A gyerekkori stressz befolyásolja a fejlődést
A stressz befolyásolhatja a gyerekek agyi fejlődését azáltal, hogy megváltoztatja a prefrontális kéregben a térbeli tájékozódásban fontos agyterület növekedését – állapították meg amerikai kutatók.
Számos állatkísérletben találtak már kapcsolatot az akut, valamint krónikus stressz és az agy összetett megismerési képességekért is felelős területe, a prefrontális kéreg változásai között – idézték fel közleményükben a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói.
Hasonló összefüggést találtak most az egyetem kutatói embereknél is. Azok a gyerekek, akik intenzív és tartós stresszt éltek át, rosszabbul teljesítettek a rövid távú memória tájékozódási tesztjein – számoltak be róla a Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban most megjelent tanulmányukban.
Agyi szkenneléssel azt is megmutatták, hogy a sok stresszt átélt gyerekeknél az anterior cinguláris kéreg (ACC) néven ismert, az elülső homloklebeny közelében található agyterület kisebb azokhoz képest, akik nem szenvedtek el ilyen élményeket. Ez az agyterület kulcsszerepet játszik a térbeli munkamemóriában, amely azért felel, hogy felismerjük a körülöttünk lévő tárgyakat, és felfogjuk a környezetünkből kapott információkat. Térbeli tájékozódást igénylő feladatokat úgy tudunk megoldani, hogy felhasználjuk az új és a korábban itt elraktározott információkat.
„Ezek kis különbségek, de fontos kognitív képességekhez kapcsolódnak” – hangsúlyozta Jamie Hanson, a kutatók egyike.
A kutatók csak egyetlen időpontban, egyfajta pillanatfelvételt készítettek MRI-vel a gyerekek agyáról, így azt nem tudják, hogy a változás visszafordíthatatlan, vagy csak késleltetett a 9–14 éves korú gyerekek agyában e terület fejlődése. Az agy plaszticitása rendkívül nagy, így a gyerekek későbbi életében kedvezően változhat fejlődésben lemaradt kognitív képességük is.
A stressz kétféle:
1. a tökéletes fizikai elnyomás magától értetődően nevel tétlenségre, vagyis a bántalmak lehetséges elkerülésére. Extrém súlyos esetben a tartós lelki terror is ide sorolható. A sok éven át tartó fizikai bántalmazások későbbi káros hatásai is egyéntől függő módon, de legtöbbször megjelennek.
2. a stressz másik fajtája a válsághelyzet, a megoldhatatlannak látszó konfliktus, vagy azokkal való sorozatos szembekerülés.
A második stressz a normális élet velejárója. Kifejezetten fokozza a mentális fittséget, a találékonyságot s az állóképességet. Káros hatása tehát nincs, illetőleg csak rövid időre van, amit az állóképes egyén nyugodtan kivár.
A gyermekkori, második típusú stressz felnőttkori káros hatásait már EGYETLEN valódi "kötelék", feltétel nélküli támogató jelenléte is kivédi. Ez általában a szülő, de más is lehet.