Melyik a 20 legfurcsább angol szó?
Kíváncsi azokra a szavakra, amelyek olyan ritkák, hogy a Google az első oldalon csak szótári szócikkeket dob rájuk? – Húsz ilyen angol szót mutatunk be.
Minden nyelvben mindig találhatunk olyan kifejezést, amelyet nem ismerünk, sőt, amit még sose hallottunk vagy láttunk. Ezek lehetnek régies, kihalófélben levő szavak, vagy éppen újítások, de szakszavak is. Az utóbbiak között pedig gyakori az idegen szó, melyről még azt sem tudjuk határozottan állítani, hogy valójában bekerültek a nyelvbe. Az alábbiakban húsz ilyen angol szót mutatunk be a Listverse összeállítása alapján.
1. Az erinaceous azt jelenti, hogy ’sündisznószerű, sünhöz hasonlatos’. A szó azért tűnik furcsának, mert az angolban az elterjedt szó a sünre a hedgehog. Ez a melléknév azonban nyilvánvalóan nem ebből a szóból van képezve, hanem az állat latin nevéből, ami erinaceus, ezt a kifejezést azonban a beszélők többsége valószínűleg nem ismeri.
2. A lamprophony szó görög eredetű (’tiszta’ + ’hang’), és a kiejtés, artikuláció erejére és tisztaságát jelenti.
3. A depone szó azt jelenti, hogy ’eskü alatt tanúvallomást tesz’, a latin deponere ’letesz’ igéből.
4. A finnimbrun ’csecsebecse, bizsu’ eredetére vonatkozó adatokat nem találtunk.
5. A floccinaucinihilipilification ’valaminek a leértékelése, értéktelennek tartása’ minden valószínűség szerint az Eton College diákjainak tréfás szóalkotása a következő latin szavakból: floccus ’szőrcsomó, gyapjúpamacs’, naucum ’apróság, vacakság, kacat’, nihil ’semmi’, pilus ’hajszál’ – azaz csupa olyan szóból, mely értéktelen dolgot jelent.
6. Az inaniloquent ’haszontalan, értelmetlen (fecsegés)’ a latin inanis ’üres’ és a loqui ’beszél’ összetételéből született.
7. A limerence ’szerelem’ kifejezést Dorothy Tennov amerikai pszichológus alkotta. (Talán ez okozza azt a félreértést, hogy a Listverse szerint a szerelem tudományos tanulmányozását jelenti.) Magyar szemmel talán furcsa, hogy erre külön szót kell alkotni, de az angol love sokkal szélesebb jelentésű, sokféle intenzív szeretetet jelent. Sajnos az nem világos, hogy a szó miből született.
8. A mesonoxian ’éjféli’ a latin meso- ’közép’ és nox ’éjszaka’ szavak összetételével jött létre.
(Forrás: Wikimedia Commons / PDPhoto.org)
9. A mungo szót ’guberáló’ jelentésben hozza a lista. Ebben a jelentésben máshol nem sikerült máshol rábukkannunk, de az angol wikipédia mongo alakban ismeri ’kiguberált tárgy’ jelentésben. Máshol viszont ’hulladékgyapjúból készült ruha’ jelentésben találjuk meg. Sajnos az eredetére vonatkozóan nincsenek adataink.
10. A nihilarian ’lényegtelen dolgokkal foglalkozó, haszontalan munkát végző személy’. A már említett nihil ’semmi’ latin tőből. A Listverse szerint a h ebben a szóban [k]-nak ejtendő, más források viszont ennek ellentmondanak.
11. A nudiustertian jelentése ’tegnapelőtti’, a nudius tertius ’tegnapelőtt’ származéka, mely a hasonló jelentésű nudius tertiusból születtett, az viszont a nunc dies tertius est ’most van a harmadik nap’ kifejezésre megy vissza.
12. A phenakism ’átverés’ a görög φενακισμος [pʰenakiszmosz] szóból ered, melynek jelentése is ugyanez.
13. A pronk ’gyenge vagy bolond személy’ – érdekes módon az Urban Dictionaryben ez a jelentése nem fordul elő, viszont megjelenik olyan jelentésekben, mint ’nagyon’, ’jó’, ’pornót néz’, ’más nemi szerével kapcsolatos vicc’ vagy olyan szócska, mellyel egy komment elején jelezzük, hogy nem olvastuk végig az egész topikot. A szavazatok számát nézve azonban kérdéses, hogy ezeket az adatokat mennyire kell komolyan venni. A köznyelvben viszont a pronk szökellő futást jelent, elsősorban a gazellákra vonatkoztatva (ebben a jelentésében afrikaans jövevényszó).
14. A pulveratricious mindössze annyit jelent: ’poros’. Más források szerint viszont: ’a földön fészkelő’. Megint más források azt állítják, hogy a rokon pulveratores alakot olyan madarakra használják, melyek szívesen fürdenek a porban. Az biztos, hogy a latin pulveratus ’összeporozott, beporozott’ származéka.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nigel Wedge / CC BY 2.0)
15. A rastaquouere ’parvenü, felkapaszkodó, jöttment’ olyan ember, aki meggazdagodott, de még nem érte el a vagyonának megfelelő társadalmi státuszt. A francia rastaquouère-ből származik, oda meg az amerikai spanyol rastacueróból került: (ar)rastar ’húz, gereblyéz’ és cuero ’bőr’: tehát aki a bőrét húzza (nem illik rá).
16. A scopperloit jelentése ’durva játék’, de más források szerint lehet ’játékra szánt idő’ vagy ’tétlenkedés’ is. A szó eredete nem tisztázott, a -loit eleme talán a holland leuteren ’fecseg, csacsog, trécsel’ szóval függ össze: ebből származik az angol to loiter ’álldogál, tétlenkedik, lóg’ is.
17. A selcouth jelentése lehet ’ritka, furcsa’, de használatos kifejezetten pozitív értelemben is: ’csodálatos, remek’. Valóban elavult szó lehet, mert csak középangol szótárakban sikerült rábukkannunk. Ezek szerint viszont a jelentése lehetett ’változatos, különböző’, sőt ’csodálatosan, remekül, emlékezetesen’, és fokozóként ’különösen’ is. Ennek fényében kissé fura a Listverse példamondata: The List Universe is such a selcouth website! ’A Listavilág annyira remek szájt!’
18. A tyrotoxism szó ’sajtmérgezés’ jelentésben használatos: még a wikipédián is szócikket kapott! Innen az is kiderül, hogy a szó a görög τυρος [türosz] ’sajt’ és a τοξικον [tokszikon] ’méreg’ szavakból származik, és ahogy azt megszokhattuk, a sajtot nem kell szó szerint értenünk: bármilyen tejipari terméktől eredő mérgezés esetén használható.
19. A widdiful arra vonatkozik, ’aki megérdemli, hogy felakasszák’ – azaz ’akasztófára való gazember’. Máshonnan az is kiderül, hogy a kifejezés Skóciából ered: a widdy (vagy más írásmóddal widdie) eredetileg ’fűzfavessző’-t jelentet, majd a ’kötél’ jelentést vette fel: ennek köszönhetően utalhatott az akasztófára. A to cheat the widdy ’átverni a widdy-t’ fordulat tulajdonképpeni jelentése ’megszökni az akasztófa elől/alól’. Innen azonban az is kiderül, hogy Skóciában – a magyar betyáréhoz vagy csirkefogóéhoz hasonlóan – később enyhült a szó jelentése, és inkább ’jómadár’ jelentéseben, tréfásan használták. Sőt, Yorkshire-ben a szó egészen pozitív tartalmat nyert: ’dolgos, szívós’. Ez állítólag a ’fűzfavessző’ jelentésre megy vissza, és a fűzfevessző ereje, szívóssága szolgálta az alapot a jelentés kialakulásához.
20. A zabernism jelentése: ’hadsereg vagy hatóságok által elkövetett zaklatás’. A terminus Saverne elzászi városka nevére megy vissza (németül: Zabern), itt történt 1913-ban a híres zaberni incidens. A német hadsereg egy alhadnagya, Günter von Forstner arra biztatta katonáit, hogy nyugodtan használják fegyvereiket a lakossággal szemben, és tíz márkát ígért annak, aki le is szúr egy helyi lakost. A helyi sajtóhoz eljutott ennek híre, és megírták. A városban tiltakozások kezdődtek, a tartományi kormányzó arra kérte a hadsereget, hogy az alhadnagyot helyezzék át. Ők erre nem voltak hajlandóak, csupán hat nap házi őrizetre ítélték – nemsokára azonban több embert letartóztattak azért, mert a sajtónak kiszivárogtatták az esetet. A tiltakozó megmozdulások során többeket letartóztattak, ártatlan járókelőket, köztük két bírót és egy ügyészt is, akik éppen a bíróság épületét hagyták el, amikor bekerültek a tömegbe.
(Forrás: Wikimedia Commons )
Néhány héttel később hadgyakorlatot tartottak, amikor egy vándorsuszter kinevette Forstnert: az alhadnagy elvesztette a fejét, és szablyával rontott a cipészre, aki több súlyos fejsérülést szenvedett. Tettéért csupán 43 napra ítélték, és miután fellebbezett, ezt is eltörölték. Sőt, az időközben fél oldalára lebénult cipészt ítélték el felségsértésért. A botrány végül elérte a Reichstagot, és egész Németország területén tiltakozásokhoz vezetett. Az ügy végeredményeként többek között törvény született arról, hogy a hadsereg nem avatkozhat polgári ügyekbe a polgári hatóságok felkérése nélkül.
Láthatjuk hát hogy a fenti szavak között vannak valódi ritkán használatos szavak is, de olyanok is, melyek csak elméletben léteznek, vagy melyek csak jóval régebben léteztek. Sok energiát ne fordítsunk megtanulásukra: aligha lesz szükségünk rájuk, és ha használjuk őket, valószínűleg értetlenül fognak ránk nézni.
Forrás
Ennek éppúgy nincs értelme, mint annak, hogy melyek a legnehezebb/legkönnyebb nyelvek. Először is, mit nevezünk "angol szó"-nak? Az angolban gyakorlatilag minden szó létezik, ami a (tudományos) latinban/görögben létezik, és amit más nyelvekből átvett, mivel az angol mindent átvesz, amit lehet. (Ezen az alapon felsorolhatnék találomra 20 olyan szót, amit a legritkább az angolban, mert nem is angol szó.)
Lehet, hogy más nyelveknél (pl. finn vagy spanyol), amelyek nem (annyira) szeretik az idegen szavakat, lenne értelme ilyenekkel foglalkozni, de szerény véleményem szerint az angolnál aztán semmi. Az viszont más sokkal érdekesebb lenne, hogy melyek a leggyakrabban használt szavak a nagyobb nyelvekben...
LOL, kettőt is ismertem, az erinaceoust és a limerence-t :D