A nyelvészet és a metszetek győztek a Pastinszky árverésen
Élénk érdeklődés kísérte a Pastinszky Antikvárium csütörtöki aukcióját, a 406 tétel több mint kétharmada elkelt. Százezer forint felett hétszer koppant a kalapács, miközben rekord leütés is született, félmillió forintot meghaladó összeggel.
Az aukció legdrágább tétele Kempelen Farkas könyve lett, amelyben a tudós polihisztor az emberi beszéd mechanizmusát elemzi. A modern fonetikai kutatásokat megalapozó, 1791-ben, Bécsben megjelent tanulmány igazi unikum, csak nagyon ritkán fordul elő a könyvpiacon. Ezért indult 180 ezer forintról, majd hosszasan emelkedett, míg eljutott egészen 600 ezer forintig. Ezt a magas összeget egy, a teremben ülő gyűjtő ajánlotta meg, versenybe szállva több magyar, egy olasz és egy amerikai telefonos licitálóval. Ugyancsak ő szerezte meg az egyik legszebb térképlapot, az 1699-es Észak-Amerikát ábrázoló általános térképet 70 ezer forintért.
A nyelvekkel, nyelvtudománnyal, hangtannal foglalkozó blokk egyéb kötetei is jól mentek. Négy-ötszörös áron vitték el Bálint Gábor kazáni-tatár nyelvtanulmányait, kabard nyelvtanát, Munkácsi Bernát vogul, és finn-ugor nyelvészeti munkáit.
Vevőre találtak a különösen szép metszetek. A Habsburg várak látképeit tizenöt lapon, Andreas és Joseph Schmuzer metszették rézbe a XVIII. század első felében. A Bécsben kiadott sorozatért 480 ezer forintot adtak. Ritkaságuk és művészi kvalitásuk indokolta, hogy 100, illetve 110 ezer forintért vettek meg három, 1840-ből való pesti látképet.
Mint mindig, most is jól mentek az antikvárium gyűjtőkörébe tartozó történelmi, helytörténeti, egyháztörténeti, család-, és jogtörténeti, könyvészeti és művelődéstörténeti művek. Cantu Caesar tizenöt részes Világtörténelmét 80 ezer forintra tartották, és megadták érte a 200 ezer forintot. Vereby Soma 'Magyar mágnások életrajzi s arczképcsarnoka' című, 1860 és 1877 között megjelent füzeteiben a magyar arisztokráciának állított emléket. A számos művészi illusztrációt tartalmazó igen ritka sorozat öt darabját 36 és 60 ezer forint között ütötték le. Az I. Lipót császár által aláírt, és az uralkodó sajátkezű, néhány soros megjegyzésével is ellátott címeres okiratot 95 ezer forintra licitálták.