Megoszt és felnevel
A szülői örömöket nehéz magunkban tartani: a gyerekünk még meg sem született, de már fent van a Facebookon.
Önnek hány olyan ismerőse van, aki heti vagy akár napi szinten posztol valamit a gyerekével kapcsolatban? És Ön, hány képet osztott meg eddig a csemetéjéről? Szereti? Nem szereti? – Ez is érdekes persze, de az talán még ennél is fontosabb, hogy milyen hatása van mindennek a gyerekekre. Mit fognak ők szólni óvodás, kamasz- majd felnőttkorukban, hogy az interneten kínos videók és képek tömkelege található meg róluk – a szüleiknek köszönhetően?
A Facebook és a hozzá hasonló közösségi oldalak hozzátartoznak az életünkhöz; megosztani örömeinket és bánatainkat mindennapi tevékenységgé vált. Az angolban pedig már külön kifejezés is van arra a szokásra, amikor egy szülő a közösségi média felületein (Facebookon, YouTube-on stb.) megosztja a gyermekeiről készült fotókat, videókat. A sharenting az angolban oly gyakori szóösszevonással keletkezett kifejezés: két része a share ’megoszt’ és a parenting ’(szülőként) felnevel’. Van még egy alakja, az oversharenting, ami azt hangsúlyozza, hogy a szülő túlzásba viszi a gyerekekről készült képek megosztását. A kifejezést állítólag a The Wall Street Journal használta először; mára viszonylag elterjedtnek mondható; még Wikipédia-lapja is van.
(Forrás: Wikimedia Commons / Carin Araujo )
Van-e bármi veszélye a sharentingnek? – A michigani egyetem és a C. S. Mott Children's Hospital közös felmérése azt mutatta ki, hogy van. Ismeretes például a „digitális gyermekrablás” (digital kidnapping) jelensége, ami azt jelenti, hogy egy-egy gyermekről az interneten található információkat ismeretlenek „ellopnak”, és a gyermeket a digitális univerzumban a sajátjukként tüntetik fel. Ez gyakran nem pusztán a fényképek, illetve a videók ellopásával és közzétételével jár, hanem a gyerekről szóló, teljesen fiktív történetek kitalálásával is, amelyek alapján a kisgyereknek már az előtt kettős élete van, hogy akár beszélni tudna, nemhogy írni-olvasni. Másik lehetséges veszélyforrás az úgynevezett cyberbullying, az internetes fórumokon zajló gúnyolódás, rosszabb esetben rágalmazás, bántalmazás. 2013-ban például a Facebookon lefüleltek egy olyan csoportot, amelynek a tagjai „csúnya” kisbabákon gúnyolódtak.
Etikai és jogi problémát okozhat az is, hogy a gyerekek anélkül kerülnek föl az internetre (általában szüleik jóvoltából), hogy beleegyezésüket adnák. Internetes profiljukat szüleik alakítják ki, és ők kezelik a gyerekről szóló tartalmakat – úgy, hogy ő erről mit sem tud.
Ketten a neten
Fenn vagyunk a netten,
nem is mindig netten
éldegélünk ketten.
Hogyha neaggyisten,
gyerekünk lesz itten,
hálából a netnek,
nevezzük Anettnek!
Lájkolhassák retten-
tőn, akik szeretnek!
/korhely/