0:05
Főoldal | Rénhírek

Lehetséges a depressziószűrés?

Brit pszichiáterek kifejlesztettek egy egyszerű, számítógépen végezhető tesztet, amelynek segítségével kiszűrhetők azok a kiskamaszok, akik hajlamosak a szorongásra vagy a depresszióra.

nyest.hu | 2012. december 1.

A Cambridge Egyetem kutatói által kifejlesztett teszt kitöltése mindössze 20 percet vesz igénybe. A vizsgálatokat érdemes a felső tagozat első két évében megcsináltatni a gyerekekkel. Ebben az életkorban ugyanis lehetséges azonosítani azokat a gyereket, akik hajlamosabbak a mentális betegségekre. A tudósok azt remélik, hogy a gyerekek rendszeres monitorozásával megelőzhető a depresszió vagy a szorongásos állapot kialakulása, vagy legalábbis időben kezdhető el a kezelés – számol be a kutatások eredményeiről a The Guardian.

A vizsgálat azt mutatta, hogy azok közül a gyerekek közül több lett depressziós egy éven belül, akik rosszul teljesítettek ezen a teszten. Minél rosszabb volt az elért eredményük, annál nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy beteggé váltak.

A PLOS One folyóiratban megjelent tanulmány szerint a teszt arra világít rá, hogy az emberek egy részének nehézséget okoz az érzelmi információk feldolgozása – ez pedig kapcsolatba hozható a mentális betegségekre való fokozott hajlammal. Azt azonban egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a teszt alapján mennyire lehet pontosan jósolni, de az eddigi eredmények megerősítik, hogy érdemes továbbra is alkalmazni a tesztet.

Annál is inkább, mivel a depresszió és a szorongásos betegségek igen gyakoriak; Nagy-Britanniában minden negyedik ember küzd valamilyen mentális betegséggel; a többségnél depressziót vagy szorongást diagnosztizálnak. 2007-ben a brit államnak 7,5 milliárd fontjába került a depressziós betegek diagnosztizálása, kezelése, illetve munkaképtelensége.

Lehetséges a depressziószűrés?
Forrás: Wikimedia Commons / D. Sharon Pruitt / CC BY 2.0

A korai felismerés tehát kulcsfontosságú: hatékonyabb kezelést biztosíthat, ami pedig megelőzheti a depresszió krónikussá válását, illetve a páciensek visszaesését. Tudható, hogy a krónikus depresszióban szenvedő személyek több mint háromnegyedénél a betegség vagy gyerek- vagy fiatalkorban (24 éves koruk előtt) kezdődött. Egy ilyen korai szűrés tehát sokak számára adhat esélyt arra, hogy ne maradjanak ki az iskolából, a munkából, és hogy képesek legyenek teljes értékű életet élni. 

A cambridge-i vizsgálatban 238 15 és 18 év közötti cambridge-i és suffolki kamasz vett részt. Első körben mindegyiküknél elvégeztek egy genetikai tesztet, amelyben azonosították a 5-HTTLPR elnevezésű gént. Ennek a génnek a feladata, hogy szabályozza az agyban zajló kémiai folyamatokat, a szerotonin-egyensúlyt. A génnek kétféle változata van: az egyszerűség kedvéért nevezzük az egyiket hosszúnak, a másikat rövidnek. Azok az egyedek, akik két rövid változatot örökölnek (egyet az anyától és egyet az apától), jóval érzékenyebbek a körülöttük levő világ történéseire. Akik két hosszú génváltozatot örökölnek, azok kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra. Akik pedig egy ilyet és egy olyat örökölnek, azok valahol a két szélsőség között helyezkednek el. 

A kamaszok genetikai vizsgálata azért volt fontos, mert az előzetes kutatások már megmutatták, hogy összefüggés van a génváltozatok hosszúsága és a depresszióra való hajlam között. Azok az emberek, akikben két rövid változat van, sokkal nagyobb eséllyel lesznek depressziósok, ha nehéz élethelyzetbe kerülnek, ugyanakkor egy támogató környezetben jól érzik magukat.

A vizsgálat következő fázisában a gyerekek gondozóival (elsősorban az anyákkal) készült interjúkban a kutatók azt térképezték fel, hogy a gyerekek korai, otthoni fejlődése milyen volt: mennyire voltak kitéve verbális, érzelmi vagy fizikai erőszaknak hat éves koruk előtt. Tudható, hogy ezek a korai hatások is összefüggésbe hozhatók a későbbi depressziós vagy szorongásos állapotok kialakulásával.

Az egyszerű, számítógépen kitölthető tesztben pedig felmérték, hogy a gyerekek mennyire képesek az érzelmi információkat feldolgozni. Az egyik feladatban például azt kérték a gyerekektől, hogy gyorsan döntsenek arról, hogy az olyan szavak, amilyen az örömteli vagy a kudarc érzelmi tartalmukra nézve pozitívak, negatívak vagy semlegesek.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akiknek két rövid génváltozatuk volt és konfliktusokkal teli családban nőttek fel, rosszabb eredményeket értek el a teszten, mint a többiek. Ők nagyobb eséllyel váltak depressziósokká a vizsgálatot követő egy évben. A vizsgált gyerekek 18,5 százalékának volt két rövid génváltozata, ezeknek a gyerekeknek 36 százaléka nőtt fel nehéz családi körülmények között. A vizsgált fiatalok közül tehát 15-en voltak érintettek.

Mivel a génvizsgálatok, illetve a korai fejlődési szakasz felmérése időigényes és drága, egy ilyen egyszerű teszt megoldás lehet a depresszió szűrésére. Egy ilyen teszten elért rossz eredmény azt jelentheti, hogy a kitöltőnél jó esély van arra, hogy depressziós legyen, tehát érdemes tovább vizsgálni, illetve elkezdeni a kezelését.

Forrás

Computer test could spot children at risk of developing depression

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2013. március 4. 08:43
3 Krizsa

Mi köze ennek a "szakember" automatákhoz, akiket már az egyetemen is erre oktatnak, utána meg azért kapják a havi FIZETÉST, hogy szötfogadjanak?

A profitéhes mega-gyógyszeriparról, a modern alvilágról van szó.

**********

A talán 5%-ot kievő VALÓDI depresszió (a 100% diagnosztizáltból)nem betegség, hanem 1-3 (max. 5) hónapig tartó, az evolúció által kitermelt önvédelmi állapot.

Arra való, hogy a "nagy szarba" került egyedet a saját agya, anélkül, hogy a tudata ebbe beleegyezett volna, egy időre legátolja. Hogy ne folytassa a küzdelmet olyan célokért, amiket az agyának eddig tapasztalatai szerint úgysem tud elérni.

Vagy hogy PIHENJEN, mert eljött az ideje, és most éppen muszáj (pl. szülés utáni depresszió).

**********

Tehát a depressziók egy kis része valódi, a többi reklámfogásokkal és a cikkben is idézett zagyva-kutatásokkal lett belemagyarázva az emberekbe.

A valós depresszió "klinikai tünetei" tehát néhány hónap elmúltával maguktól oldódnak. De az "érdektelenség" továbbra is fennmarad mindaddig, amíg az illető fel nem hagy a hibásan választott célkitűzéseivel. Pl. olyan tanulmányok folytatásával, amit utál, olyan házasság fenntartásával, ami nem tartható fenn, olyan állásban maradással, ahonnan már régen kiáll a rúdja, stb.

A depressziós begyógyszerezése minden célt ellehetetlenít és ki is töröl az agyból - s kábítószer függővé változtat.

Ilyenkor egy további cél integet: a rokkantnyugdíj - az ingyen vegetálás.

A pislákoló öntudat maradványai viszont gyakran felvillantják a végső célt - hiszen egyszer mindnyájan meghalunk - jobb volna neki minél előbb.

Szedjed az antidepresszánsokat, hajrá!

Ez is csak természetes szelekció - a modern változata. Aki nem elég ÉRTELMES ahhoz, hogy Homo Sapiens legyen - mindenképp kiszelektálódik.

S ha már a kisgyerekeket is célbavette a kábítószerező gyógyszeripar - akkor a szülei nem elég értelmesek ahhoz, hogy megvédjék...így is, úgy is vége a daluknak.

11 éve 2012. december 10. 20:56
2 Fejes László (nyest.hu)

@Szojmu: „A depresszió nem betegség”

Kár, hoyg erre a szakemberek még nem jöttek rá.

hu.wikipedia.org/wiki/Depresszi%C3%B3

11 éve 2012. december 10. 18:01
1 Szojmu

A depresszió nem betegség, hanem valaminek a feldolgoz(ni próbál)ása, vagy túlzott szénhidrátfogyasztás jele.