A nyelvi sokszínűség: fegyver
Mi más lehetne erősebb fegyver a cenzúra elleni harcban, mint a sokszínűség? Természetesen a nyelvi sokszínűség.
A napokban Liu Hsziaopo (pinyin Liu Xiaobo) nyerte a 2010-es Nobel-békedíjat. A kínai békejogi aktivista a Tienamnen-téri események veteránja, azóta is folytatja harcát békés eszközökkel. 2009-ben 11 év börtönre ítélték. Valószínűleg nem is tudja, hogy ő nyerte az egyik legjelentősebb elismerést, amit bárki is elérhet.
A kínai hatóságok a döntés után lezárták azt a környéket, amelyen a díjazott felesége lakik, majd az asszonyt ismeretlen helyre szállították, nehogy nyilatkozni tudjon a nemzetközi sajtónak. Aki ünnepli a díjat vagy Hsziaopót, a letartóztatását kockáztatja. Még Han Han, a fenegyerek blogger is csak egy szóközt írt két idézőjelbe az esemény kapcsán.
A hivatalos kínai honlapokról eltűntek a Nobel-békedíjról az elmúlt hetekben feltett cikkek, tudósítások. Még a Vargas Llosa irodalmi díjáról szóló tudósításokat is törölték. A kínai mobilhálózaton keresztül nem lehet olyan sms-eket küldeni, melyek tartalmazzák Liu Hsziaopo nevét.
Az interneten sajátos stratégiával játsszák ki a kínai kiberrendőrséget: a díjazott nevét különböző nyelvű transzkripciókkal írják le. Ezek között vannak (indo-)európai nyelvek (pl. német Liu Schaubo, francia: Lïu Chopo, spanyol: Liu Giaobo, olasz: Liu Sciopo), közel-keleti sémi nyelvek (arab: ليو قزايبو, héber: ליו_שיאבו), kelet-ázsiai nyelvek: japán: りゅう しょうは/ リュウ シャオボー, koreai: 류 샤오보, vietnami: Lưu Hiểu Ba, de felhasználják a kínai nyelvjárások (nyelvek) átírási módjait is, pl. kantoni: Lau Hiu-bo. Sőt, felbukkant az eszperantó átírás is: Ljoŭ Ŝjaŭ-Bŭo. Ezzel a sokszínűséggel a kínai hatóságok már nem képesek felvenni a harcot.
Forrás