Problémák a magyarérettségi javítókulcsával
A Magyartanárok Egyesülete a szervezethez érkezett bejelentések alapján szükségesnek tartja a magyar írásbeli érettségi javítási-értékelési útmutató kiegészítését.
Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményük szerint az elmúlt héten számos, és a korábbi évekhez képest több észrevételt kapott a középszintű érettségi dolgozatokat javítóktól, elsősorban a szövegértési feladatsor javítási-értékelési útmutatójával kapcsolatban. Noha első ránézésre rendben lévőnek találták a feladatsort, az útmutató és tucatnyi osztály válaszainak ismeretében már komoly problémákat látnak – írták.
Hozzátették: megvizsgálva a felvetett kérdéseket nyomatékosan felszólítják az Oktatási Hivatalt, hogy a felsorolt esetekben módosítsa, illetve egészítse ki a javítási-értékelési útmutatót, különös tekintettel arra, hogy – miként az útmutató fogalmaz – „Az 1., 5., 7., 10. feladatban csak a javítási-értékelési útmutatóban szereplő megoldás fogadható el”.
Az első kifogásolt pont a közlemény szerint az 1. feladat. Mint írták, itt az alapszövegben említett hét esemény időbeli relációinak felismerését várják el a vizsgázótól. A pontozás 1–7 pontot rendel adni a megfelelő sorszámmal jelzett egyes események számától függően, vagyis elismeri, hogy a helyes sorrend egyes részleteinek felismerése is értékelhető. Ugyanakkor azáltal, hogy a megoldókulcs szigorúan sorszámokat rendel az egyes eseményhez, mégis lehetetlenné teszi a részfelismerések értékelését. Az időbeli viszonyokat kereső feladatok megoldókulcsában elkövethető legprimitívebb méréstechnikai hiba igazságtalanul okoz jelentős pontveszteséget a vizsgázóknak, és így az esélyegyenlőség jegyében okvetlen javításra szorul – írták. Az egymást követő állítások közötti sorrendi reláció felismerése érdemel egy-egy pontot, nem pedig a leírt és az útmutatóban megadott sorszámok egyezése.
Kitértek arra, hogy az 5. és 10. feladatban közös az, hogy az alapszövegben szereplő előszó és az azt követő, az előszó írója által szerkesztett szöveggyűjtemény (vagyis a vizsgázó számára ismeretlen szövegkorpusz) közötti kapcsolatokra vonatkozik. Tehát a vizsgázó válaszainak helyessége részben attól függ, hogy Lukácsy Sándor fejezetcímei mennyire egyértelműen idézik fel az adott tárgykört. Az alapszövegtől ennyire elrugaszkodó és metaforikus kifejezések egyértelmű lefordítását váró feladatkijelölés már eleve felveti a kérdést, hogy itt egyáltalán a szó valódi értelmében vett szövegértési feladatról van-e szó. Nem csoda hát, hogy a szerkesztő szubjektív döntéseinek rekonstruálására kényszerülő vizsgázó több alkalommal szembesül saját ismeretei alapján alig megoldható dilemmával – vélekedik a tömörülés.
Kiemelték: mindkét feladat esetében az a benyomás támad, hogy a feladatok összeállítója „visszaélt” szöveggyűjtemény ismeretével, és nem mérte fel kellőképpen, milyen megoldási lehetőségek merülhetnek fel az ezzel az ismerettel nem rendelkező vizsgázó fejében. Ezért javasolják az 5. és 10. feladat megoldókulcsának kiegészítését.
A magyar írásbeli érettségit május 7-én írták a diákok. A vizsgák után Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke az MTI-nek azt mondta: megfelelő nehézségű és jellegű volt az idei középszintű írásbeli magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga, a tavalyinál jóval kevésbé voltak vitathatók a feladatok.
Ezt az is alátámasztja, hogy az érvelő feladatban valóban érvelni kellett. Albert Camus A pestis című regényének hőse megkérdőjelezi, hogy van-e értelme egy eszméért az életet feláldozni, a diákoknak pedig vagy emellett, vagy ez ellen kellett szót emelniük három irodalmi mű segítségével – mutatott rá. Az ME elnöke problémaként említette, hogy nem feltétlenül kellett volna irodalmi művek segítségével érvelni egyik vagy másik meglátás mellett, ezt ugyanis a vonatkozó rendelet nem írja elő.
Az Oktatási Hivatal az MTI kérdésére azt közölte: mivel tisztán szakmai kérdésekről van szó, az illetékes tételkészítő bizottság – amely minden beérkező szakmai kérdésre válaszolt eddig is – természetesen erre is válaszolni fog.