Mi köze egy fájós lábú olasz szerzetesnek a magyar értelmiséghez? Mit tehetett az 1700-as években egy diák, ha egyetemi diplomára vágyott? Hol voltak akkoriban a legnépszerűbb egyetemek? Ha nem a röghöz kötés, mi volt a külföldön tanulók legnagyobb g...

Időről időre összejönnek tudós hölgyek és urak, hogy a magyar őstörténetről beszélgessenek. Közben telnek az évek, s mi egyre távolabb kerülünk az őstörténettől. A tudósok viszont szeretnék közelebb hozni a múltat a mához, hogy végre megtudjuk, mi tö...

Isten személy-e, szervezet, vagy valami más? Az emberi olvasók sem feltétlenül tudják eldönteni, hogyan kategorizálják a szavakat, nemhogy a számítógépprogramok... A számítógépes szövegértelmezésnek sok a buktatója, de egyre többen küzdenek meg siker...

Pro captu lectori habent sua fata libelli – az olvasó képességeitől függően a könyveknek is megvan a saját sorsuk, írta Terentianus Maurus a 2. század végén. Úgy tűnik, megállapítása a közmondásokra is érvényes – még Eszperantiában is.

Olvasónk nem ért egyet korábbi cikkünkkel, és szeretné, ha beleírnánk azt is, ami benne van. Levelével azonban rámutat, hogy a kulturális rokonság kérdésére miért nem lehet egyértelmű választ adni – nem véletlen, hogy a tudomány sem foglalkozik vele....

Kosztolányi a nyelvhasználatot a légzéshez, a nyelvet pedig Hamlethez hasonlítja miközben bevezetőt ír két nyelvművelő szótár elé. Mi pedig megpróbáljuk kimazsolázni az írásból, hogy miket is gondolt a nyelvről...

Mit csináljunk egy lepukkant gyárépülettel? Hogy lehet hasznosítani egy ilyen hodályt, ami ráadásul a nem túl vonzó kikötői részen épült? A finnek kitalálták: csináljunk belőle kultúrközpontot! A legendás Kábelgyárban jártunk.