MTA: leszidta a kollégáit a volt elnök
Pálinkás József szerint a nyelvstratégiai intézetről szóló állásfoglalást megfogalmazó osztály veszélyeztette az Akadémia anyagi biztonságát, sértett és politikailag motivált. Mondja ezt egy miniszteri poszt várományosa egy tudományos állásfoglalás ügyében.
Több forrásból úgy tudjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjáról a napokban leköszönt Pálinkás József szokatlanul éles hangon kritizálta az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztályának állásfoglalását. Ebben a kormány által rendeletileg létrehozott Nyelvstratégiai Intézettel kapcsolatos álláspontjukat ismertették az intézet megalapításának napján, április 1-én.
A még elnökként írt és az osztály egyes intézményvezetőinek címzett levelében a volt akadémiai elnök azt kifogásolta, hogy az állásfoglalás éppen a választási kampány finisében jelent meg és azonnal nyilvánosságot is kapott. Pálinkás úgy értékelte, hogy az osztály egyeztetett állásfoglalása sértettséget fejezett ki és politikai indíttatású volt.
Pálinkás József levelében óva intette az intézményvezetőket attól, hogy az akadémia biztonságát – anyagi biztonságát is – kockára tegyék a kormánnyal folytatott vitában. Az elnök úgy vélte, hogy a kormánynak joga van háttérintézményeket létrehozni, és ezen háttérintézményekre viszont nem érvényesek például a minőségbiztosítás követelményei.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A levél pontos szövegét egyelőre nem sikerült megszereznünk – az érintettek nem kívánták átadni azt, azonban a levél fent ismertetett vázlatos tartalmát senki sem cáfolta – ezért az ügyben megkerestük a Magyar Tudományos Akadémia elnöki titkárságát, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.
Kontra és rekontra
A Pálinkás által vitatott állásfoglalás elsősorban arra mutatott rá, hogy az intézet alapítója – azaz a kormány – nem egyeztetett az akadémiával, illetve általában a tudományos intézetekkel, kutatóhelyekkel, nem nyilvánította ki az ezekkel és a határon túli kutatóhelyekkel folytatott kapcsolattartás és a tudományos eredmények felhasználásának szükségességét és nem gondoskodott a tudományos minőségbiztosításról sem. Az állásfoglalás kiemelte, hogy a létező tudományos intézmények (egyetemi tanszékek, kutatóintézetek és -csoportok) kiterjedt és nyílt, nemzetközileg is elismert tudományos tevékenysége alapot adhat a kultúra egyes területein meghozandó döntéseknek is. Ezen felül az I. Osztály állásfoglalása nem tartalmaz más jellegű állásfoglalást – éppen ezért a Pálinkás levélének pontos szövegén túl arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért értékelte politikai indíttatásúnak az állásfoglalás szövegét a volt elnök?
Az intézmény alapításának körülményei és időzítése nyilván nem róhatók fel az állásfoglalást megfogalmazóknak: azt ugyanis pontosan azon a napon hozták nyilvánosságra, amikor a jogszabály szerint az intézet megalakult. Az közzététel időzítésének kérdésében politikai motivációt éppen akkor lehetett volna felvetni az állásfoglalást közlőknek, ha azt a parlamenti választásokra vagy egyéb belpolitikai eseményekre tekintettel nem az intézmény alapításakor tették volna közzé.
Az sem mellékes kérdés, hogy mit ért az alatt a volt elnök – aki egyébként több forrás szerint is valamilyen tudománypolitikával is foglalkozó miniszteri poszt várományosa–, hogy anyagi és egyéb biztonságát kockáztatja az akadémia, amikor egy vitában állást foglal? A Magyar Tudományos Akadémia hagyományosan, alapító okirata és az alkotmány szerint is a „nemzet tanácsadója” – éppen, hogy feladata állást foglalni ilyen ügyekben. A hatályos törvény egyenesen az akadémia közfeladataként írja elő, hogy a hazai tudományos kutatások irányait rendszeresen értékelje és ezekkel kapcsolatban javaslatokat fogalmazzon meg, hogy őrködjön a tudományos közélet tisztaságán, a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságán. Ráadásul az intézmény költségvetését az Országgyűlés szavazza meg és fogadja el, nem pedig a kormány.
Pálinkás József felvetéséből pedig az a következtetés is kiolvasható, hogy a fentiek alapján éppen az MTA rendes, törvényes működése veszélyezteti az akadémia biztonságát. Érdekes kérdés, hogy miért gondolja ezt így valaki, aki nem csupán e nagy múltú köztestület köztiszteletben álló elnöke volt mostanáig, de a közeljövőben tán éppen miniszteri pozícióból irányítja majd a kormány tudománypolitikáját?
Pálinkás József sokak szerint fél lábbal már kormánytag. Számos hírportál számolt be arról, hogy ő az emberierőforrás-miniszteri poszt várományosa, mások szerint külön tudománypolitikai tárcát szerveznek számára (bár az Index szerint a kormány esetleg uniós posztra jelöli rövidesen). Erről az oldalról szemlélve legalábbis elgondolkodtató, kinek akadhattak politikai motivációi az ügyben.
Amennyiben az MTA valóban jól töltené be a "nemzet tanácsadója" feladatkörét, a magyarság ma nem ott tartana, ahol tart. Sem gazdasági, sem politikai, sem pedig a mindkettőt alapjaiban meghatározó egészséges magyar identitás léte, nem léte tekintetében.
Remélem, az alternatív intézmények működése végre utat, teret ad, egy az MTA igen "belterjes", szabad kőművesek által fölügyelt, elsősorban nem a nemzeti érdekeket, stratégiát előtérbe helyező működésével szemben, valami másnak. Minden kutatási területen.
bocsánat, Péter helyett Józsefet szerettem volna írni...
Szereintem ez a napnál világosabb: Pálinkás Péter egy politikai poszt várományosa, vagyis politikai indíttatásból mondta hogy az I. Osztály állásfoglalása politikai indíttatású. Egy politikusnak mindig politikai indíttatásból kell cselekednie, különben nem lenne politikus.Ezt várják tőle. Sőt ha egy politikus azt mondja valamiről, hogy politikai indíttatású, az egyfajta dícséretnek is felfogható :-)