A határon túlról külhonba
Elfogtunk egy levelet. Az MTVA a magyar nyelv átalakítására készül. A kívánt szóhasználatot vezérigazgató-helyettesi szinten szabályozzák.
A nyest információi szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szerkesztői az alábbi levelet kapták kézhez. (A levelet az eredeti helyesírással közöljük.)
Subject: Vezérigazgató-helyettesi utasítás
Importance: High
Tisztelt Vezető Kollégák!
Gazsó L. Ferenc MTVA Tartalom Előállítási vezérigazgató-helyettes utasítása értelmében kérjük, hogy mostantól (21. hét, május 21. hétfőtől) a televíziós és rádiós műsorainkban a „határon túli” helyett konzekvensen a „külhoni” kifejezést használjátok.
Segítségeteket és együttműködéseteket ezúton is köszönjük!
Üdvözlettel:
NÉMETH SZILÁRD
Műsormenedzser, Műsorkoordináció vezető
TARTALOM ELŐÁLLÍTÁSI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESI TERÜLET
Úgy tűnik, a szabályozás az MTI-t nem érinti, ott továbbra is használatos a határon túli, bár a külhonira is van példa.
Szerintem az a különbség a határon kívüli és a külhoni között, hogy a határon túliak ősei földjén élnek, nem ők költöztek el MO-ról.
(János Bácsi meghal és bebocsátást kér Szt Pétertől a Menyországba.
Petrus megkérdezi, hogy hol élt a földön:
Válasz: Magyarországon sulettem, majt 18 évet Csehszlovákiában éltem, mejd megint Magyarországon 7-et, utána 45-öt a Szovjetúnióban, majd a végén Ukrajnában haltam meg.:
Petrus: Ön bizony egy nagyon utazott ember.
János Bácsi: a falvamból sem mozdultam ki az egész életemben!)
A külhoniak azok, akik saját akaratukból vagy kényszerből hagyták el MO-t, illetve azoknak a leszármazottjai, akik magukat magyarokan tartják.
Az új állampolgársági törvény mindkét csoportnak lehetővé teszi a könnyű állampolgáságot. De talán a külhoni kifejezés lecsillapíthatja a szlovák, stb soviniszták ugatását, mert az nyilvánvaló, hogy ha egy Angliában magyar szülőktől született ember kérvényezi a a magyar állampolgárságot, akkor az nem jelenti azt, hogy ezáltal azt is akarja mondani, hogy Angliát MO-hoz kell csatolni. (Ha valaki felveszi az angol állampolgárságot, nem veszti el azt amilyennek született!)
@Nyenyi: SZerintem van egy "politikai korrekt" kifejezés, ami alapjában jobb is: "történelmi Magyarország"
Ebbe nagyon nehéz belekötni, hacsak azt nem meri valaki állítani, hogy 1867 előtt MO Ausztria része volt.
Nem kurucinfós eredetileg. A csoportképzésben igazad van. Vagy négy-öt éve nem olvasom egyik szélsőséget sem, engem az indekszes, a kurucos meg az ún. független hírek és zsargonok is taszítanak. Talán a gúnyhatár szava kivétel esetemben, mert frappáns szóleleménynek tartom. (Valljuk be, a sértettség és az indulatok könnyen szülnek hasonló nyelvi leleményeket. :)
(amúgy érdekes téma lehetne ezeknek a kifejezéseknek a csoportképző ereje)
@Pesta: ez a gúnyhatár meg kuruc szleng. nem tudom, feltűnik-e, de kívülállók számára furcsa lehet (számomra pl kifejezetten irritáló) a kurucinfó (barikád stb) zsargonja köznyelvi környezetben.
A külhoni régiesen hangzik. Semmi baj nincs azzal, hogy határon túli, szerintem nagyon félre kell akarni magyarázni ahhoz, hogy valaki a megyehatárt vagy Afrikát értse alatta. (Hasonlóan ahhoz, mint amikor valaki az "időszámítás előtt" kifejezésnél áll le akadékoskodni, hogy most ez a muszlim vagy azték vagy ókori római időszámítást akarja jelenteni.)
Eufemizmus vagy nem, bevett kifejezés, avagy "állandósult szókapcsolat", hogy a határon túli a gúnyhatáron túlit jelenti. Csak az is "tilos" ( non-PC) kifejezés, mint a csonkaország. Felőlem lehet külhoni is, meg akkor legyen belhoni a határon belülre esőkre, és kalap.
@Lalika: A "nagymagyarországi" használata esetén nem tudjuk meg, hogy a jelenlegi határ melyik oldaláról beszélünk - de olyan helyzetekben, amikor nem is lényeges (vagy kifejezetten összefoglaló néven akarjuk említeni), inkább az "Egész-Magyarország" kifejezés lenne helytálló, jelezve, hogy nem valamiféle birodalmi, nagy Magyarországról beszélünk, hanem konkrétan a felosztás előtti egész területéről. A Kárpát-medence is használható ez utóbbi esetekben, még akkor is ha valamennyire mást jelent.
@Nyenyi: mit szarozunk? használjuk mindjárt a "nagymagyarországi" megoldást és akkor nem merülnek fel ilyen kínzó problémák.
Mindkét kifejezést csak eufemizmusból erőltetik évtizedek óta - pedig így túl tág a jelentése: melyik határon túl (településhatár, országhatár, megyehatár?), és mennyire túl, akár Afrikát is beleértve (mert az már túl van minden határon?)
A külhoni használata csak egy kicsit egyértelműbb, mert ott sem világos, hogy csak a Kárpát-medencében található "külhoni" területeket értik rajta, vagy akár Ausztráliát, Amerikát is.
Természetesen az egyértelmű az "elcsatolt területek"-kifejezés használata lenne (már akkor persze, amikor nem bécsi vagy még messzebbi magyarságra gondolnak, arra maradhat a "külhoni"). Illetve ha a jelenlegi Magyarországon belüli területről van szó - és ez kiemelendő, hangsúlyozandó - akkor "csonkaország" (Csonka-Magyarország? - nem tudom, hogyan helyes, nagy kezdőbetűsen, kötőjelesen -e) használata. (Még ha ez a "szocializmus" idejében tiltott - de legalábbis kerülendő - volt.)