Kalapács alatt a legrégebbi magyar nyomtatvány
Az első teljesen magyar nyelvű hazai nyomtatvány 1574-es bécsi kiadása a Központi Antikvárium pénteki árverésének kiemelkedő darabja, évek óta nem volt ilyen irodalmi-művelődéstörténeti jelentőségű dokumentum az aukciós piacon.
Az Ui Testamenetum Magiar nielven: meli az Görög, es Diák nielvböl reghen Silvester Ianos altal fordittatot (Új Testamentum magyar nyelven, mely az görög és deák nyelvből régen Sylvester János által fordíttatott) az első teljesen magyar nyelvű hazai nyomtatvány, egyúttal az első teljes, magyar nyelvű Újszövetség. A 16. századi, rendkívül ritka könyvnek Magyarországon csupán két teljes példánya ismert. Kereskedelmi forgalomba az utóbbi évtizedekben nem került, most 5,5 millió forinttól lehet licitálni rá.
A megkímélt állapotban, eredeti bőrkötésben megőrzött szentírás különös érték – mondta az MTI-nek Bálinger Béla, az antikvárium aukciós szakembere. A könyvben lévő beírás alapján azt is lehet tudni, hogy a Pozsony megyei Bazin plébániájának tulajdonában volt.
Kultúrtörténeti adalék, hogy a fordító, a humanista műveltségű Sylvester János e munka kapcsán állította össze első, tudományos igényű, korszerű magyar nyelvtanát. Sylvester azt is felismerte, hogy anyanyelve alkalmas a klasszikus verselésre, a szentírási szöveg végére illesztett verses tartalmi összefoglalói az első hosszabb, irodalmi értékű, magyar időmértékes verssorok. Stilisztikai és bibliai régiségtani tanulmányokat is fűzött a szöveghez, ezek az első hazai filológiai szakmunkák.
Ritkaság az első önálló Petőfi-kötet, a 600 ezer forintról induló Szerelem gyöngyei 1845-ös első kiadása. A versek ihletője Mednyánszky Berta volt, akit a költő többször meglátogatott Gödöllőn, de a lány apja visszautasította a leánykérést. Széchenyi Istvántól több első kiadás is szerepel a kínálatban, így a Balatoni gőzhajózás, A Magyar Akadémia körül, a Néhány szó a lóverseny körül, a Kelet népe és a Lovakrul – utóbbi könyvet a szerző sajátkezű aláírása teszi még értékesebbé. A magyar avantgárd egyik legjelentősebb folyóirata, a Kassák Lajos szerkesztette Munka volt, amely 65 számot ért meg 1928 és 1939 között. Kassák ezt az 1927-ben megszűnt, összesen öt számot megért Dokumentum folytatásának szánta. Az aukción a folyóirat ritkán fellelhető teljes sorozatát kínálják, 1,2 millió forintos induló áron.
Négy, eddig ismeretlen magyar helyszín – Brassó, Nagyszeben, a Vöröstoronyi-szoros, Lippa vára – ábrázolásának előkerülése teszi könyvészeti, művelődéstörténeti szempontból rendkívül becsessé az antwerpeni Jakob Peters rézmetsző város- és csataképgyűjteményének 1690 körüli változatát, amely 800 ezer forintos kezdő árat kapott. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1618-ban kelt, saját kezű aláírásával ellátott, latin nyelvű oklevele 400 ezer forintról indul. Ebben Bethlen legkedvesebb rokonának, utódjául kiszemelt öccsének, Bethlen Istvánnak és feleségének, Csáki Krisztinának adományozza Huszt várát Visk mezővárossal és számos máramarosi faluval együtt.
Tudom, hogy MTI-hír, de a cím felettébb helytelen, félrevezető. Lehet, hogy a nyomtatott médiumoknál 50 karakterbe bele kell férnie a címnek, de a Nyesten nem ártana, ha a címből is világossá válna, hogy a többedik kiadásáról van szó (ha már eltekintünk attól, hogy mi is az első "magyar" nyomtatvány). S ha még nagyon sok hely maradt, ám azt is megemlíthetjük a címben, hogy nem "a" lesz elálverezve, hanem egy példánya.