Gyerekek zárójelben
Általában negatív kicsengéssel és a gyermekek megszólaltatása nélkül jelennek meg fiatalokkal kapcsolatos hírek a magyar médiában – derül ki a Magyar Lapkiadók Egyesülete által a Médiatanács számára készített a „Gyerekek médiareprezentációja a hazai nyomtatott és online sajtóban” című kutatásból.
A Médiatanács 2011 júliusától működik együtt hivatalos formában a Magyar Lapkiadók Egyesületével – mondta el dr. Vass Ágnes, a Médiatanács munkatársa. Az együttműködési megállapodás eredményeként kitérhetnek nem hatósági feladatkörökre is, illetve ágazatai kutatásokra . A most elkészült kutatás kifejezetten a 18 év alatti lakosság médiafogyasztási szokásaival, illetve a médiában feltüntetett szerepükkel foglalkozik. Az együttműködés támpontot ad ahhoz, hogy javaslatokat határozzon meg a törvényhozók számára a kiskorúak érdekeit védő szabályozási rendszer továbbfejlesztése érdekében.
6 éves korig érdekesek
A vizsgálat 52 online és 1187 nyomtatott oldal, lap főként oktatás, nevelés, sport tematikájú cikkeit szemlézte – hiszen ezekben a típusú írásokban fordul elő leginkább a gyerekek szerepe. Ezek a cikkek általában 87–75 százalékban hazai hírekre támaszkodnak, nagyon ritkán szólal meg bennük gyermek, kiskorú. Továbbá ritkáén kerülnek címlapra fiatalokkal kapcsolatos hírek, főleg akkor nem, ha az pozitív kicsengésű. A negatív képi ábrázolás jellemzőbb az online sajtóban, mint nyomtatott társaiknál.
Az online sajtóban a 0-6 évesekkel kapcsolatos hírek jelennek meg a legnagyobb számban – a korosztályt passzív szereplőként tüntetik fel. A cikkekben az életkor előrehaladtával válnak aktív szereplőkké a fiatalok. A kutatás szerint a lányokkal szemben a fiúk túlreprezentáltak, és ugyan negatív szerepben feltűnnek fiatalok a lapokban, online portálok cikkeiben, ritkán használnak sértő kifejezést gyermekekre. A sikeres gyermekszerep megjelenítése a nyomtatott sajtóban jellemzőbb, negatív pedig általában konkrét fiatallal kapcsolatos történetben fedezhető fel. Megfigyelték továbbá: a gyermekeket általában passzív, kiszolgáltatott szerepben mutatják be.
A gyermekek ábrázolásakor általában a fiatalok szokásairól írnak az újságcikkek, ezek gyakran akkor pozitív kicsengésűek, ha versenysikerekről szólnak, amiről pedig nagyobb számban számol be a helyi sajtó. Utóbbiakban több szó esik a gyermeknevelésről, a családi életről, az elmúlt évekhez képest azonban mindennek a negatív oldalával is foglalkoznak.
Fiúk és lányok
A kutatás megállapította: fiúk gyakrabban szerepeltek például bűnesetekkel kapcsolatos cikkekben, míg a versenysikerek esetében inkább lányokról esett szó a lapok, portálok hasábjain.
Kevés a közös pont a fiúk és a lányok médiafogyasztásában, a fiúk inkább a tematikus portálokat, lapokat keresik, a lányok viszont a több témát is felvonultató forrásokat olvassák.
A kutatás szerint a fiatalok legfőbb információforrása a Facebook, a YouTube és a vicces, képpel ellátott idézeteket gyűjtő oldalak. Az olvasásnépszerűsítést saját missziójának is tartja a Magyar Lapkiadók Egyesülete, több más programja mellett március 14-én elindul Te is olvasol, ugye? nevű, kortárs novellaelemzési pályázata a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével közösen.