Horvátországban túl magas a küszöb
Pélmonostoron az anyakönyvi hivatal kilenc alkalmazottja között egy magyar sincs, ami nehézséget okoz a magyar nevek anyakönyveztetésében is.
Juhász Sándor horvátországi magyar parlamenti képviselő azt javasolta, hogy a nemzetiségi nyelvhasználat alsó küszöbét a jelenlegi egyharmad helyett egyötödre, vagyis 20 százalékra kell csökkenteni, amivel heves reakciókat váltott ki ellenzéki horvát politikusokból. Juhász Sándor javaslatát a horvát parlament csütörtöki ülésén terjesztette elő, ahol a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosításáról folytattak vitát a képviselők.
A magyar kisebbség zágrábi parlamenti képviselője az MTI-nek pénteken nyilatkozva emlékeztetett: Romániában 20 százalék, Magyarországon 10 százalék ez a határ. A horvátországi kisebbségek azonban ott, ahol arányuk nem haladja meg a 33 százalékot, nem használhatják hivatalosan anyanyelvüket, és nem tehetnek ki kétnyelvű táblákat az intézményekre.
Juhász elmondta, hogy a parlament a szociáldemokrata kormány által a helyi és regionális önkormányzatokról, valamint a kisebbségi nyelvhasználatról elfogadott két törvénymódosítási javaslatot vitatott meg. Utóbbi jogi következményeket irányoz elő azokkal az önkormányzatokkal szemben, amelyek figyelmen kívül hagyják a kisebbségi törvényt. A magyar képviselő saját indítványt nyújtott be a kisebbségi nyelvhasználati küszöb leszállításáról. Döntés egyelőre egyik javaslat esetében sem született.
„A 33 százalék nagyon sok. Baranyában vannak olyan járások, ahol a lakosság mindössze 29,3 százaléka magyar. Ezekhez a közigazgatási egységekhez többségükben magyarlakta települések is tartoznak, a hatályos törvények szerint pedig nekik nincs joguk saját anyanyelvük hivatalos használatához ” – mondta, majd hozzátette: Pélmonostoron például az anyakönyvi hivatal kilenc alkalmazottja között egy magyar sincs, ami nehézséget okoz a magyar nevek anyakönyveztetésében is.
Az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Horvát Demokratikus Szövetség Szlavóniáért és Baranyáért (HDSSB) képviselői erősen bírálták a magyar törvényjavaslatot és Juhász nyilatkozatát is. Boro Grubičić, a HDSSB képviselője például azt válaszolta a magyar képviselőnek, hogy próbáljon meg az osztrák parlamentnek javaslatot tenni arról, hogy Bécsben az állami és városi hivatalok épületeire kétnyelvű, osztrák-cirill táblákat helyezzenek ki, hisz ott is él 200 ezer szerb.
Milorad Pupovac szerb kisebbségi képviselő felszólalásában kiemelte, hogy cirill írásmód ősidők óta létezik, és nem csak a szerbek használják. „Ha Horvátországot nem zavarja a horogkereszt vagy az usztasákat jelző U betű a falakon, de zavarja a cirill írásmód és kisebbségekről szóló törvény, akkor mi harcolni fogunk az ilyen Horvátország ellen” – fogalmazott a képviselő.
A kormányt az alkotmánybíróság kötelezte, hogy változtassa meg a kisebbségi törvényt, miután a taláros testület megsemmisítette azt a népszavazási kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessenek kihelyezhetőek a cirill és latin betűs kétnyelvű feliratok. A civil kezdeményezők azt kérték, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot. Az alkotmánybíróság – amellett, hogy elvetette a népszavazás kiírásának lehetőségét – egyéves határidőt adott a vukovári városvezetésnek arra, hogy megoldja a kétnyelvű táblák kérdését. A kormányt pedig arra kötelezte, hogy egy éven belül kezdje meg a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosítását.
A kisebbségi törvény módosításához azonban kétharmados többség kell. Az ellenzéki politikusok reakciójából ítélve nem biztos, hogy a kormánynak sikerül ehhez partnereket találnia.
Nem értem ezt a kicsinyességet a kisebbségi nyelvhasználatot illetően. Miért fáj az valakinek, hogy a más anyanyelvű szomszédja is el tudja olvasni a táblákat a faluban és az önkormányzatnál van olyan ügyintéző, aki az ő nyelvét beszéli?
Ezt köszönhetjük a nacionalizmusnak. Semmi mást.