A héber tetoválás új divatja
David Beckham meleg szerelmi vallomást tetováltatott magára, pedig a feleségének szeretett volna kedveskedni. A héber nyelv nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk... Mindenesetre ha biztosra akarunk menni, ne egy rabbinövendéket kérdezzünk meg, mert pórul járhatunk: a zsidó vallás tiltja a tetoválást.
Nemrégiben járta be a világsajtót Justin Bieber „titokzatos jeleket” tartalmazó tetoválása. A tinisztár egyáltalán nem titokzatos feliratot tetováltatott magára, hanem egyszerű héber betűket. Ezzel korántsem volt egyedül: habár az idegen nyelvű tetoválások mindig is népszerűek voltak, újabban az örök klasszikus kínai és japán feliratok mellett megjelent a héber. A trendet valószínűleg Madonna indította, de mostanra beállt a sorba David Beckhamtől Christina Aguileráig számos más híresség is. Igen ám, de a zsidó hagyományok tiltják a tetoválást, a szent szövegekből vett idézetek pedig különösen szigorú elbírálás alá esnek...
(Forrás: Wikimedia Commons / THOR / CC BY 2.0)
Miszticizmus vagy zagyvalék
Mit olvashatunk a hírességek bőrén? Az idegen nyelvű tetoválás mindig kockázatos, ha pedig a kívánt felirat nem latin betűs, még nagyobb a rizikó. Még ha sikerül is eltalálni a megfelelő jelentést, lehet, hogy a tetoválóművész fog a számára ismeretlen írásból olvashatatlan macskakaparást gyártani. Amikor Madonna előállt héber tetoválásával, valóban mindenki ilyesmire gyanakodott, hiszen az énekesnő vállán egy értelmetlennek tűnő hárombetűs felirat szerepelt. Madonna azonban azt nyilatkozta, a három betű – lámed, álef, váv – Isten hetvenkét nevéből az egyik. Ráadásul nem sokkal később az énekesnő fiatal védence, Britney Spears is hasonló hárombetűs rövidítést tetováltatott a nyakára, tettét pedig kimondottan Madonna hatásával indokolta. Ebben a Madonna-videóklipben jól látható a tetoválás:
A Pi című film egész cselekménye arra épül, hogy ez az összesen 72 * 3 = 216 elemű sorozat ismeretlen, pedig nem az. A bibliai Kivonulás könyvének egyik szakaszából állítható elő, az angol Wikipédián szép táblázatot is találhatunk.
A zsidó miszticizmusban, a kabbalában valóban létezik egy hetvenkét hárombetűs kombinációból álló sorozat, amit „Isten hetvenkét nevé”-nek hívnak. De ez a felsorolás meglehetősen ritkán használatos, manapság inkább a nyugati okkultizmusban futhatunk vele össze. Viszont Madonna tagja a Kabbalah Centre nevű egyháznak, amelyet egy magát ortodox rabbinak nevező férfi, Philip Berg alapított, és ez az egyház rendszeresen népszerűsíti a hetvenkét név mágikus használatát.
A Kabbalah Centre-t egyetlen zsidó irányzat sem ismeri el, de az egyház eleinte mégis sok hírességet tudott maga mögé állítani, majd egy idő után kiment a divatból. (Magyarul azért továbbra is egyre-másra jelennek meg a Berg-család tagjai által írt kötetek, olyasféle címekkel, mint Isten is visel rúzst - Kabbala nőknek illetve A kabbala és a szex.) A héber tetoválások viszont maradtak, habár Madonna védence, Britney Spears azóta eltávolíttatta saját hárombetűs feliratát. Ebben a kis összeállításban mindenesetre még látszik (1:40 környékén):
Párosan szép az élet
A focista David Beckham és felesége, Victoria ugyanazt a bibliai idézetet tetováltatták magukra (Énekek éneke 6:3): „Én a kedvesemé vagyok és a kedvesem az enyém, legeltet a liliomok közt” (áni ledodi vedodi li, hároe básosánim). Nagyon szép gondolat, és mivel a mondat betű szerinti idézet a Bibliából, annyira nem lehet elrontani. Vagy mégis? A szöveg egyértelműen férfi kedvesről beszél: maga a dodi ’kedves’ szó hímnemű. Az Énekek éneke nőnemű kedves esetében sem a dodi nőnemű alakját, a dodátit, hanem a ráájáti szót használja. Habár az idézetet gyakran láthatjuk mindenféle házassági emléktárgyon, heteró férfiak számára azért valószínűleg nem ez a legmegfelelőbb tetoválás.
Hasonló kezdetű egy népszerű, az Énekek énekéből összevágott kórusmű is, értelemszerűleg főleg leánykórusok repertoárján szerepel. Itt éppen amerikai fiatalok énekelik:
Christina Aguilera szintén ezt a bibliai szakaszt választotta, hogy kifejezze férje, Jordan Bratman iránti szerelmét. Emellett a jud és bét betűket is felvarratta (יב), ezt a Jordan – héberül Járdén – Bratman rövidítésének szánta, itt azonban már nem ment minden tökéletesen. A héber betűknek ugyanis számértéke is van, és így számok írására is használják, mind a mai napig. Ha valaki nem ismeri Christinát, elcsodálkozhat, miért olyan fontos neki az, hogy ’tizenkettő’!
Mit lehet itt tenni? A héber számok, illetve betűszavak a hivatalos helyesírás szerint egy gersájim nevű mellékjelet is tartalmaznak az utolsó két betű között, ez leginkább az idézőjelre hasonlít: ". Ez esetünkben kimaradt, habár valószínűleg csak még több zavart okozott volna, mert a י"ב talán még erősebben a tizenkettes számra emlékezteti az olvasót... Nem kellett volna erőltetni a hébert, sőt így utólag azt is elmondhatjuk, hogy nem kellett volna erőltetni a tetoválást, mert Aguilera és Bratman nemrégiben elváltak.
Nemcsak a celebeké a világ
Justin Bieber valószínűleg azon kevesek közé tartozik, akiken olvasható és értelmes héber tetoválás díszeleg. Igaz ugyan, hogy mindössze csak egy szóból áll – Jesuá, ami Jézus héber neve –, és a héber betűk függőlegesen egymás alá írva kicsit esetlen összhatást keltenek:
Ha eluntuk már a hírességeket, hétköznapi embertársaink még nagyobb választékban szállítják az elfuserált héber tetoválásokat. A Bad Hebrew Tattoos nevű, angol nyelvű blog gyűjti a felhasználók által talált képeket, habár – sajnos vagy szerencsére? – elég ritkán frissül. A celebek által elkövetett összes hibát megtalálhatjuk itt, sőt még további fajtákat is. Valaki például az „Atyádat és anyádat tiszteld!” bibliai idézetet szerette volna magára varratni, de valószínűleg egy tréfás kedvű rabbinövendéket kérhetett meg arra, hogy írja le neki, mert a végeredményül megszületett felirat a tetoválás tilalmára hivatkozik... Másvalaki pedig biztosra ment és a szótárból nézte ki, hogyan kell írni azt, hogy „hinni” - így sikeresen magára tetováltatta a következőt: „hinni (ige)”.
Csináljuk, mert tilos
Láthatjuk, hogy a kínai és japán tetoválásokra jellemző típushibák itt is megjelennek. A szöveg értelmetlen – vagy látszólag értelmetlen, ami folyamatos magyarázkodásra késztetheti a viselőjét –, a magasztos gondolatok olyan mellékzöngéket tartalmaznak, amiket a fordítás nem tükröz, és így tovább. De a héber feliratokkal még egy jóval nagyobb probléma is van: a zsidó vallás ugyanis szigorúan tiltja a tetoválást.
Elterjedt tévhit, hogy a tilalom oka az, hogy a koncentrációs táborokban a nácik sorszámokat tetováltattak a zsidókra. Azonban az előírás forrása jóval régebbi, a Tórában található: „Bevágást halott miatt ne csináljatok testeteken és bélyegírást ne csináljatok magatokon; én vagyok az Örökkévaló.” (3Móz 19:28, Bernstein Béla ford.)
Megjegyezzük, a zsidó hagyomány szerint a ’béke’ jelentésű és köszöntésként is használt sálom szó szintén Isten nevei közé tartozik. A Talmud le is szögezi, hogy a közfürdőben, ahol meztelen emberek vannak, nem szabad sálommal köszönni!
Isten neveinek tetoválása különösen bonyolult helyzetet teremt, mert ha már megszülettek a feliratok, több vélemény szerint is tilos eltávolítani őket, ez ugyanis a név megszentségtelenítésének tilalmába ütközne. A megszentségtelenítést elkerülendő tisztátalan helyeken pedig el kell takarni a neveket. Ha a delikvens netán úgy dönt, hogy vallásosabb életmódot szeretne folytatni, egész hátralevő életében kötözgetheti be a feliratot a fürdőszobában vagy éppen szeretkezés előtt! Az viszont csak tévhit, hogy zsidó temetőben nem temethetik el az illetőt, habár a szentegylet tagjai lehet, hogy morcosak lesznek...
További olvasnivaló és hallgatnivaló
Isten zsidó nevei, kimerítő lista az angol Wikipédián
Részlet az Énekek énekéből, ahol nőnemű a megszólított: Hinách jáfá
ráájáti - 'Mily szép vagy, kedvesem' (1:15).
ööö azért az érdekes, hogy a héber tetoválás az menő, a rovásírásos helységnévtábla meg nem.
@doncsecz: Urban legend-jellegű a csigatévé eredete, nem biztos, hogy Csurka (MIÉP) találta ki, de az ő 'népszerűsítette' a kifejezést, a tv2-re utalva. Valószínűleg a tv2 régi emblémája adta az ihletet, bár a csiga szónak van köznyelvi negatív vetülete is.
Lsd. pl. itt: www.freeweb.hu/mkdsz1/n12/pral010419-status_.html#csurka (2001 áprilisa)
forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=1517&na_step=30&t=900722 (1999 szeptembere)
Korábbi előfordulás max. 1997 nyara lehet, akkor indult a kereskedelmi televíziózás Magyarországon.
(Ctrl + F 'csigatévé')
@Nước mắm ngon quá!: Egy kérdés lehetne, kicsit nem idevágó: a csigatévé melyiknek a gúnyneve? Cool TV? Én amúgy a TV2-t Tahó 2-nek szoktam nevezni.
@LAttilaD:
Azért lássuk be, ha a retekklubb és a csigatévé emlőin felnevelkedő társadalom a celebek fejjel lefelé odakapart tetoválásain révén találkozik az egyetemes kultúrával már az is valami. ;)
Most lássuk be: az előző cikk is rámutatott arra, hogy a modern tetoválás csak azoknak való, akik nem tudják mit karcolnak magukra. Ha megnézünk más kultúrákat, mint a tahitit, az ottani tetoválások valós, kultúrális gyökerekkel rendelkező testi jelek, ízlésesebbek is.
Van egy cikksorozatunk a dévanagári írásról. Többször megkerestek, hogy írjak le ezt-azt „dévanagáriul”, illetve fordítsak le, amit nem tudok megtenni, én csak átírni tudok. Az egyik kérdező arra volt kíváncsi, hogy írják dévanagárival, hogy Bonaventúra, mert ez a kisfia neve, és magára akarja tetoválni.
Leírtam neki. Nem mertem megkérdezni, hogy a teste melyik pontjára szeretné.
@prezzey: köszönöm, utána nézhettem volna, mielőtt írok...
@majtos: az egyik leggyakoribb használata az pont kimondottan a rövidítésekkel kapcsolatos, különösen vallásos kontextusban gyakoriak az olyasmik, mint B"H, IY"H, B"N... (latin betűs szövegben latin betűkkel meg sima idézőjellel szokás írni őket). Ezekben nincsenek számok sehol, egyszerűen a gyakran előforduló, formulaszerű kifejezéseket rövidítik így. Pl. B"H = Beezrát HáSém = I~ten segítségével, vagy Báruch Hásém = Hála I~ten (kb.)
Vagy hogy valami világibbat is mondjak, az izraeli hadsereg neve Cvá Hágáná LeJiszráél = TzH"L, צה"ל (ejtsd: Cáhál). Szintén gersájimmal.
@Nước mắm ngon quá!: szerintem vicces az aranyér felirat :) nem direkt van?
Nyugati kultúranalfabéták hóbortja, lásd még:
hanzismatter.blogspot.com
"A héber számok, illetve betűszavak a hivatalos helyesírás szerint egy gersájim nevű mellékjelet is tartalmaznak az utolsó két betű között, ez leginkább az idézőjelre hasonlít: ". Ez esetünkben kimaradt, habár valószínűleg csak még több zavart okozott volna, mert a י"ב talán még erősebben a tizenkettes számra emlékezteti az olvasót... "
Nem egészen világos. Én úgy tudom, hogy a geres és gersajim akkor használatos, ha a szövegben a betűk vegyesen jelölnek hangokat és számokat. Így különböztetik meg.