A gyerekek genetikai adottságait felülírja a szegénység
A képességek kifejlődését megakadályozó életkörülmények a felelősek azért, hogy a szegényebb családi háttérrel rendelkező gyerekek gyengébben teljesítenek az iskolában, és kisebb valószínűséggel mennek egyetemre – állítják a szakemberek.
A Pszichológia Tudományi Alapítvány gondozásában megjelenő Psychological Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gazdagabb, illetve szegényebb családból származó gyerekek teljesítményében mutatkozó különbségek már kétéves korban kimutathatók. Ennek oka azonban nem a genetikai adottságban, hanem a szegényebb gyerekek otthoni körülményeiben keresendő.
Egy korábbi tanulmány szerint a gazdagabb és szegényebb gyerekek közötti szakadék már az életük korai szakaszában, még az iskola megkezdése előtt kialakul. „A szegényebb gyerekek nem teljesítenek jól az olvasásban. Hibásan ejtik ki a szavakat és sok más olyan elmaradásuk is van, amelyek kulcsfontosságúak lennének a tanulás kezdetén” – mondta Elliot M. Tucker-Drob, az Austin állambeli Texas Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A szakemberek most arra voltak kíváncsiak, hogy ez a szakadék a gyermekek mely életszakaszában mutatkozik meg először.
A kutatók a világ különböző részein élő egypetéjű- és kétpetéjű ikrek adatait elemezték. A 750 ikerpár mentális képességeit tízhónapos, majd kétéves korukban is megvizsgálták: képeket kellett összepárosítani, kockákat egy bögrébe helyezni és színek szerint szétválogatni tárgyakat. A résztvevők társadalmi-gazdasági helyzetét a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása és jövedelme alapján határozták meg.
A szegény családból származó gyerekek tízhónapos korukban ugyanolyan jól szerepeltek a teszteken, mint a gazdagabb körülmények között élő társaik. A következő 14 hónap volt az a kritikus időszak, amikor a szakadék növekedni kezdett közöttük. Kétéves korukra a gazdagabb gyerekek sokkal jobban teljesítettek, mint a szegényebb családban élők.
A szakembereket az érdekelte, hogy mely gének milyen mértékben befolyásolták a teszteredményeket. A gazdagabb családból származó, és genetikailag teljesen egyforma, kétéves egypetéjű ikreknek sokkal több azonos eredményük volt, mint a kétpetéjűeknek, akiknek genetikai állománya csupán 50 százalékban egyezik meg. Ez jelezte, hogy a gének hatással voltak az eredményekre.
A szegényebb családban élő kétéves egypetéjű ikrek teszteredményei azonban semmivel sem hasonlítottak jobban egymásiéra, mint a kétpetéjűeké, vagyis náluk a gének nem befolyásolták az eredményeket. A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a szegényebb gyerekek otthoni életkörülményeiben van valami, ami gátat szab kognitív fejlődésüknek. Valószínűleg a szegényebb szülőknek sem idejük, sem energiájuk nincs meg ahhoz, hogy építő jellegű módon foglalkozzanak gyermekeikkel. Ezért az oktatáspolitika egységes célkitűzésének kellene lennie, hogy csökkentse a szakadékot a gazdag és a szegény gyerekek között – idézte Tuckert a ScienceDaily tudományos hírportál(http://www.sciencedaily.com).
Hozzátette: „Ehhez az első lépés, hogy megértsük az eltérések okait”. Ezért a szakember jelenleg olyan videofelvételeket elemez, amelyeken gazdagabb, illetve szegényebb szülők foglalkoznak a gyermekeikkel, és ezek alapján próbálja azonosítani az eltéréseket.