A madridi könyvvásáron először lesz ott Magyarország
Spanyolország legnagyobb, pénteken kezdődő könyvfesztiválján most először lesz ott Magyarország önálló standdal. A rendezvény a magyar uniós elnökségi program része.
Madrid központi terén, a Retiro parkban mintegy 400 sátorban kínálják majd a könyveket június 12-ig, köztük külön standon a 141 címszót tartalmazó magyar irodalmat, azokat a köteteket, amelyek 2000 óta jelentek meg spanyol nyelven a Magyar Könyv Alapítvány támogatásával – mondta el az MTI-nek Cserháti Éva Madridban élő műfordító, a magyar irodalmat reklámozó lho.es című, 2007-ben inditott portál főszerkesztője.
A 141 címszó között van a spanyol nyelvterületen a legnagyobb népszerűségnek örvendő Márai Sándor, akinek 11 regényét adta ki eddig a Salamandra kiadó. Rajta kívül többek között Bánffy Miklós, Csáth Géza, Kaffka Margit, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Kertész Imre, Esterházy Péter, Szabó Magda, Konrád György, Heller Ágnes, Tóth Krisztina, Dragomán György könyvei között válogathat a madridi érdeklődő.
A legutolsó magyar kötet, Rubin Szilárd Csirkejáték című regénye májusban jelent meg Madridban. Óriási siker Spanyolországban Bánffy Miklós Erdélyi trilógiája, amelyet Cserháti Éva fordított és több kiadást élt meg, az első kötet, a Megszámláltattál negyedik kiadása most látott napvilágot. 2009-ben a legnagyobb napilap, az El Pais kritikusai a trilógia első kötetét megszavazták a legjobb külföldi regénynek. A legújabb fordítás, Kuncze Aladár Fekete kolostora a nyáron kerül spanyolul a közönség elé.
Márai és Bánffy a két legsikeresebb magyar író Spanyolországban és ez azért van, mert a spanyolok szeretik a 20. század eleji irodalmat, a sok mesés leírást és a monarchiát, az arra utaló vagy a monarchiával összefüggő történeteket – mondta az MTI érdeklődésére Cserháti Éva.
A műfordító krimibe illő módon szedte össze a spanyolra fordított magyar irodalmi művek jegyzékét, mert központi katalógus nem létezik, csak úgy például, hogy európai nyelvek vagy uráli nyelvek. Nagy segítségére volt a gyűjtésben egyfelől a 2007-ben indított portál, másfelől az ott jelentkezett spanyol katonai bíró, Ricardo Izquierdo Grima, aki – mint kiderült – a magyar irodalom szenvedélyes gyűjtője és tengerparti házában legalább 600 magyar regényt őriz szó szerint is, mert a könyvek mellett a polcon ott a fegyvere – mesélte Cserháti Éva.
A katonai bíró 17 évesen „szeretett bele” a magyar irodalomba, amikor apjától kapott három Zilahy Lajos-regényt spanyolul, köztük a Halálos tavaszt, de sikerült megszereznie egy Jókai-regényt is, amelyet a 19. század végén adtak ki spanyol nyelven.
@Fejes László (nyest.hu): Nem csak spanyol hibákon szoktam ám kiakadni, ugyanúgy bármitől, ha tudom, hogy kellene helyesen írni. Ha pedig nem tudom, akkor szerencséje volt az elkövetőnek. ;)
Mennyivel érdekesebb a hírrel kapcsolatban, hogy Rubin Szilárdról pár éve még mint elfeledett szerzőről beszéltek (www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=13395), ma meg már spanyolra fordítják a műveit. Vagy miért fordítanak Zilahyt?
Ja, és most látom, a szövegben szegény Kuncz Aladár Kunczeként szerepel. Ezt bezzeg nem reklamálja senki!
@El Mexicano: Én azért nem hoznék ilyen éles ítéletet. Egy hírügynökségben vagy újságban nagyon sok hírt kell feldolgozni, sok nyelvből kell különböző tulajdonneveket leírni, gyakran technikailag sem megoldható mindennek a pontos jelölése. Ha pl. lezuhan egy városra egy repülőgép, a hírszerkesztőnek nincs ideje utánajárni, hogy akkor most van-e vessző az n-en vagy van-e farkincája a c-nek, vagy hogy ľ vagy ĺ, ș vagy ş írandó-e. Ráadásul az olvasók túlnyomó többségének ez az információ nem mond semmit. Téged egy spanyol hiba felidegesít, egy szlovákot észre se veszel. A hírügynökség úgy tudja optimálisan, az ügyfeleit legjobban kiszolgálva a feladatát, ha ezt feláldozza más szempontok oltárán. Nem kell neki örülni, de tragédiát sem kell csinálni belőle.
@Fejes László (nyest.hu): Hát igen, sajnos ismerem ezt a fajta hozzáállást, a bulvársajtóban is eléggé gyakori. Ez a tipikus "azért, mert csak", teljesen indokolatlan és alaptalan a 21. században. Ráadásul pl. az sem mindegy, hogy placa vagy plaça... dehát ez van.
@El Mexicano: Szerintem az MTI egyszerűen nem használ idegen szavakban ékezeteket. Ennek fő oka az lehet, hogy gyakran a forrásai sem. Persze vannak esetek, amikor könnyen utánanézhetne, vagy éppen az ott ülő főszerkesztő pontosan tudja, mit hogyan kellene írni. Csakhogy ennek az lenen az eredménye, hogy hol tudnák a helyes ékezetezést, hol nem, és ezzel egy csomó kritikának lehetnének kitéve. Ők ezzel szemben azt választják, hogy következetesen nem használják ezeket. Nyilván nem jó megoldás: a sok rossz közül az egyik.
(Egyébként a helyesírási szabályzatnak is ellentmond, mert aszerint a latin betűs idegen szavakból csak az olyan ékezeteket lehet elhagyni, amelyek az adott betűn a magyarban nincsenek. Ez se jó egyébként, mert pl. Dvořákból Dvorák lesz, amire ha ránézünk, azt hisszük, h fel van ékezetezve, hiszen az a-n van vessző... akkor már "logikusabb" lenne Dvorakot írni... na persze ebben az esetben azt lehetne felvetni, miért nem írjuk úgy, ahogy a legközelebb van az eredeti alakhoz... Nincs királyi út.)
Bocs, de El País. Az MTI is megéri pénzét, hogy vezető magyar hírügynökség létére nem néznek rendesen utána, hogy mi a címe a hivatkozott újságnak... csak annyiból állna, hogy www.elpais.es