Könnyebben tanulnak a kétnyelvű gyerekek
A kétnyelvűen felnövő gyerekek rugalmasabbak a tanulás terén, legalábbis, ha nyelvi szerkezetekről van szó – derítették ki olaszországi kutatók.
Kovács Ágnes és Jacques Mehler, a trieszti International School for Advanced Studies (SISSA) kutatói annak jártak utána, hogyan tudják a kétnyelvű családok gyermekei megtanulni mindkét nyelvet ugyanannyi idő alatt, mint más családokéi csak egyet. Tizenkét hónapos gyermekeknél mérték fel, hogy mennyire képesek elkülöníteni nyelvi szerkezeteket. Képernyő elé ültetve háromtagú hangsorokat játszottak le nekik, olyanokat, mint „lo-ba-lo” (ABA) vagy „lo-lo-ba” (AAB).
Az első menetben a gyerekek megtanulták összekapcsolni a szavakat a képernyőn megjelenő képekkel. Az ábra a szó szerkezetéhez igazodva a képernyő bal vagy jobb sarkában jelent meg. A második menetben új, AAB, illetve ABA szerkezetű szavakat választottak ki, a kép azonban elmaradt. A kutatók megfigyelték, hogy a gyerekek a képernyő mely pontjára szegezték tekintetüket.
Az egynyelvű gyerekek csak az AAB szerkezetű szavaknál pillantottak a képernyő megfelelő sarkába, a kétnyelvűek azonban mindegyik szótagvariánsnál a helyes irányba néztek – írta a Die Welt című német lap internetes kiadása a Science című amerikai szaklapban közzétett eredményekről beszámolva.
A kutatók ebből arra következtettek, hogy a kétnyelvű gyerekek képesek egyszerre két nyelvi mintát elsajátítani, és a képernyő megfelelő sarkával párosítani. Az egynyelvűeknek azonban ez csupán egy nyelvi mintával sikerült.
Korábbi kutatásokból az is ismert, hogy a kétnyelvű gyerekek más területeken is előnnyel rendelkeznek. „Egyebek között jobban el tudják nyomni a korai viselkedésmintákat, és új szabályokat elsajátítani” – fejtette ki Kovács. – „A kétnyelvű négyévesek képesebbek új kritériumok szerint, például a korábbi forma helyett a szín alapján elrendezni a kártyákat. Az egynyelvű gyerekek erősebben ragaszkodnak az első szabályhoz.”
A kutató nem állítja, hogy a kétnyelvű csemeték általában könnyebben tanulnának. Abban azonban hisz, hogy kognitív és nyelvi képességeik között van összefüggés – és hogy ez az összefüggés teszi lehetővé a számukra a látszólag lehetetlent, vagyis azt, hogy ugyanolyan gyorsan sajátítsanak el két nyelvet, mint mások egyet.
Hogy közben mi megy végbe a gyerekek agyában, továbbra is rejtély marad. A nyelvészek úgy vélik, hogy a kétnyelvű gyerekek mindkét nyelv számára csupán egy idegsejthálózatot hoznak létre az agyukban, és még akkor is ezt használják, ha később további nyelveket kívánnak elsajátítani. Az egynyelvűeknek ezzel szemben minden egyes új nyelv számára új hálózatot kell létrehozniuk.