Az EU-ban a legtöbb fordítás angol nyelvről készül
Az Európai Bizottság fordítási főigazgatóságában (DGT) a legtöbb fordítás angol nyelvről készül; a forrásnyelveket összehasonlítva az eredeti szövegek csaknem háromnegyede angolul íródik – hangzott el az Országos Idegennyelvű Könyvtárban rendezett szerdai szakkonferencián.
A DGT, valamint az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) „A többnyelvűség gyönyörködtet” címmel tartott tanácskozást arról, mennyire fontos a fordítás szerepe az Európai Unió többnyelvű társadalmában.
A brüsszeli és luxembourgi székhelyű DGT – a világ egyik legnagyobb fordítási szolgálata – 2008-ban összesen 1,8 millió oldalt fordított le, ennek 72,5 százalékát, 1,3 millió oldalt angol nyelvről. A fordítási főigazgatóság jelenleg 1.750 teljes állású fordítót alkalmaz, munkájukat a különböző titkárságokon 600 fős kisegítő személyzet támogatja.
A DGT 1997-ben még csak 1,1 millió oldal fordítást készített, az angol nyelvű forrásdokumentumok aránya akkor 45,4 százalék volt. A francia, a korábban leggyakoribb szövegezési nyelv ma már csak a forrásanyagok 11,8 százalékát képviseli, a német 2,7 százalékos arányú.
Ami a célnyelveket illeti, az EU 23 hivatalos nyelve közötti megoszlás egyenletesebb, mivel mindegyik nyelvre ugyanannyi jogszabályt kell átültetni, az angol, francia és német aránya azonban kiemelkedő.
Érdekes tény, hogy a fordításoknak ma már több mint egynegyedét szabadúszók készítik, az általuk fordított oldalak aránya az 1997-es 16,4 százalékról 2008-ig 26,3 százalékra emelkedett.
A tanácskozás egy szakértője rámutatott: az angol nemcsak a hivatalos okmányok leggyakoribb forrásnyelve, már az EU hétköznapjaiban is kivívta magának az uralkodó nyelv státusát.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottsági magyarországi képviseletének vezetője a konferencián rámutatott: a nyelvi sokszínűség és a nyelvtudás népszerűsítése az Európai Bizottság kiemelt célkitűzése. Megjegyezte, az EU hivatalos nyelveinek száma a várható bővítésekkel tovább növekedhet.
Ramháb Mária, az IKSZ alelnöke arról beszélt, hogy a fordítók nemcsak több nyelven beszélnek, hanem több kultúrát is ismernek, a fordítás tulajdonképpen kultúrák közötti kommunikáció.
Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) helyettes államtitkára is azt emelte ki, hogy a fordítás a kultúraközvetítés kitüntetett terepe. Úgy fogalmazott, hogy a többnyelvűség a több mint 490 millió polgárt számláló Európa igazi erőforrása. Hangsúlyozta, hogy a nyelvi sokféleség az európai kulturális sokszínűség elválaszthatatlan tartozéka, ez utóbbi nélkül nem létezik Európa. Elmondta, hogy a 23 hivatalos nyelven kívül Európában a különböző régiók lakosai, illetve különféle csoportok további 60 nyelvet beszélnek, a globalizáció és a migrációs hullámok is gazdagítják a kontinensen használt nyelvek széles skáláját.
Mátyássy Miklós, az Európai Bizottság fordítási főigazgatósága magyar nyelvi osztályának vezetője a DGT friss tanulmányát ismertetve elmondta: a fordítás jelentőségével leginkább a soknyelvű országokban, például a Benelux és a balti államokban vannak tisztában, ezzel szemben az egynyelvű országokban, így például az Egyesült Királyságban vagy Írországban kevésbé értékelik a szakmát. Mint az MTI-nek elmondta, Magyarországon a szakma megbecsültsége átlagosnak mondható.
Az Európai Unióban a polgároknak jogukban áll a közösség bármely hivatalos nyelvén kapcsolatba lépni a hivatalos uniós intézményekkel és ugyanazon a nyelven választ kapni.