Meglepetésként érték a tanárokat az érettségi feladatok
Általában nem tartották nehéznek az idei magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi feladatokat a diákok, de több, előzetesen nem várt feladattal is találkoztak, így például a Camus-tételt sokan meglepetéssel fogadták – derül ki az MTI megyei körképéből.
A szegedi Deák Ferenc Gimnázium érettségizői szerint a magyarérettségi bár nem volt nehéz, nem várt feladatokat hozott. Mint az MTI-nek elmondták: a szövegértés könnyű volt, viszont egyáltalán nem készültek novellák összehasonlítására. Szerintük a vers-összehasonlítás sokkal nehezebb, kevesebben szeretik és tudják jól megoldani, úgyhogy most nem volt nehéz az összehasonlítás sem. Tapasztalataik szerint a választható résznél a legnépszerűbb Karinthy Frigyes két karcolatának feldolgozása volt.
Nem jelentettek különösebb nehézséget a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium 137 érettségiző diákjának a középszintű magyar írásbeli vizsga feladatai, de néhány dolog meglepte őket – mondta el Gáspárné Zsolnai Zsuzsanna igazgató. A diákok szerint a szövegértési feladat megoldható volt, de az első feladat egy kicsit meglepte őket, mert a feladat szerint a szöveget újra el kellett olvasni, és ez szerintük sok időt elvett – mondta. Meglepő volt az is, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén nem prózát, hanem Arany János egyik balladáját kellett elemezni, ezért többen választották a máskor nem olyan népszerű összehasonlító elemzést, amelyben Karinthy Frigyes két karcolatát kellett összehasonlítani – fűzte hozzá. Viszonylag sokan választották az érvelést is, az idén a korábbiaknál egyenletesebb volt a feladatválasztás – mondta az igazgató.
Az egyik pécsi gimnázium tanárát meglepte a Camus-mű elemzésével kapcsolatos feladat. Garami András, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának magyar nyelv és irodalom szakos tanára azt mondta, Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése sokak számára könnyen megoldható feladatot jelenthetett, míg Arany János Tetemre hívás című művének elemzése már nagyobb erőfeszítést igényelt. Valójában nem a regény két mondata alapján kellett érvelni, hanem egy rövid idézet segítette a diákokat: a Pestis ismeretére egyáltalán nem volt szükség. A hősiességgel kapcsolatos érveléshez a diák tetszés szerinti művekre hivatkozhatott, így meglehetősen nagy volt a szabadsága. (A szerk.) A tanárt meglepetésként érte, hogy az egyik feladat szerint Camus Pestis című regénye alapján érvelniük kellett a tanulóknak; szerinte ez utóbbi tételt választották a legkevesebben, míg a legtöbben a Karinthy-művekkel kapcsolatosat.
Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban 134 tanuló tett közép-, míg két fiatal emelt szintű írásbeli érettségi vizsgát magyar nyelv és irodalomból – tájékoztatta az intézmény igazgatóhelyettese az MTI-t. Szűcs Sándor elmondta: a diákok általános véleménye szerint az idei nehezebb volt a korábbi esztendők feladatsorainál. Emellett sokaknak csalódást, illetve meglepetést okozott, hogy a várakozással ellentétben versek helyett prózai művek adták az összehasonlító elemzés alapját. A vizsgázók ennek ellenére jelentős számban választották ezt a feladatot, de a Verseghyben érettségizők többsége Camus Pestis című regényéből kiindulva a heroikus életfelfogásról szóló érvelés mellett tette le a voksát.
Rendben lezajlott a magyar érettségi Bicskén – tájékoztatta Glaszhütterné Kiss Annamária megbízott intézményvezető az MTI-t. Az idén 72 diák, köztük most először a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nyolc növendéke is Bicskén érettségizik. Az intézményvezető hangsúlyozta, náluk csak középszintű érettségi zajlott magyarból. Szerinte a korábbi évekkel ellentétben „a három szövegalkotási feladatból nagyjából egyformán választottak a tanulók”.
A középszinten vizsgázó diákok többsége „teljesíthetőnek” találta a középfokú magyar feladatsort a debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban, a legtöbben kifejezetten örültek annak, hogy Arany János munkássága is a feladatok között szerepelt – mondta el az iskola igazgatója. Molnárné Szecskó Ágnes véleménye szerint a feladatsor „műközpontú” volt, sok szövegrészletet tartalmaztak a feladatok. Az igazgató kitért a reggeli bombariadóra, kiemelve, hogy bár a rendőrség végig a helyszínen volt, a vizsgák percre pontosan elkezdődtek. Az emelt szinten vizsgázó diákok elmondták: nehéznek találták a feladatsort, főleg a témakörök lepték meg őket.
Schultz Zoltán, a veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatója viszont azt mondta: nem okozott meglepetést a diákoknak a magyar érettségi. Hozzátette: jól megválaszolhatónak ítélték meg a szövegértési feladatlapot az egyértelműen megfogalmazott kérdések miatt. A szövegalkotási feladatlapon megadott művek mindenki számára ismertek voltak, a rendelkezésre álló időt jól használták ki.
A sümegi gimnazistáknak meglepetést okoztak a szövegalkotási feladatok, mert 2005 óta mindig két verset kellett összehasonlítani és egy novellát elemezni – értékelte Szeidlné Lakos Éva, a Kisfaludy Sándor Gimnázium igazgatóhelyettese. Ezzel szemben az idén először egy vers elemzése és két karcolat összehasonlítása volt a feladat. A diákok szinte kivétel nélkül az első két lehetőség közül választottak, a harmadikként felajánlott érvelést – a Camus-mű alapján – senki nem választotta Sümegen, a középszintű érettségin.
Az első tapasztalatok szerint se nehéznek, se könnyűnek nem érezték az idei magyar írásbeli érettségi tételeit a monori József Attila Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola végzősei – mondta az egyik legnagyobb, 810 fős Pest megyei középiskola magyar-történelem szakos tanára és munkaközösség-vezetője. Horváth Mária úgy hozzátette: az öt érettségiző osztály csaknem 170 diákjára felügyelő tanárok beszámolói szerint a fiatalok higgadtan fogadták a tételeket, és nyugodtan dolgoztak, ami „jó jel”.
A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban, ahol 115-en közép-, ketten pedig emelt szinten érettségiztek, sokan Arany János Tetemre hívás című balladájának elemzését választották, kevesebben a Karinthy-karcolatok összehasonlítását dolgozták ki – mondta Hohlné Propszt Éva igazgatóhelyettes.
A tolnai Sztárai Mihály Gimnázium diákjai közül is legtöbben az Arany-ballada és a Karinthy-karcolatok elemzése mellett döntöttek – mondta Novothné Bán Erzsébet igazgató. Az érettségizők szerint nem volt megoldhatatlan feladat, de néhányan úgy vélték, hogy a szövegértés tavaly könnyebb volt – tette hozzá.
A középszinten vizsgázó békéscsabai diákok többsége a vártnál könnyebbnek ítélte a magyar érettségi feladatokat, a diákok számára azonban meglepetést okozott az érveléstechnikával megoldandó tétel, amelyben egy Camus-idézet alapján arra kellett érveket vagy ellenérveket felhozni, érdemes-e eszmékért meghalni.
Schottnerné Szabó Lívia, a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium tanára azt mondta: a szövegértési feladatrész, Lukácsy Sándor Nemzeti olvasókönyvvel kapcsolatos írása pontos olvasást, illetve logikus gondolkodást igényelt. Az Arany-ballada műértelmezésében az volt a kihívás a diákok számára, hogy miként tudják meglévő ismereteiket rendszerbe foglalni, és számukra kevésbé ismert területen alkalmazni – tette hozzá.
A zalaegerszegi végzős gimnazisták nagy részét meglepetésként érte, hogy két epikus művet kellett összehasonlítaniuk. A feladatot az is tökéletesen meg tudta oldani, aki egyetlen mű elemzésére készült, csak az összehasonlítás szempontjaira kellett odafigyelnie, ami nem okozhatott nehézséget – közölte Szalainé Kiss Viktória, az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ Gimnáziumának magyartanára. Hozzáfűzte: a szövegértéses feladatsort viszont összességében nehéznek találták az Apáczai tanulói, bár volt, aki bevallása szerint könnyedén meg tudta oldani a feladatokat.
Kollaricsné Soós Erika, a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a szövegalkotó feladat könnyen megoldható volt, de súlyos hibát követhettek el azok a diákok, akik az összehasonlító elemzést novellaelemzésként fogták fel.
Csordásné Bárdos Gyöngyvér, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy intézményükben mind a 163 érintett diák megjelent a magyar középszintű érettségin, a vizsga rendben lezajlott; a diákok kellő fegyelmezettséggel oldották meg feladataikat.
Huszárné Kádár Ibolya, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta: 159 diákjuk nagy többsége jól kihasználta a rendelkezésre álló időt a tételek kidolgozására, és minden vizsgázó megtalálhatta köztük a neki tetszőt.
A szövegértési feladatot nehezebbnek ítélték a diákok az idei vizsgán, mint a korábbi években, emellett kevésnek találták az erre a vizsgarészre biztosított hatvan percet – összegezte a tapasztalatokat Chriszt Gyula, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium igazgatója. A szövegalkotási feladatban mindenki tudott hozzá közel álló témát választani, a tételek pedig nem keltettek meglepetést – állapította meg.
Az oroszlányi Hamvas Béla Gimnázium és Szakközépiskola és a komáromi Jókai Mór Gimnázium igazgatói arról számoltak be az MTI-nek, hogy a diákok többsége a rendelkezésre álló idő végéig dolgozott a kérdéseken; az érettségizők sem túl nehéznek, sem túl könnyűnek nem találták a feladatokat.
Mezős Anna, a Kecskeméti Református Gimnázium 12. osztályos diákja Camus Pestis című regénye kapcsán történő érvelésről elmondta: mivel az „éremnek is két oldala van”, ezért ő mindkét oldal érveit felhozta a heroikus magatartást illetően.
Én pedig néhány megszólalónak A néma leventét ajánlanám...
"több, előzetesen nem várt feladattal is találkoztak, így például a Camus-tételt sokan meglepetéssel fogadták"
Nekik Camus: A bukás című regényének elemzését adtam volna feladatként.