Levelek a templomtoronyból – két nyelven
Magyar és szerb nyelven írott dokumentumokat hagytak az utókorra egyházi vezetők és templomfelújításokon dolgozó mesterek.
XIX. közepéről és a XX. század első harmadából származó, a jövőnek szóló üzeneteket találtak a hódmezővásárhelyi szerb ortodox templom felújítása során; az okleveleket rejtő sárgaréz hengert a jelenlegi rekonstrukcióról szóló feljegyzésekkel együtt hétfőn helyezték vissza a műemlék tornyába.
Almási István alpolgármester elmondta, hogy az 1783-ban emelt görögkeleti templom Hódmezővásárhely egyik legszebb műemléke. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs program részeként megvalósuló felújítása tavaly kezdődött el. A munkálatok során a torony tetején lévő kereszt alatti gömbben Pálfi Lajos bádogosmester egy fémhengert talált, amely tizenhárom különböző emlékiratot és feljegyzést rejtett az 1848 és 1929 közötti időszakból.
A magyar és szerb nyelven írott dokumentumokat az egyház egykori vezetői és a templomfelújításokon dolgozó mesterek hagytak az utókorra. Ezeket a templomon végzett, jelentősebb felújítási munkálatok alkalmával – 1848-ban, 1889-ben és 1929-ben – helyezték el. Amikor a korábbi iratokat megtalálták, azokat mindig újabb emlékekkel kiegészítve tették vissza. Az első iratokat Davidovits Péter készíthette, ahogy a feljegyzésen is olvasható, „Örök emlékül” a templomtorony újjáépítése és a gömb, valamint a kereszt elhelyezésének alkalmából 1848. május 22-én.
(Forrás: MTI / Kelemen Zoltán Gergely)
Az okleveleket, emléklapokat és a rézhengert a Tornyai János Múzeum szakemberei restaurálták, a dokumentumokról digitális másolatokat készítettek. Az okmányokat a hagyományoknak megfelelően kiegészítették a jelen üzeneteivel, így a hengerbe került a hódmezővásárhelyi önkormányzat vezetőinek, valamint a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püspökének feljegyzése is.
A felújítási munkák mellett a helyi ortodox közösség történetét is bemutató dokumentumokat a templomnak a hónap végére befejeződő felújítását és újraszentelését követően bárki megtekintheti az épületben rendezett kiállításon. Az egyhajós barokk templom külső és belső rekonstrukciója két pályázatnak köszönhetően, uniós támogatással, mintegy 130 millió forintból valósul meg.
@Galván Tivadar: Nincs miért bocsánatot kérni, nem történt froclizás, vagy bármi ilyesmi: a "belekötni" sem negatívumként értékeltem
@doncsecz: Távol álljon tőlem még az árnyéka is, miszerint én froclizni akartam volna az Olvtársat, ezért itt, most, ünnepélyesen elnézést kérek. Egyébként utánanéztem: a vendégpapok kedvéért, akik nem bírják a helyi nyelvet, a misekönyv végén ott van a szertartás latin szövege, mondhatják a misét akár latinul is.
@maxval: „de szinte mindenki egyházi szlávul mondja, hogy Христос воскресе! Воистину воскресе! egyszerűen rögződött kifejezésként.”
Ez az oroszoknál is így van.
@Galván Tivadar: Nos kedves Galván Tivadar, nem árt felhívnom a figyelmét arra, hogy egy-egy alkalomkor elmondanak latin imákat, könyörgéseket, zsolozsmákat és énekeket. Most, hogy bele tetszett kötni eszembe jutott, hogy körülbelül másfél hónapja énekeltük a Tantum ergo éneket, 8 évvel ezelőtt pedig volt egy Oremus is.
@doncsecz: "Én katolikus vagyok, utoljára nem is emlékszem mikor latin szertartás itt."
Tényleg jó régen lehetett, 1969-ben jelent meg a Vatikáni Miserend, azóta főszabályként a nemzeti nyelven végzik a szertartást.
@doncsecz:
Végülis a nyelv kérdése abszolút másodlagos. A felekezet a lényeg, majd a rítus.
A mai ortodoxia, legalábbis annak khalkedóni része, 99 %-ban bizánci rítust használ (az 1 % a latint, van pár ilyen templom). A nem khalkedóni ortodoxoknál meg többféle rítus van: nyugati-szír, keleti-szír, alexandriai, örmény. S minden rítusnak vannak alváltozatai is.
Minden rítus csinálható bármilyen nyelven. Azt hiszem csak az örmény rítus az, melynél kötelező az örmény nyelv, nem fordítható le másra. Pl. az amerikai ortdoxox templomokban ma már 80 %-ban angol az istentiszteleti nyelv, mindent szépen lefordítottak szlávról és görögről angolra.
A régi nyelvek maximum annyiban hatnak, hogy egyes egyházi kifejezések rögződtek, s a hívők nagy része úgy mondja. Pl. a húsvéti üdvözlés bolgárul Христос възкръсна! Наистина възкръсна! lenne, de szinte mindenki egyházi szlávul mondja, hogy Христос воскресе! Воистину воскресе! egyszerűen rögződött kifejezésként.
A katolicizusban meg hasonló a helyzet. A lényeg a katolikus tanok hiordetése, s nem a rítus, meg a nyelv. Szóval miért ne lehetne egyházi szláv hatás egy szláv nyelvű katolikus templomban.
@maxval: Nyilván, ez is a latin szintjére degradálódott. Én katolikus vagyok, utoljára nem is emlékszem mikor latin szertartás itt. Nálunk igyekeznek nemzeti nyelvű (azaz vend) misét minél többet tartani, de elég esetlenül csinálják. Amúgy a mi liturgiánk van egy kis egyházi szláv hatása, a szlovén falvakat valaha a zágrábi püspök irányította, ahol középkorban használták az egyházi szlávot, habár katolikus volt, de érthető okok motiválták. Ennek nyoma a kaj liturgiában meg van, amelyre visszavezethető a vend is. Nehéz volna mondanom mi lehet egyházi szláv sajátosság, talán a svéto trojstvo (szentháromság)
@doncsecz:
Az igazság az, hogy ma már az egyházi szlávot erősen korlátoltan használják vagy úgy se. A legtöbb eredetileg egyházi szláv nyelvű templom ma már modern nyelvet használ. Esetleg maradtak egyes dalok vagy imák, de nem több.
Ugyanez a görög ortodoxiában is jellemző. A nem-görög nyelvű görög-ortodoxok ma már szinte teljesen az arab nyelvet használják, a görög maximum jelképes.
Ami a Bibliát illeti, persze folyamatosan születnek új fordítások.
@maxval: Egyébként vajon miben változott meg a ma használt egyházi szláv a korábbitól? Nem is olyan rég találtam egy oldalon feltöltve egyházi szláv Szentírást. Először azt hittem Gennadij novgorodi püspök bibliája, de amikor ráakadtam az eredeti lapra, ahol ezek külön pdf dokumentumokban fel vannak töltve, akkor vettem észre, hogy ez a legújabb fordítás lesz xn-----7kcagabcx1bboelivelc9a1ae5h2keg.xn--p1ai/sitemap.html Mivel a Biblia kutatásban és fordításban már jó pár változtatás történt a katolikus egyházban, főleg miután megtalálták a holt-tengeri tekercseket és ahogy elnéztem ezeket már az ortodox egyház is átvette.
@doncsecz:
Igen, a román az volt. Novgorodiról én eddig nem hallottam, bár hozzáteszem, nem tanulmányoztam a témát teljes mélységben,
@maxval: A román és novgorodi ortodox egyházaknak is ha jól tudom voltak változatai.
@Zolika:
Mivel görögök építették, nem valószínű. A görög ortodoxia nem használja az egyházi szlávot, csak a görögöt istentiszteleti nyelvként + persze a helyi nyelveket is használja.
@doncsecz:
Az egyházi szláv az óegyházi szlávból származik, ami de facto bolgár.
Azonban az egyházi szláv az óegyházi szlávnak az orosz váltiozata, s ez a "szabványos", legeltrejedtebb változat.
De pl. van az egyházi szlávnak szerb változata is, a szerb ortodoxia is ezt használja, mármint a normál modern szerbbel együtt.
@Zolika: Az egyházi szláv nyelv inkább ó-bolgár semmint szerb
A budapesti, Petőfi téri görög-makedon-magyar ortodox templom alapító okiratában tutti, hogy nem találtak egyházi szláv (szerb?, nemszerb?) szövegeket. Mégis a moszkvai pátriárchátusé...