Darwin is plagizált?
Charles Darwin angol természettudós egy skót gyümölcstermesztő könyvére alapozhatta a természetes kiválasztódás elméletét – állítja egy brit kriminológus-szakértő.
Évtizedekkel Darwin fő művének, A fajok eredete című munkának 1859-es megjelenése előtt Patrick Matthew írt egy könyvet, amelyben leírta a „természetes kiválasztódás folyamatát”, elmagyarázva, hogy „egy természetben egyetemes törvény” miként biztosítja a legrátermettebbek túlélését. Habár Darwin elismerte, hogy Matthew „előre vetítette” az elméletet, mindig is tagadta a plagizálást, és kitartott álláspontja mellett, amely szerint önállóan dolgozta ki elméletét.
Az angliai Nottingham Trent Egyetem kriminológusaként dolgozó Mike Sutton szerint azonban Darwin nem csupán ismerte Matthew munkáját, hanem kölcsönzött is abból. A szakember éveken át bújta a két könyvet, ellenőrizte azok idézeteit és tanulmányozta azokat a szakembereket, akik mindkét szerzőre hatottak.
Sutton azt állítja, hogy olyan rejtett információkra bukkant, amelyek Darwin publikálatlan jegyzeteivel együtt azt bizonyítják, hogy a természettudós hazudott. „Szemben Darwin azon állításával, amely szerint Matthew felvetései teljesen észrevétlenek maradtak, az újonnan felfedezett adatok alátámasztják, hogy a gyümölcstermesztő könyvét valójában széles körben hirdették és olvasták” – idézte a szakembert a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. „Az új bizonyítékok súlyára alapozva, kétségem sincs afelől, hogy Darwin olvasta Matthew könyvét, majd lemásolta a férfi felfedezését és fő tételeit. Matthew munkája volt az, amely meggyőzte Darwint a természetes kiválasztódás fontosságáról” – fogalmazott Sutton.
A gyümölcstermesztésben érdekelt Matthew ideje nagy részét az erdőgazdálkodásnak szentelte. Fontosnak tartotta ugyanis a hajóépítésre leginkább alkalmas fák állandó kutatását az egyre gyarapodó Brit Birodalom hadiflottája számára. 1831-ben publikálta az On Naval Timber and Arboriculture (A hajófa és a fatermelés) című könyvét, amelynek függelékében kifejtette a természetes kiválasztódásra vonatkozó nézetét, a fákról szerzett ismereteire alapozva.
Amikor Matthew felhívta a figyelmet a saját és Darwin munkája közti hasonlóságokra a The Gardeners’ Chronicle című brit folyóiratban, a természettudós azt válaszolta, hogy soha nem olvasta a férfi könyvét, habár elismerte, hogy a földbirtokos a jelek szerint „előre vetítette” az elméletet.
Sutton szerint azonban Darwin közeli ismerősei közül sokan ismerték Matthew munkáját és néhányan még idéztek is belőle. A szakember Darwin olyan publikálatlan esszéire bukkant, amelyek témájukat tekintve feltűnően emlékeztetnek Matthew írására. „Véleményem szerint Charles Darwin a történelem legnagyobb ismert tudományos csalását követte el azáltal, hogy ellopta Matthew természetes kiválasztódásról alkotott teljes hipotézisét, terminológiáját, megfigyeléseit és magyarázatait” – mondta a szakember.
A három Darwin-biográfiát is jegyző James Moore, az angliai Open University munkatársa szerint azonban annak idején rengetegen jutottak ugyanarra a következtetésre a természetes kiválasztódást illetően, ám Darwin volt az egyetlen, aki egyetemes szinten kiterjesztette az elméletet. „Ez volt az ő öröksége” – fogalmazott a szakember.
A természetes kiválasztás elvét nem Darwin és nem Patrick Matthew, hanem William Charles Wells fogalmazta meg először, aki a természetes szelekcióról szóló írását 1813-ban – 45 évvel Darwin és Wallace előtt – olvasta föl a Királyi Társaság előtt. Wells elsőbbségét Darwin is elismerte A fajok eredete negyedik, ötödik és hatodik kiadásában.
Esetünkben ez a valószínű: "Darwin volt az egyetlen, aki egyetemes szinten kiterjesztette az elméletet."
Az természetes, hogy a legnagyobb felfedezések ritkán (vagy soha?) nem kerülnek be a felfedezőjük nevén a tud.történetbe.
A kb. 10.000 éves "Jelenlegi Civilizációnak" (a fogalom Dr. Milsteintől származik) olyan a szerkezete, hogy a hatalom (pénz, erőszak, magától értetődő elgáncsolás, büntetlen nyílt lopás), hogy semmilyen érték, így tudományos felfedezések sem maradhatnak azé, aki kitermelte. Általában a "név" sem, de a haszon soha.
Darwin valszeg mégis az "igazi"? Ezesetben azt hiszem, igen. Mert a nagy felfedezések előtt is vannak előzetes megfigyelések, már céltudatosan összegyűjtött adatok is. Sőt az elmélet felállításának lehetnek már előzetes kísérletei is.
Az áttörés azonban ilyenkor is egyetlen, koherensen gondolkozó agy terméke. Soha nem csoportmunka! A csoportos tevékenység már csak irányított tudományos "szakmunka".) Miért nem lehet csoportmunka? Mert az agyak tartalma nem ugyanaz. Egyetlen szóval se szabad megzavarni azt, ami benne van. Ami már (évek alatt, több tízezer oldalnyi tanulmányaiból meg a saját jegyzeteiből) kialakult a fejében. Még súlyosabb, hogy sem a kutatási cél (ami általában üzleti) sem a résztvevők hierachiája nem azonos a kutatást PÉNZELŐ - (politikus, állam, ipari tröszt) "szemében".
Darwin korában még valamivel jobb is volt a helyzet...
Á, Darwin nem plagizált, csak átvette a törzs- és fajanyagot.