Cigány-e vagy?
Több mint két évtizede járja a világot Molnár Zoltán, aki cigány közösségekről készült fotóival azt kutatja, hogy a hagyományok, a vallás, a kultúra, a zene mellett mi az, ami összeköti a roma embereket, milyen akadályokba üköznek, és milyen módon tudnak felülemelkedni gondjaikon. A Petőfi Irodalmi Múzeumban május 15-ig tekinthetők meg fotói.
Se arcok, se igéző-szomorú szempár, se lesújtó, úgymond sajnálatra méltó környezet. Csak egy kéz a kézen. Egy sokat sejtő, de még semmiről mit sem sejtő apró mancs, amely bizalommal telve, szeretetteljesen elterül egy kérges, piszkos kézen. Megható fotó.
(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)
Egy másik képen síró, kétségbeesett gyerekek, közben valaki éppen a kamerába kacag. Egy harmadikon a gyerek a lábával a malac arcával játszik, a negyediken az iskolapadban ül ceruzáját forgatva, vagy épp bátor nagytestvére mögé bújik, vagy az omladozó viskó ajtajában húzza a hegedűt. Megint másikon a putriban csücsülve bámul ki az ablakon valamire éppen rácsodálkozva-reménykedve. A másik láncon tart egy lovat, ott egy testvérpár kezében fiókákat rejt, itt pedig egy tányér mögül lesi két kis kétségbeesett arcú cigánygyerek a fotóst.
Lesik a fotóst, a több mint két évtizede alkotó Molnár Zoltánt, akinek mintegy ötven egyéni és csoportos kiállításon – Magyarországon és külföldön – voltak láthatók fényképei. A Világok útjain című, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) megrendezett tárlatán a cigány kultúra, hagyományok, hétköznapok, ünnepek elevenednek meg elsősorban portrékon keresztül. A korábban szinte csak fekete-fehér filmre dolgozó Molnár Zoltán most először állít ki színes fotókat is.
Hogy honnan származik Molnár Zoltán cigány emberek kultúrája iránti kíváncsisága? „Dédszüleim Sepsiszentgyörgyön éltek, a család Újvidéken keresztül érkezett Magyarországra. Tizenévesen szüleimmel családfakutatás céljából jártam először Erdélyben, és máig előttem van egy kép: a Havasokban kiszálltunk az autóból, és ott állt egy roma kislány. Egy kis csokornyi havasi gyopárt nyújtott át, mi élelmiszert adtunk neki. Középiskolás éveimben pedig a Gyimesekbe látogattam, az ott élők világlátása, szabad élete fogott meg, de elsősorban nem etnikai szempontból. Inkább az, ahogyan abban a környezetben, közösségben, sokan, egymásnak kiszolgáltatva élnek” – meséli Molnár Zoltán.
Karrierjének nagy lökést az érettségi után elnyert Escher Károly tanulmányi ösztöndíj adta, majd a Magyar Iparművészeti Egyetemen Benkő Imre, Gulyás Miklós, Miltényi Tibor, Zátonyi Tibor tanítványa volt.
Világok útjain
A PIM kiállításának gerincét elsősorban a cigánygyerekekről 2003 és 2012 között, főleg Erdélyben és Magyarországon készült felvételek alkotják. De Molnár Zoltán többek közt járt Montenegróban, ahol egy koszovói romatelepen muzulmán cigányokat fotózott, majd eljutott Macedóniába, míg Bulgáriában egy roma esküvőbe csöppent. „Kicsit korábban, 2010-ben André Kertész tanulmányi ösztöndíjjal Párizsban tölthettem el két hónapot, éppen akkor, amikor a világsajtót is megjárt roma kitoloncolási kísérletek zajlottak. Úgy éreztem, hogy muszáj a sorsokat végigkövetnem. Négy évvel előtte pedig Dél-Franciaországban jártam, Saintes-Maries-de-la-Mer-ben az egyik legnagyobb, Szent Sárához kötődő roma zarándoklatot fotóztam” – meséli a fotós.
Először színesben
Kiállításon eddig csak fekete-fehér fotói voltak láthatók Molnár Zoltánnak. „A fekete-fehér fotó szerintem nagyon erős kifejezőerővel rendelkezik, sokkal inkább arra késztet, hogy magával a témával foglalkozhasson a befogadó. Ugyanakkor 2008 óta színesfilmmel is kísérletezem, a Petőfi Irodalmi Múzeumban lesz az első alkalom, hogy egy kiállításon színes fényképeim is szerepelnek. Sorozatokban gondolkodva más hozzáállást követelnek a színek, például az egységes látvány létrehozásakor kockázatot jelentenek. A roma kultúrát igyekeztem színekben is visszaadni, kerülve az öncélú harsányságot. A színeken keresztül egy másik világot szerettem volna megmutatni, de úgy, hogy inkább az ember, a személyiség álljon a fókuszban, a szín csupán új dimenziót nyisson.”
A május 15-ig megtekinthető tárlaton a fényképek mellett egy werkfilm, illetve a tematikához kapcsoló kortárs költők versei is helyet kaptak, például Choli Daróczi József Istenáldott akarat vagy Bari Károly Azt hiszitek című költeménye.
További információ
@Fejes László (nyest.hu): semennyit. Mondjuk elég sok szint van aközött, hogy semmi reklám nincs, vagy tele van az egész reklámmal. Volt a nyesten régen is, de sokkal szolidabb, 1 doboz egy oldalon.
Egyelőre most megoldottam, eltüntettem, de úgy, hogy a böngésző letölti, csak összecsukja vizuálisan, így a nyest sem szenved kárt. Sajnos ezt a fajta Google-reklámot nem lehet amúgy sem teljesen kitiltani a forgalomból, mert akkor nem mehetnek fontos Google-oldalak.
@El Vaquero: Te mennyit fizetnél azért, hogy reklámok nélkül olvashasd a nyestet?
Ááá, a cigányság nem ez, hanem a nyestet így telenyomni reklámmal. Reklám felül, reklám oldalt 2 sorban, reklám alul, reklám a blokkok között. Most indítottam új Firefox profilt, és a külső reklámszűrőlistát és az oldalhekkelő addont elfelejtettem újra hozzáadni. Néztem rendesen, hogy mi lett a nyesttet. Azt értem, hogy a hirdetésekből éltek, de azért ez egy nagyon kicsit rohadtul túlzás.