A pletykálás tesz minket emberré
Evolúciós pszichológusok szerint azért alakult ki az emberi nyelv, hogy tudjunk pletykálkodni...
A pletykálkodás – bár ezt nem mindenki helyesli – a mindennapi éltünk része. Evolúciós pszichológusok pedig azt mondják, nagyon is fontos része: a pletykálkodás segíthet minket a túlélésben is – számolt be az új kutatási eredményekről a The Telegraph.
Valakit a háta mögött kibeszélni nem túl megbecsült foglalatosság, de majdnem mindnyájan űzzük, ugyanis ez az egyik dolog, ami igazán emberré tesz minket – állítják a tudósok, többek között Robin Dunbar, az Oxford University evolúciós pszichológusa. A fontos információkat ilyen pletykákon keresztül tudjuk meg, így azt is, hogy kiben lehet megbízni: alakítja a családi és a baráti kötelékeinket is. Ezek pedig kulcsfontosságúaknak bizonyulnak a túlélésben.
A pletykálkodást a társadalom megbélyegzi, és ha pletykálkodunk, gyakran bűntudatot érzünk. Pedig az újabb kutatások azt mutatják, hogy a legjobban tesszük, ha elfogadjuk az életünk természetes részeként, ami azért alakult ki, hogy tovább élhessünk. „Az egyik legfontosabb dolog, ami a túlélésünk esélyét meghatározza, a szociális hálózatunk nagysága” – mondja Dunbar professzor. „Mindennél nagyobb hatása van, kivéve talán azt, ha abbahagyjuk a dohányzást...” A társas kapcsolataink ugyanis meghatározzák azt, hogy mennyire vagyunk boldogok, és hogy mennyire érezzük jól magunkat. A társas kapcsolatokat azonban állandóan karban kell tartani, és erre a legjobb eszköz, ami kifejlődött az evolúció során, a nyelv. A nyelv azért alakulhatott ki, hogy a társas kapcsolati hálózatunkkal kapcsolatban mindig naprakész információkkal rendelkezzünk. Ezek az információk pedig a leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal a pletykákon keresztül áramlanak. A pletyka ugyanis nem más, mint olyan csevegés, amely naprakészen tartja a társas kapcsolatainkról szóló információkat. „Ez tesz minket emberré” – mondja Dunbar.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Dr. Jennifer Cole, a Manchester University pszichológia tanszékének munkatársa azzal kapcsolatban végzett kísérleteket, hogy az emberek mit gondolnak a pletykálkodásról. Ezekből a felmérésekből az derült ki, hogy mind azok, akik túl sokat, mind pedig azok, akik túl keveset pletykálkodnak, gyanúsak, velük óvatosabban bánunk. „A társas kapcsolatok rendkívül fontosak, ezért fontos a pletyka is. Tudjuk, hogy nem szép dolog valakiről a háta mögött beszélni, és hogy ezt a viselkedést a társadalom megbélyegzi. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy információkat szereznünk ahhoz, hogy megbízhassunk az emberekben, Ha valaki egyáltalán nem pletykálkodik, az gyanússá válik” – teszi hozzá.
Az evolúciós pszichológiában „pletykaelméletnek” hívják azt az irányzatot, amely szerint a nyelv azért fejlődött ki az ember evolúciója során mintegy 70 millió évvel ezelőtt, hogy a megbízható információk a lehető leggyorsabban áramolhassanak. Ez tette lehetővé azt is, hogy egyre növekvő létszámú csoportokba szerveződve éljenek őseink. Ma is nagyrészt ugyanerre, azaz pletykálkodásra használjuk a legtöbbször a nyelvet; és ez teljesen természetes.
Forrás
@ne má: Elírás. 6-7 millió évesnek tartják a csádi (toumai) leletet, amit hosszú vita után ma már elfogadnak az első előembernek.
Ez a 70 millió éves nyelv eredeztetés nagyon fájt, amikor szegény dinoszauruszok még csak kb. 65 millió éve purcantak ki...( utolsó bekezdés)
Amikor még aktív Wikipédia-szerkesztő voltam, örökös dilemma volt, hogy a sztárokról/celebekről szóló cikkekben mit fogadjunk el hiteles és megbízható forrásnak. Mivel róluk általában mindenki hazudik, sokszor a hivatalos forrásaik és még ők maguk is, ezért nem igazán lehet a pletykát szétválasztani a valós információtól: lehet, hogy éppen a pletyka az igazság és a "hivatalos" információ a hamis (csak ez általában soha nem derül ki), de lehet fordítva is, és lehet mindkettő félig igaz stb.
b a r o m s á g !
A pletykákkal az a baj, hogy sokszor a felük sem igaz.
Az egyik osztályban megindul a pletyka, hogy az osztályfőnök (nő) piarista apáca volt, de viselkedése miatt kirúgták. Az elméletet néhány nap múlva majdnem mindenki elfelejti: Élénk a fantáziád.
Év végén az osztályfőnök bejelenti, hogy kolostorba vonul, domonkos rendi apáca lesz.