0:05
Főoldal | Rénhírek

Időutazás a magyarérettségin

A huszonhat évesek vagy idősebbek emlékezhetnek, hogy régen szöveggyűjteménnyel kellett magyar érettségire menni. Méghozzá azért, mert abból választott az érettségi bizottság szövegeket, amiket aztán kihirdettek a Kossuth Rádióban az érettségi napján reggel nyolckor. Aztán ez megváltozott, nem kellett a négy vaskos kötet, mert kis füzeteket nyomtattak, amikben olyan szövegeket adtak elemzésre, amik nem képezték a törzsanyag részét. Egészen máig.

Bara Márta | 2012. május 7.

A tavalyi érettségin már elindultak az „irodalmi lépegetők” vissza az időben, idén magasabb fokozatra kapcsoltak. A magyartanárok egy része nemcsak meglepve, hanem kétségbeesve olvasta az interneten már tíz óra körül megjelenő érettségi feladatokat.

Szövegértés a nemzeti értékek veszendőbe menéséről

Az érettségizők először egy 60 perces szövegértés tesztet írtak nyolc órától. Ebben a tesztben egy szöveghez kapcsolódóan kaptak – szokás szerint – kérdéseket. Az értelmezendő szöveg rendszerint valamilyen publicisztikai műfajba sorolható, és idén sem volt ez másként.

Sajnos azonban nem nagyon próbálták politikai állásfoglalástól mentessé tenni az idei érettségit. A szöveg Lukácsy Sándor Nemzeti olvasókönyvének előszava 1988-ból, de néhány gondolata akár Hoffmann Rózsa egyik beszédéből is származhatna. „Állandósul és növekszik a panasz: egyre kevésbé ismerjük történelmünket, a hazai irodalmat és művészetet, értékek, melyek az összetartozás érzését s a jogos nemzeti büszkeséget ébren tarthatnák, kallódnak és veszendőbe mennek” – mondja Lukácsy az megértésre szánt szövegben.

Az érettségin az egyórás szövegértés teszt után a tanulók a 180 perces szövegalkotásnak láttak neki. Ebben a három órában három feladat közül választhattak: egy mű elemzése vagy két (esetleg több) mű összehasonlítása vagy egy érvelő szöveg alkotása volt a feladat.

Érveljünk a heroizmusról…

Tavaly csúnya hibát követtek el az érvelő feladat kiötlői, ugyanis az ember sokszínűségéről kellett érvelni, ami ugye, nem kérdéses, azaz nem lehetett ellene érveket sorakoztatni.

Idén a heroikus világlátásról kellett írjanak egy Camus-szövegből kiindulva. A részlet, mely a heroikus életfelfogással és magatartással szemben foglal állást, alkalmat adott az ellene és a mellette való érvelésre is. A tanulóknak véleményük alátámasztására irodalmi példát is kellett hozniuk – legalább hármat. Az első felmérések szerint ezek között Antigoné, Szilveszter (Petőfi Sándor Az apostol c. művéből), Akhilleusz szerepeltek a példák között.

Vagy elemezzük a Tetemre hívást…

Először nézzük az elemzéseket! A korábbi években azt várták az érettségizőktől, hogy középiskolai éveik alatt elsajátított képességekről adjanak számot, vagyis: igazodjanak el egy mű világán belül, tudják felismerni a belső összefüggéseket, és ezek segítségével készítsenek műelemzést. Ezért rendszerint olyan szerzők műveit kínálták elemzésre, akik nincsenek benne feltétlenül a „törzsanyagban”, műveik pedig nem szerepelnek a szöveggyűjteményben. Ez azért is növelte az érettségizők esélyegyenlőségét, mert nem volt hátrányban az sem, akinek magyartanára esetleg nem tanította az adott szöveget. Általában egy kortárs novellát kínáltak elemzésre és két egymástól időben távol eső verset összehasonításra.

Időutazás a magyarérettségin
Forrás: MTI

Tavaly változott ez az irány annyiban, hogy nagy klasszikusok kerültek be az elemzendő szövegek közé (Petőfi, Csokonai, Móricz), de tőlük kevésbé ismert műveket kellett összehasonlítani, illetve elemezni. Kortársak ma sem voltak, de még egyet léptünk vissza tavalyhoz képest, ugyanis már nyolc éve kerülik az érettségi feladatok összeállítói a szöveggyűjtemény szövegeit. Idén azonban Arany János Tetemre hívás című balladáját lehetett elemezni és Karinthy Jó tanuló felel és A rossz tanuló felel című karcolatát kellett összehasonlítani.

Mindhárom mű része a „törzsanyagnak” (a Tetemre hívás sok helyen az általános iskolainak is), ami csak azért baj, mert ezek a választások azt sugallják, hogy nem az önállóan gondolkodni és szöveget alkotni tudó, hanem a leadott anyagot jól bebiflázó, és azt az adott pillanatban biztonsággal reprodukáló tanulókat értékeljük.

Az érettségi mindig meghatározza egy tanár munkáját. Annak a tanárnak, aki tehát eddig arra készítette fel tanulóit, hogy ne ijedjenek meg ismeretlen szövegektől, bízzanak magukban és ne készen kapott ismereteket akarjanak kamatoztatni, most úgy tűnik, változtatnia kell majd a munkamódszerein.

Vagy hasonlítsuk össze a jó és a rossz tanulót!

Különös volt az idei összehasonlító elemzés is. Eddig ugyanis – egyetlen kivételtől eltekintve – mindig két verset kellett összehasonlítani és mindig külön szerzőktől. Az összehasonlító elemzés célja, hogy két művet összehasonlítva az elemző tárja fel a hasonlóságokból kiindulva a különbségeket. Ha egyik mű irányából tekintünk a másikra, akkor olyan dolgok kerülhetnek a felszínre, amik önmagukban talán elsikkadnának. Egy ilyen elemzésen keresztül meg lehet nézni, hogyan változik egy téma az időben, a térben vagy egy-egy élethelyzeten, személyiségen átszűrve. Ezért is adtak általában két korban, habitusban eltérő szerzőt.

Időutazás a magyarérettségin
Forrás: MTI

Idén azonban Karinthy egy kötetben szereplő két írását a Jó tanuló felelt kellett összehasonlítani A rossz tanuló felellel. Ilyesféle hasonlóságok és különbségek felismerésére persze egy jó képességű óvodás is képes, ha felolvassuk neki a szövegeket. („Az egyik tanuló buta, a másik okos, de mindkettő felel.”), de talán nem ez lenne a cél. A feladat javaslata szerint az érettségizőknek ki kellett térni az elbeszélői nézőpontokra, és ez tényleg jó ötlet a két karcolat tekintetében, ám az osztálytársak és a tanár viszonya a címszereplőkhöz megint nem tűnik feltétlenül gyümölcsözőnek. „a rossz tanulót kinevetik, a jó tanulót nem” írta az egyik idei érettségiző a feladat eme alpontjára reagálva. És igaza volt.

Szerzőnk magyartanár. Ha Ön is magyartanár, és Önnek is van véleménye, kérjük, írja meg nekünk!

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. május 6. 18:54
11 szigetva

@bloggerman77: Nem tudom, ezt honnan veszed, nem történt ilyesmi se a BA képzés beindulásakor, se azelőtt, se azóta.

6 éve 2013. május 6. 18:37
10 bloggerman77

@Grant kapitány:

Emlékszem, az ELTÉ-n hatalmas botrány volt, hogy a BA képzés beindulásakor a nyelvszakok MINDEGYIKÉN a felvettek kb. egyharmadát felzárkóztató képzésre kellett kötelezni, mert olyan gyenge volt a nyelvtudásuk, hogy nem tudtak volna részt venni az órai munkában.

:)

6 éve 2013. május 6. 18:34
9 bloggerman77

@Adam88:

Amikor megtalálták Toma Andrást a kotyelnyicsi elmegyógyintézetben, az segített magyarságának beazonosításában, hogy elkezdte mondani a Szózatot.

60 év oroszországi elmegyógyintézet után, mindössze 6 elemi iskolai végzettséggel.

Szerinted hány most érettségiző tudná elmondani a Szózatot?

:)

6 éve 2013. május 6. 14:00
8 Grant kapitány

@Adam88: A stílusodhoz alkalmazkodva kérdezem: Te mi a lófaszról beszélsz? Már 2007-ben ez volt a helyzet:

"nemzetközi összehasonlításban pozícióink látványosan romlottak a matematika és a természettudomány terén. Hajdani vezető helyünket elveszítve, a tanulók tudása ma már legfeljebb csak a középmezőnybe kerüléshez elegendő. Az egyetemi oktatók mindennapos tapasztalata, hogy az elsőéves hallgatók meglehetősen hiányos természettudományos előképzettségűek.

Patkós András akadémikus, az ELTE fizikaprofesszora szerint a felsőoktatási intézmények emiatt arra kényszerülnek, hogy középiskolai tananyagot átismétlő kurzusokat tartsanak. Van olyan hely, ahol a hallgatók 70-80 százalékát kell ilyen kurzusra beíratni. "

www.nol.hu/archivum/archiv-472982

E mostani vizsgálatban ismét átlag alatt teljesítettek a magyar gyerekek: ...szövegértésben a 17-22., míg matematikából a 18-23. helyen végeztek.

www.nol.hu/archivum/archiv-473768

6 éve 2013. május 6. 12:27
7 Adam88

@El Vaquero:

Ezt alá is tudod támasztani valamivel, vagy csak abból a tényből fakadóan mondod, hogy az évszámok előrehaladtával egyre pontosabb és szélesebb tudástárunk van, amit követnek is a követelményrendszerek?

6 éve 2013. május 6. 12:09
6 El Vaquero

@Molnár Cecília: bizony! Az érettségi teljesen elértéktelenedett, a befejezett 8 általános szerepét vette át. A korábbi érettséginek meg a BA diploma felel meg kb. esetleg komolytalanabb szakokon az MA. A régi rendszer diplomájának a helyét pedig a PhD kezdi átvenni.

6 éve 2013. május 6. 11:32
5 Adam88

@bloggerman77:

Lófaszt.

A hozzád hasonló mentalitású emberek már legalább az ókor óta riogatják a társadalmat, hogy butulás felé halad a világ. Pedig nem. Ami azt illeti, a fiatalabb generációk szabályszerűen jobbak, műveltebbek és okosabbak minden tekintetben az idősebb generációknál.

Gusztustalan, ahogy minden ok nélkül lenézed a fiatalokat és már-már sajnálatra méltó neurózisra utal az utolsó mondatod.

7 éve 2012. május 8. 08:09
4 Molnár Cecília

@bloggerman77: Csakhogy akkoriban nem annyian szereztek érettségit, mint ma, sőt, nem annyian szereztek érettségit, mint ma diplomát. (Hanem kevesebben.)

7 éve 2012. május 7. 22:09
3 bloggerman77

"nem az önállóan gondolkodni és szöveget alkotni tudó, hanem a leadott anyagot jól bebiflázó,"

**

Hát hmm.... a nagyapámék 1927-ben, 12 évesen kötelező olvasmányként Eötvös A Karthauzi c. regényét olvasták... és akkoriban minden héten/!/ el kellett olvasniuk egy ilyen színvonalú művet. És nem haltak bele, miként a memoriterekbe sem. Az öreg még 86 évesen is emlékezet rájuk. És azok az emberek még tudtak, ellenben a későbbi, főleg a mai, kompetencialapú ifjúsággal szemben, aki lehet h kitűnően tudnak kompetenciásan elemezni egy senki által nem jegyzett írást, vagy szimplán egy újságcikket, csak .éppen olyan műveltségbeli hiányosságokkal kerülnek az egyetemre, hogy tőlük egy 50 évvel ezelőtt 6 elemit végzett parasztgyerek is többet tudott.

7 éve 2012. május 7. 21:05
2 Molnár Cecília

Elnézést, javítom.

7 éve 2012. május 7. 21:00
1 Noori Sato

Én is magyartanár vagyok, és én még úgy tanultam, hogy vagy "Achilleus" vagy "Akhilleusz". Esetleg "Achilles" vagy "Akhillész".