A megviselt szoknya esete a feltámadt cseléddel
Az igekötős igék elég változékony elemei a nyelvnek: egyrészt mert az igekötők eredeti irányjelentése elhomályosulhat, másrészt mert folyamatosan változhat, hogy mely igék milyen igekötőkkel kombinálódnak – ezt illusztrálja cikkünk is boszorkányperek és magánlevelek alapján.
Nyelv, genetika, karaktergyilkosság
„Előremutató lenne, ha [...] tartózkodnának a szakterületükhöz nem tartozó (és néha nagyon sommás) állítások megfogalmazásától.”
Összetett szó-e a húsvét?
Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszreű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.
Talál(koz)unk írni
Nincsenek véletlenek. Néha mégis előfordulnak – azaz elő találnak fordulni. A talál + -ni segédigés szerkezetet, valamint 16–18. századi szinonimáit mutatjuk be boszorkányperek és magánlevelek alapján.
Utoljára a bicigliről
Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?
Tart még a magyartanárokat és tanítókat vizsgáló kutatás
Ha magyartanár, tanító vagy ilyen szakon tanul, mindemellett pedig érdekli az, hogy hogyan értékel, akkor itt egy izgalmas kutatás, amiben részt vehet.
A nagy őstörténeti csihi-puhi
Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia.
Lófejű székelyek, pártos parthusok
Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Vitatott őstörténeti nézetei, dilettáns etimológiái ellenére az egyetemi ifjúság rajongott érte.
...semmi szükség sincs idegen nyelvek tanulására!
Koleszár Andor, a mindenhol érthető, de sehol meg nem értett nemzetközi nyelv feltalálója szerint hülyeség nyelvet (vagy bármi mást) tanulni, kivéve persze saját újlatinját.