A lepantói félkarú nyomában
Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616) spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote megálmodójának földi maradványait keresik a trinitárius rend madridi kolostorában.
Cervantest az otthonához közeli kolostorban helyezték végső nyugalomra 1616-ban, földi maradványai 1673-ban tűntek el, amikor a rendházban nagyszabású átépítés folyt. Egyes források szerint a csontokat egy másik kolostorba szállították át, majd később visszahozták, ám senki sem tudja, hogy az épületegyüttesen belül végül is hol temették újra - olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.
A kutatáshoz engedélyt adott a helyhatóság, ahogy a madridi érsekség is. A történészek és régészek reményei szerint, amennyiben fellelnék Cervantes földi maradványait, arcrekonstrukciót végezhetnének, ugyanis Don Quijote megálmodójáról egyetlen hiteles portré sem maradt fenn. Az egyetlen ismert arcképet Juan de Jauregui (1583-1641) spanyol festő festette jó húsz évvel Cervantes halála után.
A csontok elárulhatják azt is, hogy miben hunyt el az író, aki iszákos hírében állt, s akivel a feltételezések szerint májzsugor végzett.
"A korabeli források szerint utolsó éveiben nagyon beteg volt" - hangsúlyozta Fernando Prado történész.
A szakemberek geofizikai kutatási módszerrel, úgynevezett földradar (GPR: Ground-Penetrating Radar) segítségével vizsgálják át a kolostor falait, rejtett üregek után kutatva, ahogy felmérik 5 méter mélységig a talajt a padlózat alatt.
A szakemberek szerint sebesüléseinek köszönhetően könnyűszerrel azonosíthatják Cervantes földi maradványait, az író ugyanis 1571-ben a lepantói csatában a mellkasán és a karján sebesült meg, utóbbi miatt képtelen volt használni egyik kezét.
Fernando Prado reményei szerint a projektet 2016-ig sikerül befejezni, amikor világszerte megemlékeznek Miguel de Cervantes halálának négyszázadik évfordulójáról.
A lepantói csata az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúk egyik híres tengeri csatája, amely Görögország nyugati partjainál, a Patrasz-öbölben zajlott. Az ütközetben a Velencei Köztársaság, az V. Pius pápa által vezetett Pápai állam, Spanyolország, a Genovai Köztársaság, a Savoyai Hercegség és a Máltai Lovagrend szövetsége döntő csapást mért az oszmán flottára.