Mégis emlékezünk tipegőkorunkra?
Mi a legkorábbi emlékképe? Négy éves kora előtt történt az esemény, vagy utána? Kutatók finomítanák az eddigi elképzeléseket, miszerint a gyermeki emlékképek általában nem nyúlnak túl a négyéves határon. Megtudhatja továbbá, miért emlékezik másképpen a kínai és a nyugati gyermek.
A felnőttek nagy része igen kevés dologra emlékszik a négyéves kora előtti időszakból. E sorok írója például emlékszik arra, amikor kétéves korában letépte a szomszéd nagyfiú (akkor ötéves) gombjait az ingjéről; de arra is, amikor húsvétkor a nyuszi által odatojt ajándékokat keresgette a szomszédos mezőn. Az általános tudományos álláspont ugyanakkor az, hogy négy éves koruk előtt a gyerekek nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a kognitív és nyelvi képességekkel, amelyek az emlékek feldolgozásához és hosszútávú elraktározásához szükségesek.
Egy új kutatás szerint azonban lehet, hogy felül kell bírálni ezt a nézetet. A kanadai Newfoundland Egyetem pszichológusa, Carole Peterson vizsgálatai során megerősítette azokat a korábbi eredményeket, melyek szerint még a legfiatalabb gyermekek is képesek múltbéli események felidézésére.
„Ahogy a gyerekek idősebbek lesznek, első emlékeik fokozatosan régebbiekké válnak, majd tízéves koruk körül az emlékek »megszilárdulnak«.” – nyilatkozta Peterson a webmd.com-nak.
A vizsgálat során a kutatók 140 négy és 13 év közötti gyereket kértek meg arra, hogy mondják el legkorábbi emlékeiket, majd két évvel később újra megkérdezték őket. A gyerekeknek mindkét alkalommal meg kellett becsülniük, hány évesek lehettek, amikor az általuk felidézett események történtek, a szüleiket pedig arra kérték, erősítsék meg, hogy valóban megtörténtek az elmondottak.
A kutatók úgy találták, hogy a négy és hét év közötti gyermekek esetében az „első emlékek” nagyon kevés alkalommal egyeztek meg a két interjú során, sőt amikor a kutatók felolvasták nekik két évvel azelőtt előadott emlékeiket, a gyerekek úgy vélték, hogy azok a dolgok nem történtek meg velük. Érdekes módon a megkérdezett tíz és 13 év közötti gyermekek több mint fele ugyanazokat az első emlékeket idézte fel a második interjú során, mint az első alkalommal.
A kutatók most azt vizsgálják, hogy a gyermekek miért bizonyos emlékeket őriznek meg, míg másokat nem: az ugyanis egyértelmű, hogy megrázó és nagyon zavaró emlékekről csak a gyermekek igen kicsi része számolt be a kutatás során.
Korábbi kutatások szerint a kulturális háttér is komoly szerepet játszik a legkorábbi emlékképek megőrzésében. Kanadai és kínai gyerekek vizsgálata során arra figyeltek fel, hogy a kanadai gyerekek legkorábbi emlékei egy évvel régebbiek, mint a kínai gyermekeké – ezt egyébként egy másik, amerikai és kínai gyermekeket vizsgáló kutatás is megerősítette. Az Emory Egyetem utóbbi vizsgálatot vezető kutatója, Robyn Fivush azzal magyarázza ezt a jelenséget, hogy a nyugati gyermekeknek hangsúlyosabbak a korai emlékei, mivel szüleik és más felnőttek gyakrabban utalnak vissza a velük történtekre.
„Ahogy azt számos televíziós műsorból tudjuk, a nyugati kultúrában teljesen elfogadott magunkról beszélni. Kínában ugyanakkor kevésbé illendő saját magunkról beszélni, vagy felhívni magunkra a figyelmet – sokkal illendőbb az eseményekről egy csoport összefüggésében beszámolni.” – magyarázza Fivush. – „Ennek köszönhetően a kínai gyerekek más készségeket fejlesztenek ki korábban, például jobbak abban, hogy odafigyeljenek eseményekre. No és természetesen az anyagyermek kapcsolatban is jelentős különbségek vannak a különböző kultúrák között.”
@Pesta: Én általában arra nem szoktam emlékezni, hogy ha valamit olvastam/hallottam régebben, akkor azt hol olvastam és milyen nyelven. :)
@El Mexicano: Erre azt is mondhatjuk, hogy azért, mert a férfiak őszintébbek, haha. :)
Komolyra fordítva, ennek szerintem egész más oka van. Az álomállapotot hoznám föl rá példának. Ott is elég gyakori jelenség, hogy az ember azt tapasztalja, egy bizonyos helyen járva ott már megtörtént vele egy-egy esemény, netán eseménysor, és csak felébredéskor jön rá, hogy az adott álom valójában teljesen egyedi volt.
Tudományos kísérletek is bizonyítják, hogy egy-egy emlékről a legtöbb ember (függetlenül a nemektől) viszonylag rövid idő elteltével sem képes megmondani, hogy fiktív-e vagy tényleg megtörtént. Ha eseménysorról van szó, a legtöbb ember az események idő- és térbeli folytonosságára sem fog emlékezni megbízhatóan. Mint ahogy az álmokat is nagyon nehéz ébredés után folytonos sorrendben elmesélni, mivel az emlékezet diszkontinuus képekből áll össze.
Érdekes, hogy a kutatók nem vizsgálták, mennyire függ ez a nemektől. Meggyőződésem, hogy függ, ugyanis lányoktól/nőktől gyakran hallom, hogy vissza tudnak emlékezni akár 2 éves korukra is, amit férfiaktól még nem hallottam. A legkorábbi emlékeim nekem is csak 5–6 éves koromtól vannak.
nekem kb. azóta vannak folyamatosan emlékeim, amióta olvasni tudok, eddig azt hittem, azzal áll kapcsolatban. három ennél korábbi van, az egyik, amikor frusztrál, hogy nem tudok elolvasni egy mesét (ennek négyéves korom előtt kellett történnie), a másik, amikor egy nyaraláson hisztizek, mert az étteremben a másik gyerek kapta a szebbik tányért (ez hároméves koromban lehetett), meg egy, amikor sírok a kiságyban fekve a nagyszobában és anyukám odajön hozzám (később megtudtam, hogy tényleg ott állt akkor a kiságy). most jövök rá, hogy a közös a háromban az, hogy mindháromszor felidegesített valami, szóval azt is érdekes lehet vizsgálni, hogy milyen érzések kötődnek ezekhez az emlékekhez.
A képi emlékek utólagos létrehozására, bevésére ott a családi album, és a családi videó. A szóbeli dolgok, mármint mi hangzott el a kisgyemek szájából két és félévesen, annyiszor ismétlődik a családi körben, hogy saját emlékké rögzül. Szerintem az ilyen jószándékú manipuláció nélküli emlék nagyn kevés van, még hat éves kortól kezdve is.
Teljesen más az illat és ízélmények ügye, mert az nem lehet a tudatos gondolkodás, a képi, fogalmi gondolkodás és a kommunikáció módszereivel utólag beírni. Itt tényleg létezhetnek valós emlékek 4 éves kor előttről is.
Biztos, hogy valódi emlékképek azok? Sok családi történetünk van arról, hogy pár évesen ezt-azt csináltam, összekeverednek a saját emlékek és a mesék, vagy eleve csak a mesére emlékszem...
Mindjart jon egy thaifoldi-kambodzsai buddhista "trollcsapat" es elkezdenek azon vitatkozni, hogy ki emlekszik vissza tizennyolccal ezelotti eletere is ;]
En meg ma is datum szerint emlekszem, melyik napon szulettem, lepipalva a kinaikat :)
Én pedig ma is - mint minden reggel - gabonapelyhet reggeliztem, hideg tejjel.
Az én legkorábbi emlékem is 4-5 éves koromra datálható.