A székely titkosírás megfejtése felé
Egy olvasónk jelentős lépéseket tett a székely titkosírás megfejtése felé, ám még nem pihenhetünk meg. Lássuk az eddigi eredményeket, hátha valaki kihúzza a kátyúból az elakadt szekeret!
Néhány hónappal ezelőtt A Wang folyó versei nyomán beszámoltunk a székely titkosírásról, mely két, az első világháború idején keletkezett levélben bukkant fel. A levelekben csak néhány rövid részlet van kódolva. Olvasóinkat mi is, a A Wang folyó versei is arra kérte, hogy amennyiben ismerik a titkosírást, vagy meg tudják fejteni, értesítsenek bennünket.
Bár több levelet, tippet kaptunk, meggyőző megoldással csak egy olvasó, Barthó Péter jelentkezett. Ő azt feltételezte, hogy a titkosított részben minden jel a magyar ábécé egyetlen betűjének felel meg. A klasszikus módszerhez folyamodott: a második levélben, melyben több a titkosított szöveg, összehasonlította a jelek gyakoriságát a kódolt és a kódolatlan részekben.
Gyakoriság Kódolatlan Kódolt 1. e 10,0% 8 15,7% 2. t 7,2% = 13,9% 3. a 7,1% 1 8,3% 4. n 6,0% - 8,3% 5. m 5,8% 3 6,5% 6. s 5,8% 2 5,6% 7. o 5,2% g 4,6% 8. l 5,2% 6 4,6% 9. k 5,1% v 3,7% 10. g 4,1% y 2,8% 11. r 3,7% o 2,8% 12. i 3,5% l 2,8% 13. é 3,0% : 2,8% 14. z 2,9% 0 2,8% 15. d 2,9% x 1,9% 16. y 2,7% u 1,9% 17. h 2,6% j 1,9% 18. á 2,3% . 1,9% 19. , 2,0% ő 0,9% 20. v 1,8% á 0,9%
Az arányok alapján eléggé egyértelműnek tűnik, hogy a 8 jelöli az e-t, a többi esetben hirtelen nem azonosíthatunk egyértelműen egy jelet se. Péter ezután megpróbálta megfejteni az első előfordulást:
amikor itthon voltál sem volt olyan nagy v.-.28lő 28-v8=
Péter úgy vélte, hogy esetleg a v, az l és az ő itt valójában nem kódolt, hanem ugyanúgy olvasandó, mint általában. Ha a 8-t e-vel helyettesítjük be, a következőt kapjuk:
v????elő ?e?ve?
Az is nyilvánvaló az első és a harmadik, a második és az utolsó előtti, illetve a negyedik és ötödik kérdőjel ugyanazt a betűt rejti (ezt itt félkövér, kurzív, illetve aláhúzott kérdőjellel jelöljük). Péter A székelyek szavai és kifejezései gyűjtemény alapján az első szót a vidikelőként, a másodikat kedvemként azonosította. (A vidikel jelentése ’éjjel sokáig fennmarad’.)
(Forrás: A Wang folyó versei)
Az újonnan megfejtett jelek alapján a következő szövegrészt így kezdte megfejteni:
=06jl=vo6=1v868-hogy1=:X=8g=8=Xu-02:3cs12-8g28-8=ongyl=83ugy=131-
m??jlmvo?m?ve?edhogy?m?megmem?ud?k?cs?kdegkedemongylme?ugym???d
Az 1 gyakoriság, illetve helyzete alapján azt feltételezte, hogy ez lesz az a jele.:
m??jlmvo?mave?edhogyam?megmem?ud?k?csakdegkedemongylme?ugyma?ad
További próbálgatásokkal arra jutott, hogy a 0 az o, a 6 az l, az X a t jele lehet, a 3 viszont mintha az r és az s jele is lenne (alább kurziválva), a = viszont m és n is lehet (ez utóbbit itt N-nel jelöljük). Szavakra valajogy így bonthatjuk a mondatot:
NoljaN volNa veled hogy aNit Neg NeN tudok is csak de gked-e NoNgyaN es ugy Narad
(Forrás: A Wang folyó versei)
1-03já=213
adorjáNkar
adosjánkas
Esetleg Adorján Kar(csi)? Az első levélben szereplő
3×8=1868 8-838=
részletet így dekódolhatjuk:
rteNaele edereN
vagy
steNaele edeseN
Itt a második szó esetleg édesem, az első azonban homályos.
(Forrás: A Wang folyó versei)
Láthatjuk tehát, hogy a megoldás nem tökéletes, ugyanakkor bizonyos pontokon meggyőző. Bár furcsa az, hogy egy jel két különböző betűt is jelölhet, az meggyőzőnek tűnik, hogy az m és az n jele ugyanaz: a két betű nagyon hasonló hangot jelöl. Az már kevésbé tűnne valószínűnek, hogy ugyanaz az r és az s jele, de itt az ábécében két egymást követő betűről van szó (akár az m és n esetében!) Feltételezhetjük hát, hogy Péter jó nyomon jár, de további segítségre van szükségünk. Ismét várjuk olvasóink ötleteit!
@gligeti: Mint az eredeti cikkből kiderül (wangfolyo.blogspot.hu/2012/12/jotarsom-ignacz.html ), a leveleket egy könyvben közölték, az eredeti kéziratok nem maradtak fenn, vagy lappanganak. Abból kell kiindulnunk, amink van.
Csak én vagyok béna, hogy az eredeti levelet nem találom, csak az átírást? Mert anélkül nehéz (az átírásban lehetnek tévedések, pl. apró eltéréseknek nem tulajdonít jelentőséget, és egyformán kódolja, stb.), feltételezni kell, hogy az eredetiben az = jellel átírt kódok tényleg egyformák, stb.
Nem lehet, hogy néhány szó a románból, németből vagy egyéb nyelvből származik? (pl.: steNaele stb.)