Aggódik a népirtás tagadását büntető francia törvény miatt az EBESZ
Aggodalmának adott hangot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője amiatt, hogy a francia parlament alsóháza megszavazta az örmény népirtás tagadását büntethetővé tévő törvényt.
Dunja Mijatovic közleményében elismerte a törvényt támogató parlamenti képviselők humanitárius szándékát, de úgy vélte, hogy a törvény komoly aggodalomra ad okot a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából.
A nemzetgyűlésben csütörtökön megszavazott törvény szerint egy év börtönnel és 45 ezer euró pénzbírsággal lehet büntetni azt, aki a francia törvények szerint népirtásnak nyilvánított események népirtás voltát tagadják vagy „erőteljesen kisebbíteni próbálják” ezt a tényt. A törvény ellen élesen tiltakozott Törökország, mert a jogszabály arra az 1915 és 1917 közötti tömegmészárlásra is vonatkozna, amelyben Örményország szerint 1,5 millió örményt öltek meg az akkori Oszmán Birodalomban. Törökország azt állítja, hogy mintegy 300-500 ezer örmény halt meg, de nem célzott mészárlás, hanem az első világháború áldozatai voltak a kisebbség tagjai. Ezzel szemben Örményország és további mintegy húsz állam népirtásnak tartja a történteket.
A francia törvény „precedenst teremtene nyilvános viták politikailag értelmezett, eseti jellegű kriminalizálásához” – vélekedett a sajtószabadság-képviselő. „A történelemről szóló vitákat büntethetővé tenni, még ha nyilvánvalóan hamis és egy nemzet történetének tragikus mozzanatáról szóló bántó kijelentésekről van is szó, nem szolgálja a népek közötti jobb megértést” – tette hozzá.
Az egyes országok és régiók kultúrájáról és történelméről szóló kijelentések nemzeti törvényhozások általi tiltásának elszaporodása alkalmazhatatlanná tenné a szólásszabadság nemzetközi normáit és alárendelné azokat a különböző nemzeti szabályozási stratégiáknak – jelentette ki Dunja Mijatovic.
Törökország a francia törvény elleni tiltakozása jeleként konzultációra hazarendelte párizsi nagykövetét és közölte, hogy befagyasztja a politikai és katonai együttműködést Franciaországgal.
A törvényt a szenátusnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjen. A jogszabály formailag az összes, Franciaországban népirtásnak minősített eset tagadását tiltja, de a holokauszt tagadásának tilalmát már korábban törvénybe iktatták.
@bibi: Persze mindenki erről beszél és ideológiai alapon vezeti mindezt le. Hát nem egészen így van, mert majd a törökök mellett jönnek még mások is, akik inkább ökológiai menekültek lesznek. Erről már hosszú évek óta beszélnek, a felmelegés azzal jár, hogy a melegebb országok még melegebbek lesznek, de ezt az ottani lakosság nem fogja elviselni, ezért a kontinentális klimára fog vágyni. Winston Churchill is megírta, hogy ez az éghajlat Európában is nagy szerepet játsszott, hogy Európa ilyen magasra emelkedett a világon.
Az örmények tiszteletre méltóan viselkedtek '48-ban, és az elcsatolás után Erdélyben is. Tkp. mindmáig. Nem kellene ilyen törvényeket hozni Franciaországban, ha a törökök nem indítottak volna demográfiai hódítást Európa felé.
De indítottak.
Én helyénvalónak tartom ezt a törvényt is, mint a holokauszttagadást büntető törvényt. Bár meg kell hagyni a franciák mellett kitartóan harcoltak az örmény légiók és nem egy örmény tisztje volt a francia hadseregnek, talán a köszönetüket is kiakarják ezáltal fejezni az örményeknek.
Egy dolog amiért tisztelni lehet a franciákat.
Az örmény nem védett faj.