Az elkalandozók okosabbak
Újabb kutatások azt bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik könnyebben elkalandoznak, jobb agyi kapacitással rendelkeznek.
Azok a gyerekek, akik hajlamosak elkalandozni, jobb agyi képességekkel rendelkeznek – számol be a The Daily Telegraph az újabb pszichológiai kutatások eredményeiről. Ezek azért is érdekesek lehetnek, mert az iskolai gyakorlatban az elkalandozósnak vagy figyelemzavarosnak tekintett gyerekek sokszor nem megerősítést, hanem büntetést kapnak viselkedésükért.
A kutatók azt feltételezik, hogy azoknak az embereknek, akik könnyen kizökkenthetőek, nagyobb kapacitású a rövid távú memóriájuk, és ezért egyszerre több információval tudnak dolgozni, mint a „normál kapacitású” társaik. Az iskolában igen fontos, szinte minden feladatban, hogy a rövid távú emlékezet jól működjön – gondoljunk csak a szóban elhangzó feladatok értelmezésére, a diktálásra stb.
A kísérletben önkénteseknek két egyszerű feladat közül egyet kellett elvégezniük, miután a kísérletvezető megkérdezte, hogy elkalandoznak-e a feladat végzése közben. Ez után a kísérleti alanyoknak tesztelték a rövid távú memóriáját: betűsorokkal kevert egyszerű matematikai kérdésekre kellett emlékezniük.
Az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem pszichológusa, Daniel Levinson arról számolt be, hogy azok közül, akik jobban teljesítettek a memóriatesztben, többen számoltak be arról, hogy az egyszerű feladatok elvégzése közben elkalandoztak. Ez azonban nem rontotta le a teljesítményüket. Az újabb kutatások eredményei egybevágnak a korábbi feltevéssel, miszerint a nagyobb munkamemóriával rendelkezők képesek egymással párhozamosan több gondolatot futtatni az agyukban.
A németországi Max Planck Intézet kognitív tudományi és agykutatási központjának munkatársa, Dr. Jonathan Smallwood így értelmezi az új eredményeket: ha a nagyobb munkamemóriával rendelkező embereknek olyan feladatot kell elvégezniük, ami nem túl bonyolult, akkor a feladat által kihasználatlan agyi kapacitásukat más feladatokkal töltik fel.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jens Langner)
A jobb rövid távú emlékezet más előnyökkel is jár: jobb szövegértési képességgel, magasabb IQ-val, ráadásul – máig meg nem értett módon – lehetővé teszi a belső gondolatok egyedi összekapcsolását is.
Az eredmények azt is mutatják, hogy az a típusú tervező tevékenység,amit az ember a napi rutin közben – metrón ülve, biciklizés vagy futás közben vagy akár a zuhany alatt – végez, szintén a rövid távú memória (vagy munkamemória) működésének köszönhető.
Forrás
pont ezt akartam kérdezni én is
lehetővé teszi a "belső gondolatok egyedi összekapcsolását is"
Mit tesz lehetővé? És mi az ördög az a "belső gondolat"? Úgy értem, van másféle is?