Bibliakiállítás Nyíregyházán
1638-ban II. Rákóczi György adott utasítást arra, hogy Káldy György bibliafordítását pontosítsák, és beletegyenek minden addig ismert – teológiai és nyelvi értelemben vett – újítást.
Különleges bibliákból, misekönyvekből és egyházi könyvekből nyílt kiállítás csütörtökön Nyíregyházán. A tárlat megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, „egy bibliagyűjtemény, amely a magyarságnak a Szentíráshoz való évszázados kötődését bizonyítja, felkiáltójel nemcsak számunkra, hanem egész Európa számára”. A Biblia „vallási és civilizációs értelemben is fundamentuma belső identitásunknak” – mondta. Hozzátette, ha az egyén vagy a nemzet elveszíti a kereszténységet, akkor a lelkét veszíti el, anélkül pedig nincs jövője.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett és köszöntőt mondott Kovács Ferenc, a nyírségi megyeszékhely polgármestere és Kocsis Fülöp görög katolikus megyéspüspök. A Hajdúdorogi Egyházmegye vezetője beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy az érdeklődők ne csak érdekes kiadványokat lássanak a gyűjteményben, hanem otthon is kinyissák saját bibliájukat, „olvassák, és találkozzanak Isten szavával, mert így válik élővé, teremtő erővé az ige”.
Kozma Péter megyei kormánymegbízott a városházán kiállított mintegy 30 darabos gyűjteményének legrégebbi darabja egy 1626-ből való katolikus Biblia, amely Bécsben jelent meg Káldy György jezsuita szerzetes fordításában. A tárlaton látható többek közt egy 1664-ből származó, gót betűs imakönyv és az 1660-ból származó Váradi-biblia egyik példánya is. Utóbbival kapcsolatban Kozma Péter a tárlaton elmondta: 1638-ban II. Rákóczi György adott utasítást arra, hogy Káldy György bibliafordítását pontosítsák, és beletegyenek minden addig ismert – teológiai és nyelvi értelemben vett – újítást. A nyomtatás 1657-ben megkezdődött, ám a közbeszólt törökök Nagyváradra való benyomulása. A béke egyik feltétele volt, hogy a nyomdát és a papírokat átvigyék Kolozsvárra, és ott fejeződhessen be 1660-ban az utolsó példányok nyomtatása – ismertette Kozma Péter, hozzátéve, hogy ebből az imakönyvből mindössze 1500 példány készült.
A tárlaton megtekinthető emellett számos, a 18. és a 19. században készített imakönyv, és több, a 20. század elején készült különleges biblia is. A kiállítás október 2-ig látható a nyíregyházi városházán.