5 gyereknevelési mítosz
A csőrös pohár beszédhibát, az édesség hiperaktivitást okoz? A komolyzene viszont okossá teszi a gyerekeket? És mi a helyzet a rizspehellyel: valóban jobban alszanak tőle a csecsemők? – Öt elterjedt gyermeknevelési mítosznak jártunk utána.
A gyereknevelés az egyik legfontosabb dolog a világon. Hogyan tehetjük a legjobbat felcseperedő gyerekünknek? Mivel etessük? Hogyan itassuk? Milyen ruhába, cipőbe járjon – amikor még nem is igen tud járni? Megannyi életbevágó kérdés merül föl, amelyeknek a megválaszolásakor különböző elméletek feszülnek egymásnak. A ScienceNews összeállításából most öt közkeletű tévhittel ismerkedhetünk meg a gyerekneveléssel kapcsolatban.
1. Az édesség hiperaktivitást okoz
Sok szülő gondolja úgy, hogy egyetlen szelet a szülinapi tortából elegendő ahhoz, hogy az addig kiegyensúlyozott, csöndes, jól viselkedő, illedelmes gyerek valóságos őrjöngő, dobhártyaszaggatóan sikongató, regulázhatatlan őrültté változzon. Bárki, aki már volt olyan szülinapi zsúron, amelyen túlnyomórészt ötévesek vettek részt, igazolni tudja a fenti állítást. A tudomány azonban mégsem támasztja alá...
Az édesség nem változtatja meg a gyerekek viselkedését – derült ki egy kettős vak tesztet alkalmazó kutatásból még 1994-ben. A cukorban dús étrend nem volt hatással sem a gyerekek viselkedésére, sem pedig a kognitív képességeikre. Az édességfogyasztás egyvalamit azonban mégis megváltoztat: a szülők hozzáállását és elvárásait. A szülők, ha úgy tudják, hogy gyermekük jelentős mennyiségű édességet fogyasztott hajlamosabbak voltak azt állítani, hogy a gyerekük hiperaktív – még abban az esetben is, amikor a gyerek valójában nem cukrot fogyasztott, hanem placebót.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a gyerekeket cukorral kell tömni. Jó néhány jó indok van arra, hogy miért nem tesz jót a rengeteg édesség a gyerekeknek. A hiperaktivitástól való félelem azonban nem tartozik ezek közé.
2. Ha Mozartot hallgatnak, okosabbak lesznek a gyerekek
A „Mozart-hatás”-ként elhíresült mítosz szerint a gyerekeket megokosítja a klasszikus zene hallgatása. A mítosz eredete egy valós vizsgálat, amelynek eredménye szerint főiskolások egy papírhajtogatós feladatban jobban teljesítettek akkor, ha előtte 10 percig klasszikus zenét hallgattak. Ezt a kísérletet annyian és annyiszor félremagyarázták, hogy Georgia állam kormányzója az adófizetők pénzéből vásárolt klasszikus zenei CD-ket minden újszülöttnek...
Mindebből az persze igaz, hogy a legtöbb baba szereti a zenét, és néhány kutatás azt mutatja, hogy a zene megnyugtathatja a kisgyerekeket. Arra is vannak kutatási eredmények, hogy a zenetanulás jó hatással lehet az agyfejlődésre. De arra nincsen bizonyíték, hogy a klasszikus zene okosabbá tenné a babákat. Tehát zenélni mindenképpen érdemes a gyereknek, ha szereti és ha a szülő is szereti, de amiatt nem fontos, hogy az IQ-bajnokságot ő nyerje meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / J.-B. Greuze)
3. Ha szilárd táplálékot fogyaszt a baba, átalussza az éjszakát
Nyugtalanul alszik a gyerek éjszakánként? – Csak adjunk neki egy kis rizspelyhet lefekvés előtt. Ez azért nagyon jó, mert a szilárd táplálék hosszabb ideig tölti ki a gyerekek pocakját, így több ideig alszanak jóllakottan, kevesebbszer ébrednek föl. Ja, vagy mégsem...
Azok a babák, akik rizspelyhet kapnak lefekvés előtt, nem alszanak jobban, mint azok, akik anyatejet kapnak – derült ki egy kutatásból. Valójában ha a gyerekek négy hónapos koruk előtt szilárd táplálékot fogyasztanak, rosszabbul alszanak. A szilárd táplálékok és a jó alvás összefüggéseiről szóló mítosz azonban igen népszerű. Nem is beszélve a rizspehelyről...
4. A rizspehely az ideális első szilárd étel a babáknak
Sokan gondolják úgy, hogy négy hónapos koruk körül a babáknak az ideális szilárd táplálék, amit először kipróbálhatnak, a rizspehely. Az orvosok azonban úgy gondolják, nincs miért a rizspelyhet preferálni mondjuk a gyümölcsökkel vagy a zöldségekkel szemben. Utóbbiak, például a banán, nemcsak sokkal finomabbak, de több hasznos anyagot is tartalmaznak, mint a rizspehely.
5. A csőrös pohár beszédhibákat okoz
Ha gyerekpoharak témája iránt érdeklődünk, az interneten való keresgélés során hamar olyan oldalakra bukkanhatunk, amelyek ránk ijesztenek a csőrös poharak veszélyeivel kapcsolatban. A tudományosnak látszó indoklás szerint a csőrös pohár olyan kezdetleges szájmozgásokat erősít meg, amelyek hátráltatják a száj azon izmainak a fejlődését, amelyek a tiszta beszédhez szükségesek.
A probléma ezzel a magyarázattal az, hogy nincs olyan kutatási adat, amely alátámasztaná a feltevést. A csőrös pohár persze lehet káros, például akkor, ha a gyerek orra esik vele, és fölsérti a száját. De hogy a csőrös pohár rendeltetésszerű használata beszédhibát okozna? – nehezen tartjuk elképzelhetőnek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Aaron Jacobs / CC BY-SA 2.0)
Forrás