Ahol az érettségizők 80 százaléka megbukott
A statisztikák szerint Nigériában 80 millióan beszélnek angolul – többen például, mint az Egyesül Királyságban – ám az idei érettségi és felvételi vizsgák eredménye alapján nem beszélhetnek túl jól, mert a diákok 80 százaléka nem ment át az angol teszten.
Ha angol nyelvű országokról beszélnek, talán nem Nigéria ugrik be elsőnek, pedig az interneten fellelhető adatok szerint az USA és India után ez a harmadik ország az angolul tudók abszolút számát tekintve. Ugyan csak 4 millió nigériainak az anyanyelve az angol, de további 75 millióan beszélik a nyelvet második nyelvként, mert az angol az ország egyetlen hivatalos nyelve és a közoktatás is többnyire ezen a nyelven folyik. Az már egy másik kérdés, hogy vajon mennyire beszélik jól az angolt a nigériaiak. Az idei érettségi és felvételi adatok nem túl biztatóak, a diákok 80 százaléka ugyanis megbukott az angolteszten.
További cikkeink
Editor gépzongorára – a szövegszerkesztők elődei, avagy „irodai szoftvercsomag” az 1940-es évekből
Látványosan lopott a miniszter – ritkán láthatjuk ennyire pontosan, mennyit lopott egy politikus
Jön a rovásírásos Újszövetség – és még a Unicode-szabványba is bekerülnek a rovásjelek
Látni a szöveget – szó szerint virágzik az irodalom!
Arról is szó lehetne, hogy a teszttel volt valami baj, ugyanis két évvel ezelőtt már volt egy nagyon gyenge teszteredmény Nigériában, amikor kiderült, hogy a tesztértékelő automata rendszer rossz válaszok alapján pontozott, és némelyik diák 15 százalékkal kevesebb pontot kapott, mint amennyit valójában megérdemelt volna. A nigériaiak angoltudása azonban tényleg hagy kívánnivalókat maga után. A fenti eredmény – vagy inkább eredménytelenség – valójában nem túl meglepő az országot jobban ismerők számára, ugyanis a nigériaiak többsége nem egészen az angolt beszéli, hanem a nigériai pidzsin angolt. A jamaikai kreolhoz hasonlóan a nigériai pidzsin is sokban eltér az angoltól, mind szókincsében, mind egyszerűsített nyelvtanát tekintve. Ezt tükrözi a mostani magas bukási ráta is.
(Forrás: wikimedia commons / Dolapo Falola)
Az ország pedagógusai elkeseredettnek tűnnek a diákok gyenge angoltudása miatt. Abban igazuk lehet, hogy a probléma egy fontos része, hogy a nigériai diákokat gyakran túl korán kezdik el angolul tanítani, még mielőtt saját anyanyelvüket elég mélyen elsajátíthatták volna. A másik probléma, hogy többnyire maguk a tanárok se a standard angolt beszélik, hanem a nigériai pidzsint, így nem is igazán fair az angoltudást számon kérni a diákokon. Reformról lehet beszélni, de a valódi változás csak igen lassan fog történni a jelenlegi rendszerben. Létezik ugyan egy másik megközelítése is a problémának, ez azonban nem igazán élvezi a pedagógusok támogatását.
Nigéria ragaszkodik ahhoz, hogy a nagy nemzetközi presztízsű standard angolt tartsa meg hivatalos nyelvnek, valójában pedig az az opció is létezik, hogy a nép által valóban beszélt nigériai pidzsint is megtegyék hivatalosnak. Ez azonban nem érdeke az elitnek, hiszen a helyes angol elsajátítása így a jómódúak privilégiuma maradhat, mert csak elit iskolákban vagy magántanárokkal lehet valójában rendesen megtanulni a standard angolt a jelenlegi nigériai iskolarendszerben.
A nyelvi konzervatívok és puristák talán nem értenek egyet a fenti javaslattal, pedig egyértelműen megvannak az előnyei is. Nigériában a függetlenség óta az angol az egyetlen hivatalos nyelv, az emberek azonban az immár ötven éves angoloktatás ellenére is a nigériai pidzsint beszélik és nem a standard angolt. A nigériaiak többségének jelentős minőségbeli javulást hozhatna az életében, ha a kormányuk saját nyelvükön kommunikálna velük. Van is példa arra, ahol egy ország a nép által valóban beszélt „angolt” választja hivatalos nyelvnek, ilyen például Pápua Új-Guinea, ahol az angol mellett a tok piszin, az angol helyi pidzsin/kreol változata is hivatalos nyelv.
Pápua Új-Guinea nyelvészeti szempontból hasonlít Nigériára, mindkét országban nagyon sok kis helyi nyelvet beszélnek a lakosok, az előbbiben nyolcszáznál is többet, de az utóbbiban is több mint ötszázat. Különböző okokból, de egyik országban se valódi opció, hogy egy őshonos helyi nyelvet tegyenek meg hivatalosnak. Pápua Új-Guineában egyik helyi nyelvet se beszélik nagy számban, Nigériában pedig négy-öt nyelvet is nagy számban beszélnek ugyan, de az országnak csak földrajzilag jól elkülönülő részein. Egyetlen nyelv kiválasztása egy nép egyértelmű favorizálását jelentené, melyet a többség sosem szavazna meg, sok helyi nyelv bevezetése pedig irreális lenne adminisztratív szempontból, ahogy azt Dél-Afrika nyelvi helyzete is mutatja.
Nigéria tanulhatna Pápua Új-Guineától. A diákok angoltudása ugyan nem javulna azonnal a nigériai pidzsin elismerésével, hosszú távon azonban akár még ebben is segítene, és mindenféleképpen javítaná az ország lakosainak önbecsülését, akárcsak kulturális és gazdasági lehetőségeiket. Ne feledjük, az európai országoknak is meg kellett egy hasonló lépést tenniük, amikor a középkor latinja vagy a diplomácia franciája helyett a közemberek által valóban beszélt nyelveket tették meg hivatalosnak.
Források
Next: Why there is mass failure in English language
Wikipedia: List of countries by English-speaking population
Abram de Swaan: Nyelvek társadalma. A globális nyelvrendszer
valószínűleg elütés, de önbecslés=/=önbecsülés