0:05
Főoldal | Rénhírek

Hogyan lett a PISA a világ legfontosabb tesztje?

Sokan igazságtalannak, mások értelmetlennek tartják és bagatellizálni próbálják a rossz eredményeket. Pedig a 2012-es PISA-vizsgálat megint arra figyelmeztet, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok nem állják meg a helyüket.

nyest.hu | 2014. január 8.

„Amilyen a ma oktatása, olyan lesz a holnap gazdasága” – vallja Andreas Schleicher, a OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) munkatársa, aki manapság az egyik legbefolyásosabb oktatási szakembernek számít. Többek között ő fejlesztette ki a Programme for International Student Assessment elnevezésű mérési módszert, amelyet PISA-tesztként ismerünk. De hogyan vált a világ legfontosabb mérési eszközévé a PISA? – Erről közölt összeállítást nemrégiben a BBC. 

A 2012-es mérés eredményei

A 2012-es PISA-mérés eredményei múlt év végén kerültek a nyilvánosság elé. Magyarország oktatására nézve sok jó hírt nem tartalmazott a legutóbbi, 2009-es adatokhoz képest. 2009-re ugyanis sikerült javítanunk az eredményeken, a 2012-es mérés azonban újra visszaesést mutat mind szövegértésből, mind matematikából, mind pedig természettudományból. Így hazánk mindhárom területen az OECD-átlag alatt teljesít, sőt újra csatlakozott a sereghajtók csapatához.

A PISA-felmérést háromévente végzik el az OECD 60 országában – így ez biztosítja a legszélesebb körű nemzetközi összehasonlítást az oktatási rendszerek képességfejlesztő potenciálja terén. Magyarország 1996 óta tagja a nemzetközi együttműködésnek; azóta nálunk is felmérik a 15 éves diákok szövegértési, matematikai és természettudományos képességeit. Így kerülnek be a több mint félmillió diák eredményeit tartalmazó nemzetközi összehasonlításba. És a jövőben még szélesebb körű lehet a felmérés, ugyanis Schleicher nyilatkozata szerint tovább kívánják bővíteni az OECD-mérést az egyetemisták rangsorolásához.

Rangsorok
Rangsorok
(Forrás: businessinsider.com)

A 2012-es rangsorok szerint a PISA-n legjobban az ázsiai területek diákjai (Sanghaj, Szingapúr, Japán, Hongkong, Dél-Korea) teljesítenek. A jobban teljesítő európai országok, amilyen például Finnország, legjobb esetben is az 5-7. helyet foglalják el a rangsorban. Az OECD-átlag alatt teljesít azonban az Egyesült Államok és jó néhány nyugat-európai, fejlett állam is. A közép-európai régióból legjobban Lengyelország és Szlovénia állnak a nemzetközi összehasonlításban: ők átlag feletti teljesítményt nyújtanak. Magyarország – Szlovákiával, Csehországgal és Ausztriával együtt – a sereghajtók közé tartozik.

A PISA története

A PISA név egyébként semmiféle utalást nem tartalmaz az olasz városra vagy a ferde toronyra. Egész egyszerűen azért kapta ezt a nevet, mert ezt angolul és franciául is lehet használni rövidítésként.

A PISA-felmérések ötlete először az 1990-es években merült fel. Ekkor ugyanis az oktatási kormányzatok összevetése nem a teljesítményen alapult, hanem sokkal inkább azon, hogy mennyi pénzt voltak hajlandóak az oktatás fejlesztésére költeni. A teszttel azt kívánták felmérni, hogy mi zajlik az egyes államok oktatási rendszerében: mennyire eredményes az a munka, ami az iskolákban folyik. Erre jött létre a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő teszt.

Schleicher szerint egy globalizált világban elengedhetetlen a nemzetközi összehasonlítás, ugyanis az egyes országok gazdaságai is ezen a porondon versengenek egymással. Ezért az oktatásban is nemzetközi porondon érdemes elvégezni az összehasonlítást. „Egy ország versenyképessége, és így az egyéni esélyek is azon múlnak, hogy kikkel játsszunk egy pályán. Tehát ezekkel kell összemérni az erőnket, hogy megtudjuk, hogyan teljesítünk, nem pedig a saját országunk standardjainak kell megfelelnünk. Ez egy globális játék.” Egy nemzeti felmérés szerint lehetünk egyre jobbak és jobbak, de ha a nemzetközi versenyben nem álljuk meg a helyünket, akkor ez csak látszateremény.

Ehhez nincs köze
Ehhez nincs köze
(Forrás: Wikimedia Commons / Alkarex Malin äger / GNU-FDL 1.2)

Az első néhány PISA-mérés alkalmával Magyarországon is érveltek úgy oktatáspolitikusok, hogy a rossz eredményektől nem kell megrettenni. A PISA ugyanis nem azt méri, amit mi tanítunk, így semmi meglepő nincs abban, hogy ezen a diákjaink elvéreznek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oktatásuk eredménytelen lenne: a saját standard méréseinknek megfelelnek a diákjaink. Schleicher érvelése szerint ez a gondolkodás téves: nem azt kell kikérdezni, amit tanítunk, hanem azt kell tanítani, ami a nemzetközi munkaerőpiacon a versenyképességet növeli. – Azaz valami olyasmit, amit a PISA-tesz mér.

Ez persze – főleg az első időkben – nem tette túl népszerűvé a PISA-t. Az országoknak át kellett esniük az úgynevezett PISA-sokkon, azaz azon, amikor rádöbbennek, hogy mennyire nem állják meg a helyüket a diákjaik nemzetközi összehasonlításban. Ez Magyarországon is megtörtént az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején. Azok az országok, amelyek a sokk hatására változtatnak oktatáspolitikájukon, háromévente követhetik a fejlődést. A finnországi csodáról ma is sokan beszélnek, írnak. Ha azonban nem sikerül átfogó oktatásfejlesztést végrehajtani, akkor csak hozzászokhatunk a lesújtó eredményekhez, vagy tagadhatjuk a mérés létjogosultságát, illetve hibáztathatjuk a tesztet a rossz eredményekért.

Mire jó a PISA?

Azon túl, hogy megmutatja a nemzetközi mezőnyben egy-egy ország teljesítőképességét, a PISA olyan államokon belüli oktatási problémákra is felhívhatja a figyelmet. Ez történt például Olaszország esetében, ahol kiderült, hogy az északi és a déli területek teljesítménye között óriási a különbség, és ez rendkívül igazságtalan munkaerő-piaci helyzethez vezet. De Magyarországgal kapcsolatosan is kiderült olyan másodlagos információ, ami fontos strukturális problémákra hívta fel a figyelmet – ti. hogy igen szelektív az iskolarendszer.

És ehhez sincs köze
És ehhez sincs köze
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ázsiai országok élre törése pedig megmutatja a mai világ oktatási képének a változását. A felívelő gazdaságok oktatási fellendüléséből arra következtethetünk, hogy ezeknek a területeknek a fejlődése a jövőben tovább fog folytatódni.

Forrás

How Pisa became the world's most important exam

PISA-felmérés: rosszabbul teljesítenek a magyar diákok, mint 2009-ben

Here's The New Ranking Of Top Countries In Reading, Science, And Math

A 2012-es PISA-jelentés (angol nyelven, PDF)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. május 16. 10:44
2 mederi

A fenti eredmények alapján át kéne vennünk a kínai tipusú oktatási rendszert, ami kő kemény.. Semmi liberális megengedés a gyerekek felé, annál több szigor és számonkérés.

Szerintem a "rózsaszín gyemekkor" végét jelentené, ha mindenáron elsők akarnánk lenni gyerekeinkkel..:)

5 éve 2014. január 8. 19:43
1 balka

Itt további adatok is megtalálhatóak a PISA-ról, és a magyar nyelvű jelentés (nem fordítás, átdolgozás):

www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/pisa/pisa_2012_meres