Megkezdődött a Szép Magyar Beszéd Verseny döntője
Kazinczy Ferenc győri mellszobrának megkoszorúzásával kezdetét vette pénteken az íróról, költőről, nyelvújítóról elnevezett Szép Magyar Beszéd Verseny Kárpát-medencei döntője.
„Tudjuk, a közös anyanyelv tart össze bennünket, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat” – emelte ki a városháza dísztermében tartott megnyitó beszédében Wacha Imre főiskolai docens, a bírálóbizottság elnöke, aki „a jó szót szólók ünnepeként” beszélt a háromnapos, idén 49. alkalommal megrendezett eseményről, amelynek „legfontosabb munkása” az a másfél száz diák, aki megméreti magát itt, valamint az őket felkészítő tanárok köre.
„Az anyanyelv a nemzeti kultúra éltető eleme, amely összekapcsol múltat és jelent, és egy közösségbe fogja össze mindazokat, akik anyanyelvükön tanultak meg gondolkozni, érezni, akik ezen a nyelven fogadtak hűséget, akikből ezen a nyelven fakadt elő öröm és bánat, akik számára létezik anyaország és anyaföld” – emelte ki a szakember.
A megnyitó ünnepségen Borkai Zsolt, Győr polgármestere, országgyűlési képviselője (Fidesz) arról beszélt: a város méltán büszke az itt zajló oktató munkára, a versenyzők pedig „kultúránkat és remélhetőleg jövőnket is tovább fogják ápolni”.
Németh Tibor, az eseménynek az 1966-os indulás óta immáron 49. alkalommal otthont adó, a 19. századi író, költő, nyelvújító nevét viselő győri gimnázium igazgatója korábban az MTI-nek elmondta: megyénként két-két gimnazistát és szakképző iskolai diákot várnak, emellett öt nagyváros további két-két, Budapest pedig tizenkét-tizenkét fiatalt indíthat mindkét kategóriában. A legjobbak között 35 Kazinczy-érmet osztanak ki; legalább öt elismerés határon túli versenyzőkhöz kerül. Idén Erdélyből tíz, a felvidékről hat, Kárpátaljáról és a Vajdaságból öt-öt diák érkezik, akik a gimnazisták mezőnyében indulnak.
A versenyzőknek 20-21. századi esszészövegeket kell a felolvasni. Komoly felkészülést kíván diáktól felkészítő tanártól egyaránt az értelmezése ezeknek a szövegeknek, jelentősen fejleszti a tanulók készségét anyanyelvünk művelésében ez a folyamatos munka, növeli a résztvevők identitás tudatát, a magyar kultúra iránti elkötelezettségét.
A versenyprogram pénteken délelőtt a szabadon választott szövegek felolvasása után nyelvi feladatokat oldanak meg a résztvevők, majd városnézés, este pedig színházlátogatás szerepel a programban. Szombaton a kötelező szövegek versenyével folytatódik a műsor, de a délután már a szakmai értékelésé, vasárnap délelőtt pedig az ünnepélyes eredményhirdetéssel zárul az idei verseny eseménysorozata. A verseny díjkiosztóját az idén is összekötik a Kazinczy-díj és a Péchy Blanka-díj átadásával. A Kazinczy-díjat a szép magyar beszéd népszerűsítése, az anyanyelv ápolása terén kifejtett eredményes munkáért, a Péchy Blanka-díjat pedig az anyanyelvi mozgalom támogatásáért ítélik oda.
Egy ilyen szép beszédes versenyen mit kell csinálni? Szónokolni, felolvasni, vagy mit? Milyen kritériumok mentén értékel a zsűri? A zsűri többtagú?