jelenti.
Kiemelte az eredmények közül, hogy Magyarországon túl sok cukros italt fogyasztanak a gyerekek, a nyolc ország közül a második legrosszabb eredményt értük el ebben a tekintetben. Az adatok szerint hetente tizenhat alkalommal vesznek magukhoz cukrozott üdítőt vagy tejkészítményt a gyerekek. Megjegyezte, hogy Magyarországon különösen alacsony a friss gyümölcs- és zöldségfogyasztás aránya: az ajánlott napi öt adagot csak a gyermekek 8 százaléka veszi magához, eközben az ajánlott napi hatvanperces fizikai aktivitás csak a fiúk 22, a lányok 8 százalékánál valósul meg. Az egészségesnek mondható 10-11 órás alvás pedig csak a gyerekek 10 százalékánál teljesül.
Molnár Dénes elmondta, hogy a program végeredménye egy tanulmány, valamint egy olyan kommunikációs stratégia lesz, amely a fogyasztói szokások megváltoztatásán keresztül segít a fiatalok egészségének megőrzésében, egészségi állapotuk javításában. Az eredmények és a javaslatok eljutnak az Európai Unió, a magyar kormány döntéshozóihoz, és egyszerűsített formában a pedagógusokhoz és a szülőkhöz is. A gyermekklinika igazgatója azt mondta, a mostani vizsgálat rámutatott arra is, hogy az elhízáshoz vezető problémák orvoslásában már egy-egy életmódbeli változás – sport, választékosabb étkezés, több alvás, a cukros italok helyett a vízfogyasztás erősítése – elindításával nagy eredményeket lehet elérni.