Beszélgetés az őrvidéki magyar nyelvről
Az őrvidéki magyar nyelvről rendez kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából pénteken az ausztriai Alsóőrben (Unterwart) az Alsóőri Média- és Információs Központ és az Imre Samu Nyelvi Intézet.
Szoták Szilvia, az intézet elnöke az MTI-nek elmondta: a kerekasztal-beszélgetésen Cs. Nagy Lajos a pozsonyi Komensky Egyetem vendégprofesszora és N. Császi Ildikó a Károli Gáspár Református Egyetem docense arról a terepkutatásról számol be, amelyet áprilisban végeztek a Károli Gáspár Egyetem diákjai és kutatói Burgenlandban. A diákok kérdőíves módszerrel végeztek gyűjtést négy magyarlakta településen: Alsóőrben, Felsőőrben (Oberwart), Őriszigeten (Siget in der Wart) és Felsőpulyán (Oberpullendorf).
Az őrvidéki magyar nyelv két fő jellemzője a „kontaktusosság”, vagyis a német nyelvből átvett szavak gyakori előfordulása, valamint a nyelvjárásiasság – mondta el Szoták Szilvia. A kutatás ezt az utóbbi tulajdonságot vizsgálta, vagyis azt, hogy mennyit őrzött meg az őrvidéki nyelv több száz éves szókincséből. Annak ellenére, hogy sok vegyes családban leginkább németül beszélnek, mégis megmaradtak ezek a szavak – mondta a kutató. A fiatalok közül azok, akik szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták, ismerik és használják ezeket a szavakat. Kedvező tényező a nyelv szempontjából, hogy noha az iskolai magyarnyelv-oktatásban az irodalmi magyar nyelvet tanulják a gyerekek, a tanárok nem tekintik hibának a nyelvjárási szavakat, hanem megerősítik a tanulókat az őrvidéki nyelvjárás használatában – mondta a nyelvész az MTI kérdésére.
Az alsóőri székhelyű intézet ebben az évben vesz részt harmadszor a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatában. Az intézet a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködő határon túli magyarnyelvi intézetek hálózatának (Termini-hálózat) tagja.
Csak nem az őrvidéki horvát nyelv befolyásolja őket ebben? Bár kitudja mennyire lesz e alkalmatos az őrvidéki magyart is sztenderdizálni, mert a helyi horvát nyelv irodalmi nyelvként már körülbelül 1609 óta létezik.