Őrült EMMI-szótár: a MANYSI nem tud róla
Ki készítette az erőforrás-minisztérium őrült szójegyzékét? Azt már tudjuk, ki nem.
Nem ismerte a Magyar Nyelvstratégiai Intézet azt a nagy botrányt kiváltó„szótárat”, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma adott ki munkatársai számára – tájékoztatta lapunkat az intézet vezetője.
A szójegyzék – amelyről Kósa András, a vs.hu újságírója tudósított először – olyan kifejezéseket sorol fel, amelyek „nem használhatók az egymás közötti, illetve a kedvezményezettekkel folytatott kommunikációban”.
(Forrás: A Hjógói Történettudományi Múzeum gyűjteményéből)
A minisztériumi és háttérintézményi dolgozók számára előállított dokumentumban több magától értetődő szóhasználati útmutatást is találni – így bizonyára mindenki egyetért azzal, hogy egy minisztériumi dolgozótól elvárható, hogy tudja, a jelnyelvi tolmács nem süketnéma tolmács, az egyedülálló nő az ügyintézésben soha nem szingli, a siketek pedig soha, soha – de még az utcai szóhasználatban sem! – süketek.
A felsorolt kifejezések jelentős része azonban enyhén szólva is véleményes, mi több, vitatható. A szójegyzék nagy része olyan, mintha egy kommunikációs cég állította volna össze egy választási kampány résztvevői – kommunikációs szakemberek, képviselőjelöltek – számára. Semmi sem indokolja ugyanis, hogy egy ügyintéző kerülje például a nyugdíjemelés szót és helyette csak a nyugdíjak reálértékének megőrzése kifejezést használja a hivatali munkája során, már csak azért sem, mert a két kifejezés egyáltalán nem csereszabatos. Egyértelmű, hogy a szótárféle szerkesztői a politikai kommunikációban kívánják kerülni a nyugdíjemelés szót és helyette inkább a nyugdíjak reálértékének megőrzését emelnék ki, de az azért meglehetősen ritka, hogy egy hivatali ügyintéző, egy háttérintézményi ügyfélszolgálati munkatárs sajtótájékoztatót tartana – őt nyilván továbbra is a nyugdíjemelésről fogják faggatni az ügyfelek. A vitatható kifejezések sorát nagyon hosszan lehetne folytatni, de ezt már sokan megtették előttünk.
Minket elsősorban az érdekelt, hogy a tavaly áprilisban alapított, évi százmillió forintból fenntartott Magyar Nyelvstratégiai Intézetnek (MANYSI) vajon volt-e köze a sokat vitatott „szótárhoz”. Az Intézet vezetője, dr. Bencze Lóránt rövid válaszában arról tájékoztatott bennünket, hogy sem az intézet munkatársai, sem pedig ő maga nem ismerték a vitatott dokumentumot.
Ez pedig nem csak azért furcsa, mert a MANYSI alapításának egyik – némiképp tán elvont – indoka volt, hogy az állam és az állampolgár közötti kommunikáció gördülékenyebb legyen, hogy „jobban megértsük egymást”. Azért is meglepő, mert egyértelmű, hogy a miniszterelnök által a miniszterelnökséget irányító államtitkár miniszter révén irányított új intézetet senki sem értesítette arról, hogy a miniszterelnök egyik minisztere által irányított csúcsminisztérium ilyen látványos nyelvi–terminológiai harakirire készül.
Lehet, hogy bizonyos dolgokat mégis jobb, ha szakemberek irányítanak?
Bizony, bizony, kezdetben nyögvenyelős az újbeszél megalkotása, bevezetése, de ha egyszer sikerül, utána már megy, mint a karikacsapás.