Ki a keresztanyám gyermeke?
Nem a nyelv határozza meg a világot, ellenben a világ erős hatást gyakorol a nyelvre. Némi túlzással mondhatjuk, hogy a szó a világ tükre.
István nevű olvasónk kérdezi:
Milyen rokona/atyafia a fiam keresztanyjának a gyereke a fiamnak? Kereszttestvére? vagy erre nincs is kifejezés. Pedig jó lenne a család-összetartozások erősítése érdekében.
Nos, István talán tudta is, csak bizonytalan volt benne, de a kereszttestvér kifejezés létezik, és pontosan a keresztszülő gyermekét (illetve saját szülőnk keresztgyermekét) jelenti. Ennél érdekesebb István azon megjegyzése, hogy ha lenne ilyen kifejezés, az segítené a családok összetartozását.
A valóságban azonban, úgy tűnik, éppen fordítva működnek a dolgok. Korábban minden bizonnyal gyakrabban használták a kereszttestvér szót, és más rokonsági terminusokat is – ennek ellenére a családi kapcsolatok az elmúlt évszázadban meggyengültek. Ennek nem a nyelv az oka, hanem a társadalmi viszonyok változása. Akiknek környezetében nem tartották már számon, ki kinek a kereszttestvére (ha volt egyáltalán), azok nem használták a szót, talán el is felejtették.
(Forrás: Wikimedia Commons / Nek Vardikos / CC BY-SA 3.0)
Ahogyan nem segítettek a családi összetartozásban a meglevő szavak, hasonlóképpen aligha segíthetnek az újonnan létrehozottak sem, mint ahogyan az sem, ha a feledésbe merült vagy merülő szavakat megpróbáljuk visszahozni a használatba. Hasonlatos ez ahhoz, ahogy a mamut szó gyakori használata sem hozza vissza a szőrös ormányosokat, sőt, a föld alól sem fognak ennek köszönhetően újabb mamutleletek felbukkanni. Ellenben ha a Pilisben hirtelen mamutcsordák kezdenék taposni Attila városának maradványait, a szó használati gyakorisága megnőne, és azok is megismernék, akik korábban nem ismerték.
Másfelől megfigyelhető az is, hogy a szavakat a nyelv újrahasznosítja, vagy jelentésüket kiterjeszti. Eredetileg keresztszülőnek azt nevezték, aki valóban a keresztvíz alá tartotta a gyereket. A keresztszülő vállalta, hogy a gyermek keresztény neveltetéséről akkor is gondoskodik, ha a szülőknek erre valamiért nem lesz alkalmuk. A keresztszülő a vérrokonságon, de legalábbis a szűkebb rokonságon kívül álló védelmező volt. Ma sok olyan embernek is van keresztanyja, keresztapja, aki nincs is megkeresztelve, ahol a család egyáltalán nem vallásos. A keresztszülők ezekben a családokban egyfajta fogadott rokonok, általában baráti párok, akik egy kicsit magukénak vallják a gyereket. Funkciójuk hasonló a vallásos keresztszülőkéhez, de már vallási tartalom nélkül.