Nyakunkon a digitális amnézia!
Amit nem kell megjegyeznünk, azt nem is jegyezzük meg, vagy elfelejtjük. Az okostelefonjaink pedig túl jó társnak bizonyulnak a felejtésben.
Ön hány telefonszámot tud fejből? Megjegyzi a programjait, vagy inkább följegyzi őket a telefonjába? A bevásárlólista hány tételére tud visszaemlékezni? Ha valami nem jut eszébe, szokta ellenőrizni a Google segítségével? Megnyugtatja a tudat, hogy bármikor szinte bármilyen információt meg tud keresni az interneten a telefonja segítségével? – Állítólag az, hogy egyre több olyan eszköz érhető el, amelyek segítenek az információk visszakeresésében és raktározásában, ahhoz vezet, hogy egyre rosszabb a memóriánk. Most a The Telegraph-ban olvashatunk ezzel kapcsolatos kutatásokról.
Újabb felmérések szerint az, hogy egyre inkább a Google-re és az okostelefonunkra hagyatkozunk, rontja a memóriánkat, és végső soron „digitális amnéziához” vezet. Egy brit felmérés adatai szerint a megkérdezett felnőttek majdnem fele képtelen fejből felidézni a házastársa telefonszámát, és 71 százalékuk nem tudja a saját gyereke számát sem. A megkérdezett 16–24 éves fiatalok több mint fele pedig úgy gondolja, hogy az okostelefonja gyakorlatilag bármire használható: minden fontos információ megtudható a segítségével.
„Nagyon fontos lenne megértenünk a memóriánkra tett hosszú távú hatásait ennek [annak, hogy az okostelefonokra hagyatkozunk az információk tárolásában], és fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük a memóriánkat” – mondta el David Emm, a kutatás egyik résztvevője. „Az olyan információk, mint a szeretteink telefonszáma, csupán egy kattintásra vannak, ezért nem fordítunk arra energiát, hogy megjegyezzük.”
(Forrás: Wikimedia Commons / GEOVAP - Břetislav Válek / CC BY-SA 3.0)
„A felejtés eredendően nem rossz dolog. Az ember elképesztően adaptív lény: azért nem emlékezünk mindenre, mert nem származik abból előnyünk, hogy mindent megjegyezzünk. Viszont a felejtés lehet káros is abban az esetben, amikor olyasmire nem emlékszünk, amire szükségünk lenne” – mondja Dr. Kathryn Mills, a UCL kognitív idegtudománnyal foglalkozó szakértője. A kutató szerint a kütyük, amelyekben olyannyira bízunk, lassan átveszik a memóriánk bizonyos korábbi feladatait.
Más kutatások azt mutatják, hogy a digitális eszközök használata más következményekkel is jár. A figyelemösszpontosítás ideje például a 2000-ben mért 12 másodpercről mára 8 másodpercre csökkent – ez valószínűleg a mobiltelefonok fejlődésének köszönhető. Ennek pedig vannak következményei a mindennapi tevékenységeinkre, és a tanulásunkra nézve is.
Forrás